
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A szép számban összegyűlt pályatársai, barátai, tisztelői, tanítványai és családja körében nyitották meg Siklódy Ferenc közel négyszáz rézkarcot tartalmazó kiállítását a Csíki Székely Múzeumban. A dokumentarista portrék sorát az ábrázolt alkotók eredeti alkotásai, valamint a metszetkészítés technikájának eredeti tárgyakon keresztül való bemutatása teszik megközelíthetőbbé.
2025. október 17., 13:202025. október 17., 13:20
2025. október 17., 20:402025. október 17., 20:40
Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka címmel nyílt kiállítása Siklódy Ferenc grafikusnak csütörtökön Csíkszeredában. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a megnyitót a Mikó-vár udvarán tartották.
– hangsúlyozta Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Elhangzott, Siklódy Ferenc, a gyergyószárhegyi születésű, Csíkszeredában élő alkotó huszonöt évvel ezelőtt egy rendkívüli vállalkozásba fogott: megrajzolni Székelyföld képzőművészeinek arcképcsarnokát. Ennek a nagyszabású munkának a gyümölcse ma már közel négyszáz rézkarc, melyek nem csupán portrék, hanem egy egész kulturális régió vizuális történelme. Arcok, tekintetek, gesztusok, amelyek mögött ott lüktet a múlt, a hely, a közösség és a szellemi erő, amely a székelyföldi művészetet mindig is éltette.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A mostani kiállítás a Szent László-legenda falképeitől napjainkig kalauzol bennünket. Nemcsak a közismert mesterek, hanem a kevésbé ismert, de meghatározó alkotók is helyet kapnak benne, hiszen a művészet története sosem egyetlen név története, hanem egy közösségnek az emlékezete. A dokumentarista portrék mellett az itt látható eredeti alkotások és grafikai eljárások bemutatása betekintést enged az alkotás folyamatába, a műhelymunka csendes, meditatív világába is. Ez a kiállítás nemcsak látvány, hanem találkozás. Találkozás a múlttal, a mesterséggel, emberi sorsokkal és a művészet időtlen nyelvével. Kívánom, hogy mindannyian fedezzük fel ebben a tárlatban önmagunkat, és közös múltunkat, és hogy Siklódy Ferenc alkotásai által megerősödjön bennünk a hit: a művészet nemcsak ábrázol, hanem összeköt és megőriz.”
Képiró Ágnes, Karda-Markaly Aranka, Siklódy Ferenc, Korodi Attila, Részegh Botond
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere örömét fejezte ki, hogy ezzel a kiállítással egy új fejezet kezdődik: kortárs csíkszeredai művészek kapnak kiállítási platformot és teret a város legpatinásabb kiállítóterében, és ez folytatódik a következő években is. „Így nemcsak múltunkat ünnepeljük, hanem jövőnket is építjük, teret adunk az új alkotói hangoknak, látásmódoknak és inspirációknak.” Rámutatott, ez a tárlat tiszteletadás, emlékezés és történet, amelynek minden képe és tárgya egy életet, egy alkotót őriz.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„Ez a kiállítás a mi közös székelyföldi kulturális örökségünket képviseli. Az itt bemutatott alkotók mind Székelyföldhöz kötődnek, volt, aki itt élt, más itt alkotott, de mindenki munkássága valamilyen módon gazdagította régiónk kulturális életét. Így ez a kiállítás úgy állít emléket a múltnak és hajt fejet előtte, hogy közben a jelenre is reflektál, hiszen a munkáik állandó inspiráció a ma és a jövő művészei számára.” Hozzátette, ez a kiállítás emlékeztessen minket arra, hogy milyen gazdag az a kulturális közeg, amelyhez tartozunk.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Részegh Botond, a kiállítás egyik kurátora úgy fogalmazott, hogy azt az embert, „akit egy gyutacs állít röppályára, azt nagyon nehéz lerúgni onnan, és az egy nagyon különleges perspektívából szemléli a világot, egy nagyon különleges életművet hoz létre. Amit itt látnak önök, eléggé tanúbizonysága lesz annak, amiről beszéltem.”
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A kiállítást megnyitó Képiró Ágnes, a szolnoki Damjanich János Múzeum művészettörténész-muzeológusa elmesélte, amikor Siklódy Ferenc megmutatta a saját készítésű képmásgyűjteményét, a folyamatosan bővülő székelyföldi képzőművészek arcképcsarnokát, ezt a mondatot jegyezte fel magának: „Micsoda memento!” Kiemelte,
Rézkarceljárással készült, mintegy 400 elemből álló portrésorozata a megörökítésen túl a hiteles ábrázolásról szól, ezért ezek a grafikák dokumentumfunkcióval is bírnak.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A kiállításon Siklódy arcképcsarnoka társalkotásokkal egészül ki: a múlt neves székelyföldi képzőművészeinek hagyományos, a szó szoros értelmében vett portréi és önportréi, valamint metaforikus önarcképei – Erdély múzeumi gyűjteményeiből kölcsönözve.
mely az arcképcsarnokok hagyományosan tablószerű tálalása helyett a plasztikák, táblaképek, a grafikai és könyvnyomtatási technikákat bemutató eszközök és a szellemes keretek dinamikusan lüktető egységével szemlélteti a tradícionális művészeti alkotásokat – egy izgalmasan megmozgatott, dinamikusan rendezett térbe helyezve. A tárlat ritmikája, letisztultsága és léptéke nagyon is a napjaink jellemző, a világ bármely pontján érvényesíthető kortárs vizualitással fogadja és viszi a látogatót teremről teremre.”
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Végezetül hangsúlyozta: a kiállítás nemcsak a székelyföldi képzőművészet történetének mementója is, hanem annak az élő, alázatos grafikusművész páratlan munkásságának a sajátos, egyszerre metaforikus és szimbolikus, őszinte hittel és lelkesedéssel teli „önportréja” és egyben elhivatottságának tükre is.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A megnyitó végén Siklódy Ferenc köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez. Beszédét így zárta: „Igazán nagy köszönettel tartozom feleségemnek. Kati, szombaton, vasárnap nem kell műterembe mennem.”
Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka
Kurátorok: Ferencz Zoltán és Részegh Botond képzőművészek.
Partnerek: Haáz Rezső Múzeum, Maros Megyei Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Tarisznyás Márton Múzeum.
A kiállítás november 20-áig látogatható.

Siklódy Ferenc csíkszeredai grafikus több mint húsz éve kezdte el monumentális vállalkozását: közel 400 rézkarcon örökítette meg Székelyföld művészeit, mestereit és alkotóit, létrehozva a vidék gazdag kulturális örökségének arcképcsarnokát.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
szóljon hozzá!