Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Kocsis Károly

2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59

Tojásírás Gyimesbükkön

Tojásírás Gyimesbükkön

Fotó: Veres Nándor

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Kocsis Károly

2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59

Bizony, már a Krisztus előtti időkben, az ókori magaskultúrákban szokás volt tojást ajándékozni, Egyiptomban, Perzsiában vagy Sumerban a halottak mellé tették. Hogy akkor milyen jelentéstöbbletet tulajdonítottak nekik, arra nézve csak sejtéseink lehetnek, de mivel a kiszombori hun–avar temető egyik sírjában

a régészek a halott kezében találtak pirosra festett, karcolt tojáshéjat, az akár arra is engedhet következtetni, hogy a természet örök körforgását, a testből kiszabaduló lelket, az újjászülető élet reményét jelképezte.

És aztán ahogy az ősi tavaszköszöntő ünnepet átkonvertáltuk a kereszténységbe, úgy vált a piros a keresztre feszített Krisztus vérévé.

korábban írtuk

Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon
Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!

Egyes teremtésmondák szerint maga a világegyetem is tojásból jött létre: az őstojás kettéhasadt, így keletkezett az ég és a föld. És mivel a születés, a teremtés titkát is magában hordozza, érthető, hogy tavasszal, a természet újjáéledése idején még inkább a figyelem fókuszába kerül.

Ilyenkor kell a leghatékonyabban védekezni az ártó szellemek ellen – nos, a piros szín vélhetően éppen ezt a célt szolgálta.
Tojáshímek Tankó Mária könyvéből

Tojáshímek Tankó Mária könyvéből

Fotó: Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások (Kolozsvár, 1999)

Forrásaink szerint már a 4. században egyházi áldásban részesítették (a húsvétot a 3. századtól ünnepeljük), ám ennek hivatalos bevezetéséről csak a 12. századtól kezdve van tudomásunk,

a hímes tojásnak húsvéti ajándékként való használata pedig a 16. század elejétől kezdett elterjedni Európában, így a Kárpát-medencében is, míg például Kínában több mint 2000 éve használatos ajándéktárgyként.

Mifelénk ez részben gyakorlatias okokra visszavezethető, hiszen a böjti időszakban – miközben a tyúkállomány is növekedett – sok tojás felgyűlt, amitől ildomos volt célszerűen megszabadulni, illetve megkülönböztetni a frissektől. Kezdetben csak a keresztanyák lepték meg vele a keresztgyereküket,

később a lányok is ily módon jelezték, melyik legény udvarlását fogadnák a legszívesebben.

És ez különféle motívumok rávivésével tették egyértelművé.

Gyimesi hímes tojások. Avar kori gyökerek?

Gyimesi hímes tojások. Avar kori gyökerek?

Fotó: Kocsis Károly

Balázs Márton 3600 tojása

A motívumkincsük iránti szakszerű érdeklődés kezdetei a 19. század végéig vezethető vissza, amikor – egészen pontosan 1898-ban – a magyar Néprajzi Múzeum az Ethnographia című folyóiratban közzétett felhívásában

húsvéti tojások gyűjtésére, beküldésére biztatta a fővárosi és vidéki értelmiséget, főleg tanítókat, tanárokat.

A szilágysomlyói születésű (1867), de 1893-tól 1937-ig Kézdivásárhelyen tanárkodó, iskolát igazgató Balázs Márton olyan lelkesen vetette bele magát ebbe a munkába, hogy

összesen 3600 írott tojást sikerült összegyűjtenie, és ezeket le is rajzolnia.

Gyűjteményét később szétosztotta különféle múzeumok, iskolák között, de java része tönkrement, elkallódott, közel kétszázat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is őriznek belőle. Ez utóbbi értesítőjében tette közzé 1902-ben A háromszékmegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról című dolgozatát.

Tojásíró gyimesi hölgyek...

Tojásíró gyimesi hölgyek...

Fotó: Kocsis Károly

Balázs Márton a motívumok akkor még használatos népi elnevezéseit több csoportba osztotta:

  • növényi formák utáni elnevezések, ezen belül is külön virágok (tulipános, liliomos, nárcillusos, rózsás stb.), levelek (pálmás, herelapis, akácleveles stb.) és gyümölcsök (cseremakkos, meggyágas, dióbeles stb.);

  • állati formák utáni elnevezések (pillangós, kígyós, berbécsszarvú stb.)

  • mértani alakzatok (körös, kockás, táblás, tévedt utas, molnárablakos stb.)

