Az „áprilisban hét tél, hét nyár” mondás alátámasztására elég lehet felhozni azt, hogy míg például a 16. század közepén hőség és szárazság jellemezte, pontosan háromszáz évvel ezelőtt ebben a hónapban hó borította be a székelyföldi rónát.
A báránytartás és annak fogyasztása majdhogynem összenőtt a székelységgel, és ez Jézus feltámadásának ünnepén különösképpen kidomborodik. Az azonban nem tisztázott, hogy a székelyek mikor ismerkedtek meg a juhtenyésztéssel.
Vészesen leromlott állapotban van Háromszék több műemléképülete és épületegyüttese – hívta fel a figyelmet Méder Lóránt László, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott vezetője. Némely esetében csak „sürgősségi beavatkozások” segíthetnének.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) könyvbemutatót és beszélgetést rendez Sepsiszentgyörgyön, ahol az Egy jobb világért – 110 éves a magyar cserkészet című kötetről és a cserkészettel kapcsolatos hagyományokról, kérdésekről esik szó.
Több mint 700 diák jelentkezett az első, március 21-én elkezdődött háromszéki erdészeti vetélkedőre. Tizenhat településről 84 csapat regisztrált.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen színre vitt Zsákbamacska után most újabb koprodukcióval rukkol elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Ezúttal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzőseivel karöltve adják elő Ivan Viripajev Részegek című darabját.
A didergésre késztető idő és szemerkélő eső ellenére is régen látott, többezres tömeg népesítette be nem sokkal dél előtt Kézdivásárhely főterét, a Gábor Áron 1971-ben Nagyváradról ide költöztetett szobránál.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.
A nyergestetői csata hőse, Tuzson János a kézdiszéki Bélafalván született, ezért a kézdivásárhelyi iskolások rendszeresen felidézik a magyar forradalom és szabadságharc kezdetét.
Bár a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének napjára pénteken emlékezünk, Kovászna megye egyes helyszínein már egy nappal korábban elkezdődik a nemzeti ünnepre való ráhangolódás. Így például a bodvaji kohónál csütörtökön koszorúznak.
Több mint háromszázan jelentkeztek az RMDSZ háromszéki szervezete által kezdeményezett románérettségi-felkészítőkre. Sepsiszentgyörgyön már el is kezdődtek a kurzusok, Baróton csütörtökön, Kézdivásárhelyen jövő hétfőn esedékes.
Nemrég a havasalföldi vajdák etnikai eredetét boncolgattuk az Adevărul.ro tabudöntögetése nyomán, most néhány moldvai uralkodót veszünk górcső alá. Közülük a szóban forgó cikk szerzője csak Ioan Vodă cel Viteaz-ra és Ștefan cel Mare-ra tér ki.
A Sepsiszéki Székely Tanács a turulszobornál tartja sepsiszentgyörgyi megemlékező rendezvényét március 10-én, a székely szabadság napján délelőtt 10 órától.
A történelemkedvelő természetjárók péntek reggel immár nyolcadik alkalommal indulnak az Úz völgyét észak felől uraló Magyarós-tetőre. Alább röviden felelevenítjük, hogy miért éppen március 8-án, és miért éppen oda.
Március elején, különösen nők napja környékén a városok főterein és utcáin megszaporodnak a hóvirágárusok. A helyi rendőrség szerint bizonyos fajtájú hóvirág leszedése még nem törvénybe ütköző, ám engedély nélküli utcai árusítása már igen.
A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés immár hatodik alkalommal díjazza Kézdiszék általa legjelesebbnek tartott személyiségeit. A március 5-i eseményen ezúttal öten vehetik át az egyre nagyobb rangot öltő kitüntetést.
A Kovászna Megyei Tanács gondnokságában lévő sepsiszentgyörgyi Speciális Általános Iskola bővítési munkálataival a nyárra végeznének. Az oktatási intézmény a tanulásban akadályoztatott, szellemileg sérült 1–8. osztályos gyermekek beiskolázását szolgálja.