A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59
Tojásírás Gyimesbükkön
Fotó: Veres Nándor
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59
Bizony, már a Krisztus előtti időkben, az ókori magaskultúrákban szokás volt tojást ajándékozni, Egyiptomban, Perzsiában vagy Sumerban a halottak mellé tették. Hogy akkor milyen jelentéstöbbletet tulajdonítottak nekik, arra nézve csak sejtéseink lehetnek, de mivel a kiszombori hun–avar temető egyik sírjában
És aztán ahogy az ősi tavaszköszöntő ünnepet átkonvertáltuk a kereszténységbe, úgy vált a piros a keresztre feszített Krisztus vérévé.
Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!
Egyes teremtésmondák szerint maga a világegyetem is tojásból jött létre: az őstojás kettéhasadt, így keletkezett az ég és a föld. És mivel a születés, a teremtés titkát is magában hordozza, érthető, hogy tavasszal, a természet újjáéledése idején még inkább a figyelem fókuszába kerül.
Tojáshímek Tankó Mária könyvéből
Fotó: Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások (Kolozsvár, 1999)
Forrásaink szerint már a 4. században egyházi áldásban részesítették (a húsvétot a 3. századtól ünnepeljük), ám ennek hivatalos bevezetéséről csak a 12. századtól kezdve van tudomásunk,
Mifelénk ez részben gyakorlatias okokra visszavezethető, hiszen a böjti időszakban – miközben a tyúkállomány is növekedett – sok tojás felgyűlt, amitől ildomos volt célszerűen megszabadulni, illetve megkülönböztetni a frissektől. Kezdetben csak a keresztanyák lepték meg vele a keresztgyereküket,
És ez különféle motívumok rávivésével tették egyértelművé.
Gyimesi hímes tojások. Avar kori gyökerek?
Fotó: Kocsis Károly
A motívumkincsük iránti szakszerű érdeklődés kezdetei a 19. század végéig vezethető vissza, amikor – egészen pontosan 1898-ban – a magyar Néprajzi Múzeum az Ethnographia című folyóiratban közzétett felhívásában
A szilágysomlyói születésű (1867), de 1893-tól 1937-ig Kézdivásárhelyen tanárkodó, iskolát igazgató Balázs Márton olyan lelkesen vetette bele magát ebbe a munkába, hogy
Gyűjteményét később szétosztotta különféle múzeumok, iskolák között, de java része tönkrement, elkallódott, közel kétszázat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is őriznek belőle. Ez utóbbi értesítőjében tette közzé 1902-ben A háromszékmegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról című dolgozatát.
Tojásíró gyimesi hölgyek...
Fotó: Kocsis Károly
Balázs Márton a motívumok akkor még használatos népi elnevezéseit több csoportba osztotta:
növényi formák utáni elnevezések, ezen belül is külön virágok (tulipános, liliomos, nárcillusos, rózsás stb.), levelek (pálmás, herelapis, akácleveles stb.) és gyümölcsök (cseremakkos, meggyágas, dióbeles stb.);
állati formák utáni elnevezések (pillangós, kígyós, berbécsszarvú stb.)
mértani alakzatok (körös, kockás, táblás, tévedt utas, molnárablakos stb.)
más tárgyak utáni elnevezések (villás, gereblyés, kantáros, bárdos stb.), de ezen belül is megkülönböztette
a nemzeti vonatkozású rajzokat (címeres, koronás, pajzsos stb.)
szerelmi vonatkozásúakat (égő szíves, szomorú szíves, boldog szívek stb.)
a vallási vonatkozásúakat (keresztes, oláhkeresztes, Krisztus vére stb.)
és a határozatlanabb formákat (ágas, nagyvirágos, pettyegetett stb.),
megjegyezve, hogy „ezeken kívül a virágdíszeknél, a mértani és egyéb alakzatoknál is számtalan forma él még, a melyekre magyarázatot vagy elnevezést a legnagyobb utánjárással is alig, vagy éppenséggel sem lehet találni.”
... és munkájuk gyümölcse
Fotó: Kocsis Károly
Ezek után természetesen mi sem akarjuk megmagyarázni ezeket, de a már említett, avar kori karcolt tojások jó iránymutatók lehetnek e tekintetben. Annál is inkább, mert például Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató is a régi belső-ázsiai népek tavaszköszöntő ünnepségéig vezeti vissza eredetüket, és értelmezésében a természet megújhodásához, az anyaföld ébredéséhez,
– mondja. Az őstojástól húsvétig címmel tavaly megjelent kötetében közzétett mintakincs közel másfélezer tojáshímet tartalmaz, igaz, azok nemcsak a székelyek és csángók által használatosak, hanem a Kárpát-medence majd valamennyi tájegységét felölelik.
– nyilatkozta.