  • más tárgyak utáni elnevezések (villás, gereblyés, kantáros, bárdos stb.), de ezen belül is megkülönböztette

  • a nemzeti vonatkozású rajzokat (címeres, koronás, pajzsos stb.)

  • szerelmi vonatkozásúakat (égő szíves, szomorú szíves, boldog szívek stb.)

  • a vallási vonatkozásúakat (keresztes, oláhkeresztes, Krisztus vére stb.)

  • és a határozatlanabb formákat (ágas, nagyvirágos, pettyegetett stb.),

  • megjegyezve, hogy „ezeken kívül a virágdíszeknél, a mértani és egyéb alakzatoknál is számtalan forma él még, a melyekre magyarázatot vagy elnevezést a legnagyobb utánjárással is alig, vagy éppenséggel sem lehet találni.”

... és munkájuk gyümölcse

... és munkájuk gyümölcse

Fotó: Kocsis Károly

Keleti gyökerek

Ezek után természetesen mi sem akarjuk megmagyarázni ezeket, de a már említett, avar kori karcolt tojások jó iránymutatók lehetnek e tekintetben. Annál is inkább, mert például Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató is a régi belső-ázsiai népek tavaszköszöntő ünnepségéig vezeti vissza eredetüket, és értelmezésében a természet megújhodásához, az anyaföld ébredéséhez,

a Nap teljes ragyogásában való visszatéréséhez és a rontás elhárításához kapcsolódnak az ősi motívumok, „ezeket látjuk a húsvéti tojásokon is”

– mondja. Az őstojástól húsvétig címmel tavaly megjelent kötetében közzétett mintakincs közel másfélezer tojáshímet tartalmaz, igaz, azok nemcsak a székelyek és csángók által használatosak, hanem a Kárpát-medence majd valamennyi tájegységét felölelik.

Idézet
A hímes tojásokon jelenleg alkalmazott jelek kapcsán eszünkbe sem jutna, hogy pogány mintázatok köszönnek vissza a keresztény asztalokról is”

– nyilatkozta.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A gyimesi csángómagyarok által a legrégebbinek tartott „vétett út”-as tojáshímet Takács György szkíta eredetűnek véli Kr. e. 7–6. századi leletegyüttesek motívumkincse alapján, de más kutatók Dél-Iránban (kaskai törzs), a Kaukázusban (kajtagok) és Anatóliában (pl. a jörüköknél, ahol a neve görbe út) is megtalálták a párhuzamait. A bukovinai székhelyek egyébként veszett utas, labirint néven ismerik, Háromszéken szintén veszett utas, köves utas, tévedt utas a neve. De hasonló elnevezésekkel illetik a magyarsággal a Keleti–Kárpátokban gyakran érintkező huculok (végtelen, görbe út, cigány út) vagy a románok (vétett út, vétett ösvény, labirintus, juhász a nyájával, tejút) is. A hárompataki csángók szerint régen ezt a tojást kellett először megírni, csak az után lehetett a többit, miközben a kostelekiek véteknek tartották tyúkmonyra vinni. Ennek a hímnek a felvitele előtt azonban a világot jelképező tojást kivételesen nem osztják fel, hiszen azt egyetlen pontból kiindulva és ugyanoda visszatérve teljesen körbefutja. A magyarság körében csak Erdélyben és Moldvában fordul elő, pontosabban a gyimesi, a dévai, a hétfalusi csángóknál, illetve a Barcaságban, Háromszéken és Bukovinában.

Ezen az állásponton van Dimény-Haszmann Orsolya néprajzos is, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetője, akivel a zabolai Mikes-birtokon Az emberek inspirálnak nevű egyesület által virágvasárnap tető alá hozott hímestojás-kiállításon volt módunk elbeszélgetni. Úgy véli, a karcolt vagy írott tojás és a magyarság kapcsolata valóban „nagyon-nagyon régi”, a motívumok a tavaszhoz, a természethez köthetők, és éppen ebből kifolyólag „a szerelem is megjelenik bennük,

azaz akár szerelmi ajándéktárgynak is lehet nevezni egy tojást, hiszen a leány azt írta meg a szívét elrabló legénynek.”
•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Nem beskatulyázható történet

Nincs meglepődve azon, hogy Balázs Márton több mint száz évvel ezelőtt 3600 mintát tudott összegyűjteni, hiszen a díszítmények állandóan változnak, átalakulnak, ötvöződnek.

