Kelemen Hunor megerősítette, hogy nem indul az államelnök-választáson. Hozzátette, hogy az RMDSZ az EP-választások után dönt az államfőjelöltjéről.
A választási szövetségre lépő két kormánypárt közös európai parlamenti (EP) jelöltlistáját kevesebben támogatnák, mint ahányan az önálló listákra voksolnának, az RMDSZ EP-listájának támogatottsága pedig továbbra is az ötszázalékos küszöb alatt van.
Traian Băsescu volt államfő bejelentette, hogy nem indul újra az európai parlamenti választáson. Erről a Digi24-nek nyilatkozott kedden este, kifejtve, „biztosan nem indulok újra az EP-választáson. Ennyi volt.”
Ahogy 2016-ban és 2020-ban is volt, idén is előválasztás után dől el Gyergyóalfaluban, hogy ki lesz a községben az RMDSZ polgármesterjelöltje, illetve így áll össze a tanácsosjelöltek listája is, amellyel a helyhatósági választásokon indul a szervezet.
A Realitatea Tv-nek nyilatkozott hétfőn este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, az interjúban pedig több témát is érintettek, többek között Iohannis népszerűségét, az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményeket, valamint a parlamenti választásokat.
Radu Bălaş, a Szabad Emberek Pártjának (POL) tagja bejelentette hétfőn, hogy polgármesterjelöltként részt vesz a júniusi önkormányzati választásokon Marosvásárhelyen.
Összehívta szombaton a sajtó képviselőit Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, hogy bejelentse: indul az ötödik mandátumért. Az elnöki tisztségre pályázóknak egyébként Hargita megyében hozzávetőleg 10 ezer aláírást kell gyűjteniük.
Közvitára bocsátotta csütörtök este a belügyminisztérium a helyhatósági és az európai parlamenti választások lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi kormányrendelet tervezetét.
Nem Székelyföld, illetve autonómiájának léte vagy nemléte kellene szerepeljen Marcel Ciolacu problémalistája élén, hanem azok a fiatalok, aki tízezrével tűnnek el az iskolákból és az országból – üzent Antal Árpád a miniszterelnöknek.
Módosításokkal elfogadta hétfőn a szenátus jogi bizottsága az államelnök-választás előrehozását lehetővé tevő RMDSZ-es törvénytervezetet.
Madéfalvára hívta és a Siculicidium emlékmű közelében látta vendégül Marcel Ciolacu román miniszterelnököt Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter.
Fejlesztési tervet kért Székelyudvarhelytől Magyarország kormányának nevében Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden. A gesztussal azt jelezte a politikus, hogy véget ért a Gálfi Árpád volt polgármester két mandátuma alatt tartott embargó.
Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
Ezt mind tudtuk, így nincs itt semmi látnivaló – nyugtázhatja az olvasó, miután szembesül azokkal az adatokkal, amelyek a SoDiSo Research októberben végzett felméréséből derültek ki.
A régiósítás is szóba került Kovászna megye tanácselnökének szerdai sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: Brassó, Kovászna és Hargita megye esetleges összeolvadásával 42,4 százalék magyar ajkú, 53,1 százalék román ajkú lakosság lenne.
Módosította a felsőház a kormány 2023/115-ös sürgősségi rendeletét, ennek köszönhetően pedig több mint 160 beruházás menekült meg, köztük számos kistelepülés projektjei – olvasható az RMDSZ közleményében.
Évértékelő sajtótájékoztatón számolt be pénteken az elmúlt egyéves tevékenységéről Antal Lóránt Hargita megyei RMDSZ-es szenátor.