Fotó: Kocsis Károly
A gyimesi csángómagyarok által a legrégebbinek tartott „vétett út”-as tojáshímet Takács György szkíta eredetűnek véli Kr. e. 7–6. századi leletegyüttesek motívumkincse alapján, de más kutatók Dél-Iránban (kaskai törzs), a Kaukázusban (kajtagok) és Anatóliában (pl. a jörüköknél, ahol a neve görbe út) is megtalálták a párhuzamait. A bukovinai székhelyek egyébként veszett utas, labirint néven ismerik, Háromszéken szintén veszett utas, köves utas, tévedt utas a neve. De hasonló elnevezésekkel illetik a magyarsággal a Keleti–Kárpátokban gyakran érintkező huculok (végtelen, görbe út, cigány út) vagy a románok (vétett út, vétett ösvény, labirintus, juhász a nyájával, tejút) is. A hárompataki csángók szerint régen ezt a tojást kellett először megírni, csak az után lehetett a többit, miközben a kostelekiek véteknek tartották tyúkmonyra vinni. Ennek a hímnek a felvitele előtt azonban a világot jelképező tojást kivételesen nem osztják fel, hiszen azt egyetlen pontból kiindulva és ugyanoda visszatérve teljesen körbefutja. A magyarság körében csak Erdélyben és Moldvában fordul elő, pontosabban a gyimesi, a dévai, a hétfalusi csángóknál, illetve a Barcaságban, Háromszéken és Bukovinában.
Ezen az állásponton van Dimény-Haszmann Orsolya néprajzos is, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetője, akivel a zabolai Mikes-birtokon Az emberek inspirálnak nevű egyesület által virágvasárnap tető alá hozott hímestojás-kiállításon volt módunk elbeszélgetni. Úgy véli, a karcolt vagy írott tojás és a magyarság kapcsolata valóban „nagyon-nagyon régi”, a motívumok a tavaszhoz, a természethez köthetők, és éppen ebből kifolyólag „a szerelem is megjelenik bennük,
Fotó: Kocsis Károly
Nincs meglepődve azon, hogy Balázs Márton több mint száz évvel ezelőtt 3600 mintát tudott összegyűjteni, hiszen a díszítmények állandóan változnak, átalakulnak, ötvöződnek.
„A népművészetben éppen az a szép, hogy folyamatosan új dolgok jönnek be. Hímekről lévén szó, azokat mindig alakítja az az asszony, aki írja a tojást, hozza a tehetségét, hozza a tudását.
– magyarázza Orsolya.
Bukovinai hímes tojások
Fotó: Kocsis Károly
Vele is előfordul, hogy elkezd írni egy tojást, „és lehet csak azért, mert véletlenül elhúzok egy vonalat, elrontok valamit, abból egyéni díszítmény születik”. De a múzeum keretében immár több évtizede működő tojásíróműhely-foglalkozásokon, amiket mostanság az unokatestvéreivel közösen vezetnek, azért arra törekednek, hogy a gyerekek az eredeti motívumainkat tanulják meg, hiszen „azt tovább kell vinni, hogy ne csak könyvekben maradjanak meg, hanem élő tudásként is.”
Azt is megerősíti, hogy míg a Gyimesekben mindig is a piros szín volt a meghatározó,
Egyes helyeken előfordul a szentelt vizet szimbolizáló kék szín, mint a remény jelképe, vagy természet és a tavasz színe, a zöld is. A motívumok közül Háromszéken a tulipános a leggyakoribb, illetve annak több tucat változata. De a lényeg: akárcsak a festett bútorok, kézimunkák vagy székelykapuk esetében,
A Bihari Bocskorosként (Bihoreanul în Opinci) aposztrofált, partiumi Flavius Boiț tojásai. Ahány ház, annyi szokás
Fotó: Kocsis Károly
Orsolyának meggyőződése, hogy a tojásírást mint népművészeti ágat egyelőre nem fenyegeti a kihalás veszélye. „Amíg a húsvét ünnepét megtartjuk, amíg lesznek olyan mesterek, akik ezt továbbadják, addig nem gondolom, hogy emiatt aggódni kéne. Most a mi feladatunk megtanítani a gyerekeinket, majd rajtuk a sor. Hagyományaink mindig is »apáról fiúra« öröklődtek” – bizonygatja, és igazát jól alátámasztja a csíkszeredai Váta Réka példája, aki csak pár éve ismerkedett meg a hímezéssel, de máris gyönyörű tojások kerülnek ki a kezéből, mint ahogy arról az említett kiállításon magunk is meggyőződhettünk.