„A népművészetben éppen az a szép, hogy folyamatosan új dolgok jönnek be. Hímekről lévén szó, azokat mindig alakítja az az asszony, aki írja a tojást, hozza a tehetségét, hozza a tudását.

Idézet
Tehát ez nem egy ilyen beskatulyázható történet, ezerfelé variálható. De csak az marad meg, kapaszkodik meg, aminek van valamilyen hagyománya”

– magyarázza Orsolya.

Bukovinai hímes tojások

Bukovinai hímes tojások

Fotó: Kocsis Károly

Vele is előfordul, hogy elkezd írni egy tojást, „és lehet csak azért, mert véletlenül elhúzok egy vonalat, elrontok valamit, abból egyéni díszítmény születik”. De a múzeum keretében immár több évtizede működő tojásíróműhely-foglalkozásokon, amiket mostanság az unokatestvéreivel közösen vezetnek, azért arra törekednek, hogy a gyerekek az eredeti motívumainkat tanulják meg, hiszen „azt tovább kell vinni, hogy ne csak könyvekben maradjanak meg, hanem élő tudásként is.”

Azt is megerősíti, hogy míg a Gyimesekben mindig is a piros szín volt a meghatározó,

Háromszéken emellett a feketét és a sárgát is használták, használják; utóbbi vélhetően Krisztus utazásának legendáját idézi fel, amikor is a tojáshéjat arannyá változtatta, és egyben a napra, a gabonára vagy a mézre utal.

Egyes helyeken előfordul a szentelt vizet szimbolizáló kék szín, mint a remény jelképe, vagy természet és a tavasz színe, a zöld is. A motívumok közül Háromszéken a tulipános a leggyakoribb, illetve annak több tucat változata. De a lényeg: akárcsak a festett bútorok, kézimunkák vagy székelykapuk esetében,

a minták alapján nagyon szépen kirajzolódnak az egyes tájegységek, sőt, azokon belül akár külön a települések.
A Bihari Bocskorosként (Bihoreanul în Opinci) aposztrofált, partiumi Flavius Boiț tojásai. Ahány ház, annyi szokás

A Bihari Bocskorosként (Bihoreanul în Opinci) aposztrofált, partiumi Flavius Boiț tojásai. Ahány ház, annyi szokás

Fotó: Kocsis Károly

Orsolyának meggyőződése, hogy a tojásírást mint népművészeti ágat egyelőre nem fenyegeti a kihalás veszélye. „Amíg a húsvét ünnepét megtartjuk, amíg lesznek olyan mesterek, akik ezt továbbadják, addig nem gondolom, hogy emiatt aggódni kéne. Most a mi feladatunk megtanítani a gyerekeinket, majd rajtuk a sor. Hagyományaink mindig is »apáról fiúra« öröklődtek” – bizonygatja, és igazát jól alátámasztja a csíkszeredai Váta Réka példája, aki csak pár éve ismerkedett meg a hímezéssel, de máris gyönyörű tojások kerülnek ki a kezéből, mint ahogy arról az említett kiállításon magunk is meggyőződhettünk.

Nem mind növényi, ami piros

„A párom kosteleki származású, de a gyimesbükki sógornőm, valamint az ő nagymamája tanította meg nekem, aztán évről évre egyre jobban érdekelt, és most már minden tájegységről próbálok egy kicsit inspirálódni, tudatosan” – meséli. Bár

nagyrészt gyimesi motívumokat használ, a piros mellett más színektől sem riad vissza, kihasználva, hogy „idegenként” a helyi hagyományok kötöttségeitől mentes alkotói szabadságot élvezhet.

Kedvenc motívumai a Mária tenyere, a töltött rózsa, a kakastaréj, az ujjas, a bojtos és a kicsi cserelapi. A színek előállításához növényi alapanyagot is használ ugyan, hagymahéjat, kávét, áfonyát, lilakáposztát, bodzabogyót, aranyesőt, virágot – de a piroshoz csak bolti festéket.

