Aki csak hagyományos módon írja a tojásokat

A húsvéti tojások titka után kutakodó riportunk első részében a zabolai Mikes-birtokon virágvasárnap a gyimesbükki Pál Damián egyesülete által tető alá hozott hímestojás-kiállításon és -vásáron résztvevő hagyományőrzőkkel beszélgettünk.

korábban írtuk

Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Többek között Opra Etelkával is, akivel – bár mindketten Kézdivásárhelyen élünk – csak most adódott alkalom a személyes megismerkedésre. Pedig páratlan gyűjteménye már eddig is megérdemelte volna a méltatást!

Etelka középiskolás korától írja, díszíti a tojásokat, kezdetben ecsettel, festékkel művelte. Aztán egy, a ’90-es évek elején megjelent, tojásmintákat és locsolóverseket tartalmazó kis füzetecske annyira megfertőzte, hogy azóta sem tud szabadulni eme szenvedélyétől.

És azzal bele is lendül a mesélésbe. „Balázs Márton volt az, aki Háromszéken összegyűjtötte a tojásmintákat. Kézdivásárhelyi iskolaigazgató lévén minden húsvét táján a környező településekről a gyerekekkel írott tojásokat hozatott, a jól rajzoló nebulókkal a mintákat lerajzoltatta, így gyűjtött össze Székelyföldön 3600 írott tojásmintát. Ezekből Malonyai Dezső A magyar nép művészete című munkája második kötetébe bekerült 252 – ez az anyag képezte az én tojásírásom alapját.

Mire jó a brazil pillangófa?

A leggyakrabban alkalmazott színhez, a piroshoz a brazil pillangófa kérgét, népies nevén piros forgácsot használ, de megírása után, mielőtt belemártaná abba a festőlébe, minden egyes tojást sárgít. És azt is természetes módon,

A gubacs csokibarnát ad. Ebből a festőnövényünkből, ami tulajdonképpen bogyó, és a tölgyön élő gubacsdarazsak levélpetéiből képződik, nemcsak szép színt tudunk varázsolni, hanem nagyon régóta használják festésre. Etelka úgy tudja, az Ómagyar Mária-siralom eredeti szövegét is gubacsból készült tintával vitték hártyalevélre.

Háromszék színei

Háromszéken főként a piros, rózsaszín, a sárga és a fekete volt használatos, ritkábban a kék is – mondja. „A tojást mielőtt a minta rá kerülne, megrámázzuk, felosztjuk 4, 8, 16 részre, ezekbe a mezőkbe íródnak a minták. A sárgába timsót teszek, hogy élénkebb színárnyalatot nyerjek.

A fagyallal nem árt az óvatosság, mivel mérgező, és előfordulhat, hogy a kézen viszkető bőrirritációt okoz az érzékenyebbeknél.

Páratlan gyűjtemény

Az 500 minta ott díszeleg 500 kifújt tojáson, külön dobozokba téve, tudományosan rendszerezve. Többet nem szándékozik hímezni, mert a csíki, gyimesi és más tájegységek mintakincsébe nem akar belemerülni. Természetesen minden húsvét előtt fest tojást, de csak ajándékozásra vagy ismerősöknek, kérésre.

Gyűjteményével gyakran jár el kiállításokra is, mint például legutóbb, virágvasárnap a zabolai Mikes-birtokra, Az Emberek Inspirálnak Egyesület által összehozott hímestojás-tárlatra. Hosszabb utakat nem szívesen vállal be, mert körülményes a szállításuk, nagyon sérülékeny darabokról van szó.

„Ide a megyébe még megreszkírozom”, de amióta – jó pár évvel ezelőtt – egy budapesti kiállításra elküldött két doboza közül az egyik sérülten érkezett vissza, távolabb nem merészkedik.

És hogy mi lesz a tudásával? Unokahúga, Nagy Erika már egészen ügyesen bánik az írókával, szorgalmasan gyakorolja a háromszéki minták megírását. A páratlan gyűjtemény pedig remélhetőleg még hosszú ideig és sok helyszínen hirdeti még a székely nép művészi érzékét, kézügyességét, hagyományaihoz való ragaszkodását.