A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.

A kézdiszéki polgármesterek körében mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó esetben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre.

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó.

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, tojást festenek.

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti.

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők.

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki.

Erdélyi gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki Rióba. Székelyek történetét idézzük fel, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.

A színházi világnap alkalmából hétfőn, 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában.

Nemrég írtuk, hogy megérkezett az első bölényszállítmány a marosvásárhelyi állatkertbe, amely részese kíván lenni az emlős megmentését célzó programnak. „Visszatelepítésről” van szó, hiszen régen megszokott látványnak számított a székelyföldi erdőkben.

Nem tudjuk, tényleg van-e összefüggés a sumérok Baba nevű termékenység-istennője és a csángómagyarok Babba Máriája között. Számos szokás és hiedelem kötődik térségünkben a Gyümölcsöltó Boldogasszony napjához.

Gondot jelent, ha lécfalvi hulladékválogatónál az újrahasznosítható fém és műanyag közé olyan anyagok is kerülnek, amelyek a környezetre és a válogató alkalmazottjaira nézve egyaránt veszélyt jelentenek.

Székelyföldön március 17-én kezdték vetíteni, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen az elkövetkezendő napokban mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette.

A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Visit Covasna brand égisze alatt tavaly csaknem 5 kilométernyi sétautat jelölt ki és gondozott a Rétyi Nyír természetvédelmi területen. Főként iskolásoknak, turistáknak szeretnének kellemes időtöltést kínálni.

Jézus nevelőapjára, Józsefre még az evangéliumokban sem esik egyforma hangsúly, hol az alázatos, jámbor családfő, hol Mária jegyese, hol a názáreti ács szerepét emelik ki. Elődeink azonban abban biztosak voltak, hogy napja a tavasz előhírnöke.

Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.