„A párom kosteleki származású, de a gyimesbükki sógornőm, valamint az ő nagymamája tanította meg nekem, aztán évről évre egyre jobban érdekelt, és most már minden tájegységről próbálok egy kicsit inspirálódni, tudatosan” – meséli. Bár
Kedvenc motívumai a Mária tenyere, a töltött rózsa, a kakastaréj, az ujjas, a bojtos és a kicsi cserelapi. A színek előállításához növényi alapanyagot is használ ugyan, hagymahéjat, kávét, áfonyát, lilakáposztát, bodzabogyót, aranyesőt, virágot – de a piroshoz csak bolti festéket.
Dimény-Haszmann Orsolya és Haszmann Gabriella
Fotó: Dimény Haszmann Árpád
A jó pár évvel ezelőtt elhunyt Antal Sándorné Tankó Mária gyimesbükki tanítónő 1990-ben kezdte el az írott tojások gyűjtését, többnyire a szőlőfalujához tartozó patakvölgyekben, később gyimesközéploki és -felsőloki rokonai, ismerőseit is felkereste gyűjteménye gazdagítása céljából. „Előbb magukat a tojásokat gyűjtöttem, de ezek nagy helyet foglaltak, törékenyek voltak, és nyáron a meleg hatására egy részük menthetetlenül szétrepedt, így el kellett dobnom őket. Ekkor kezdtem a mintákat egy füzetbe rajzolni, sorszámozva, mindeniknek az elnevezésével, egy más füzetbe pedig a tojásírók nevét, lakhelyét, életkorukat és a gyűjtés évét jegyeztem be. A mintás füzetet a múzeum látogatói kézbe vehették és átnézhették, sőt húsvét táján magam is, mások is ebből válogattuk a nekünk tetsző mintákat” – írja az 1999-ben megjelent, Gyimesi írott tojások című munkájában, ahol 216 tojásmintát közöl.
Legnagyobb ámulatomra ugyanezt mondja a gyimesbükki Molnár Erika is, aki több mint másfél évtizede műveli a nagyszüleitől, rokonaitól eltanult „mesterséget”. Mármint, hogy bolti festéket használ.
Háromszéki tojásminták
Fotó: Kocsis Károly
Mielőtt azonban ezen hosszasan eltöprenghetnék, a szomszédos asztalnál kiállító, kézdivásárhelyi Opra Etelka már el is magyarázza ennek a titkát: szép piros színt hagymából nem lehet kihozni, csak a brazil pillangófaként is ismert piros berzseny kérgéből, ami drága is, továbbá nehezen is beszerezhető. Ő maga viszont
felét a Balázs Márton hagyatékában fellelhető, felét más gyűjtőktől származó háromszéki motívumokkal.
De vele csak a húsvéti tojások rejtélyes világában folytatott kalandozásunk második részében ismerkedhetnek meg olvasóink!
Váta Réka él az alkotói szabadsággal
Fotó: Kocsis Károly
És ez látszik a keze munkáján is
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Molnár Erika is bolti festéket használ a piroshoz
Fotó: Kocsis Károly
De azért remekbe szabott írott tojások kerülnek ki a kezéből
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
A kézdivásárhelyi Opra Etelka fejtette meg a titkot
Fotó: Kocsis Károly
Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
Az államelnök-választáson ma nemcsak a jelöltekre kell figyelni, hanem arra is, hogyan hajtjuk össze a szavazólapot. A friss tinta ugyanis könnyen megpecsételheti máshol is a lapot, így a szavazat érvénytelenné válhat.
Még az időjárás is kegyes a délelőtti szavazókhoz: felhőkkel „megszakított” napsütéses időt jósolnak egészen délig, így aki nem szeretne esőben menni szavazni, annak mindenképp érdemes délelőtt letudnia állampolgári kötelességét.
Összesen 76 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezeknek több mint a fele a kampánycsend megsértésére vonatkozott – számolt be vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
Eljutottunk az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulójához. Óránként frissülő, élő hírfolyamban követjük a részvételi adatokat.
Sorsdöntőnek ígérkezik az újra kiírt romániai elnökválasztás második fordulója. Ezúttal is 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a választópolgárokat. A diaszpórában szombaton több mint 700 ezren szavaztak.
Kézdivásárhelyen a Stadion-utcában tűnt fel egy medve péntek este, olvasónk tisztes távolságból filmezte le a nagyvadat.
Életbevágó, hogy időben felfedezzék a szívfejlődési rendellenességeket. Szerencsére ezen patológiák jelentős része már magzatkorban kiszűrhető. Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológus szakorvossal a gyermekeket érintő szívbetegségekről beszélgettünk.
42 törvénytelenül birtokolt fegyvert – köztük halálosnak minősülő fegyvereket – koboztak el a Maros megyei rendőrök 45 házkutatás során. Két gyanúsítottat 24 órára előzetes letartóztatásba helyeztek.
szóljon hozzá!