A házhoz rendelés ökológiai lábnyoma

Az érem másik oldala ritkábban kerül szem elé, mert az többnyire a láthatatlan gondoskodási munkához kapcsolódik. Az, hogy minden nap helyi, szezonális és vegyszermentes alapanyagokból, otthon elkészített étel kerüljön az asztalra, rengeteg munkával jár, amit többségében a nők végeznek el, miután hazaértek a munkahelyükről. A mindenféle más házimunka és a szeretteinkről való gondoskodási feladatok mellett ez óriási teher egy ember számára. Így teljesen érthető, hogy gyakran kihasználjuk az ételrendelés előnyeit, mindamellett, hogy tisztában vagyunk annak hátrányaival is.

Egy fenntarthatóbb életmód felé vezető úton, hosszú távon sokkal fontosabb a tudatosság és az arany középút, mint a szélsőséges megoldások. Utóbbiakba, bár a fenntarthatóság oldaláról nézve határozottan sokkal hatékonyabbak, nagyon hamar bele tudunk fáradni, és sokkal nagyobb eséllyel adjuk fel. Így inkább azt javasolnám, hogy ha van választási lehetőségünk és energiánk, akkor válasszuk a környezettudatosabb megoldást. Ha pedig sehogy sem fér bele az életünkbe, hogy otthon főzzünk, akkor ne ostorozzuk magunkat miatta, fogadjuk el, hogy most ennyire futotta.

Lássuk azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe véve csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat ételrendelés esetén is.

1. A legfontosabb szempont, hogy az általunk választott étteremben milyen alapanyagokat használnak. Ha többnyire helyi termelőktől szerzik be a szezonálisan éppen elérhető zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb alapélelmiszereket, akkor mindenképpen ezt válasszuk. Még akkor is, ha egyszer használatos, nehezen újrahasznosítható csomagolóanyagban és fosszilis üzemanyagot használó járművel hozzák házhoz.

2. Egy másik fontos szempont a kiszállításhoz használt jármű által kibocsátott károsanyag mennyisége. Ha lehetőségünk van rá, sétáljunk el és hozzuk el magunk az ételcsomagot, vagy fogyasszuk el helyben. Tudnunk kell, hogy a legtöbb károsanyag-kibocsátás az utolsó kilométereken drasztikusan megnövekszik, főleg a zsúfolt, dugókkal és parkolóhiánnyal terhelt nagyvárosi környezetben. Ma már egyre több ételfutár-szolgálat törekszik arra, hogy csökkentse a szállítás során kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget, így egyre többen használnak bicikliket és elektromos autókat a kiszállításhoz. Ha van ilyen lehetőség a közelünkben, akkor mindenképpen azt válasszuk.

3. A harmadik szempont a csomagolóanyag. Fontos tudni, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos csomagolás esetében nagyon szigorú közegészségügyi törvények szabályozzák, hogy mit szabad és mit nem. És sajnos a saját doboz használatát a legtöbb esetben nem támogatják. Ha mégis van lehetőség arra, hogy saját dobozba vigyük haza az ebédet, akkor ne sajnáljuk azt a plusz energiát, ami a doboz logisztikájával jár, mert tényleg eszméletlen mennyiségű egyszer használatos szemét termelődését meg tudjuk spórolni.

Sokféle anyagból készülhet készétel szállítására alkalmas csomagolóanyag: műanyagból, papírból vagy kartonból, alumíniumból, hungarocellből, bioplasztikból, és ami talán a legrosszabb, ezen anyagok kombinációjából, mint például a belül műanyag fóliával burkolt, kívül karton edények. Ezek közül a mai állás szerint a legjobb választás a sima műanyag, amit alaposan elmosva beletehetünk a szelektív gyűjtőbe és elég nagy eséllyel újrahasznosítják. Csak sima kartonnal ritkán találkozunk az ételszállítás területén (talán csak a pizza), viszont ebben az esetben a papírcsomagolás étellel szennyeződik, így nem újrahasznosítható. Nálunkfelé talán tűzgyújtóként lehet legjobban hasznosítani, mivel elég sokan fűtenek fával, ha viszont erre nincs lehetőség, akkor marad a hulladéklerakó.

A csomagolások közül a sima műanyag lenne a legjobb választás, bár ezzel ma már valószínű ritkábban találkozhatunk. Az összes többi nagy eséllyel a lerakóba kerül. Ha viszont alaposan elmossuk és a szelektív hulladékos zsákba tesszük, így, ha nem is újrahasznosítható, de mivel „tiszta”, vagyis nem szennyezi szerves hulladék, akár arra is lehetőség lesz, hogy energetikailag hasznosítsák – elégessék, így termelve energiát.