Dimény-Haszmann Orsolya és Haszmann Gabriella

Dimény-Haszmann Orsolya és Haszmann Gabriella

Fotó: Dimény Haszmann Árpád

A jó pár évvel ezelőtt elhunyt Antal Sándorné Tankó Mária gyimesbükki tanítónő 1990-ben kezdte el az írott tojások gyűjtését, többnyire a szőlőfalujához tartozó patakvölgyekben, később gyimesközéploki és -felsőloki rokonai, ismerőseit is felkereste gyűjteménye gazdagítása céljából. „Előbb magukat a tojásokat gyűjtöttem, de ezek nagy helyet foglaltak, törékenyek voltak, és nyáron a meleg hatására egy részük menthetetlenül szétrepedt, így el kellett dobnom őket. Ekkor kezdtem a mintákat egy füzetbe rajzolni, sorszámozva, mindeniknek az elnevezésével, egy más füzetbe pedig a tojásírók nevét, lakhelyét, életkorukat és a gyűjtés évét jegyeztem be. A mintás füzetet a múzeum látogatói kézbe vehették és átnézhették, sőt húsvét táján magam is, mások is ebből válogattuk a nekünk tetsző mintákat” – írja az 1999-ben megjelent, Gyimesi írott tojások című munkájában, ahol 216 tojásmintát közöl.

Legnagyobb ámulatomra ugyanezt mondja a gyimesbükki Molnár Erika is, aki több mint másfél évtizede műveli a nagyszüleitől, rokonaitól eltanult „mesterséget”. Mármint, hogy bolti festéket használ.

Háromszéki tojásminták

Háromszéki tojásminták

Fotó: Kocsis Károly

Mielőtt azonban ezen hosszasan eltöprenghetnék, a szomszédos asztalnál kiállító, kézdivásárhelyi Opra Etelka már el is magyarázza ennek a titkát: szép piros színt hagymából nem lehet kihozni, csak a brazil pillangófaként is ismert piros berzseny kérgéből, ami drága is, továbbá nehezen is beszerezhető. Ő maga viszont

kizárólag növényi alapanyagból dolgozva festett meg pontosan ötszáz tojást,

felét a Balázs Márton hagyatékában fellelhető, felét más gyűjtőktől származó háromszéki motívumokkal.

De vele csak a húsvéti tojások rejtélyes világában folytatott kalandozásunk második részében ismerkedhetnek meg olvasóink!

Váta Réka él az alkotói szabadsággal

Váta Réka él az alkotói szabadsággal

Fotó: Kocsis Károly

És ez látszik a keze munkáján is

És ez látszik a keze munkáján is

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Molnár Erika is bolti festéket használ a piroshoz

Molnár Erika is bolti festéket használ a piroshoz

Fotó: Kocsis Károly

De azért remekbe szabott írott tojások kerülnek ki a kezéből

De azért remekbe szabott írott tojások kerülnek ki a kezéből

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A kézdivásárhelyi Opra Etelka fejtette meg a titkot. A következő részben vele folytatjuk

A kézdivásárhelyi Opra Etelka fejtette meg a titkot

Fotó: Kocsis Károly

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 31., szombat

Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő bejelentette: elküldte ellenőrző testületét a parajdi sóbányához

Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök szombaton bejelentette, elrendelte ellenőrző testületének kiküldését a parajdi sóbányához, hogy „gyorsan” és „alaposan” feltárják az árvíz nyomán kialakult helyzet okait és felelőseit.

Cătălin Predoiu ügyvivő kormányfő bejelentette: elküldte ellenőrző testületét a parajdi sóbányához
2025. május 31., szombat

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
2025. május 31., szombat

Pácienst szállító mentőkocsi balesetezett péntek éjjel, négy személy megsérült

Balesetet szenvedett szombatra virradóra a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat pácienst szállító egyik mentőautója a 17-es országúton, Sajószentandrás (Șieu-Sfântu) település területén.

Pácienst szállító mentőkocsi balesetezett péntek éjjel, négy személy megsérült
2025. május 31., szombat

Juhokat öltek, pónilovat sebesítettek meg a medvék Sepsiszentgyörgy egyik lakónegyedében

Medve, illetve medvék járnak napok óta Sepsiszentgyörgy erdőközeli Ever Green negyedében, vagy ahogy közismertebb, a gyümölcsösben. Szombatra virradóra az egyik gyümölcsösbeli parcellán 5 juhot ölt meg a nagyvad, egyet elvitt, egy lovat is megsebzett.

Juhokat öltek, pónilovat sebesítettek meg a medvék Sepsiszentgyörgy egyik lakónegyedében
2025. május 30., péntek

Elhunyt Nagy Benedek, volt politikai fogoly, egykori parlamenti képviselő

Életének 89-ik évében pénteken elhunyt Nagy Bendek, volt politikai fogoly, parlamenti képviselő, a csíki RMDSZ egyik alapítója, Csíkszereda Pro Urbe-díjasa.

Elhunyt Nagy Benedek, volt politikai fogoly, egykori parlamenti képviselő
2025. május 30., péntek

Kelemen Hunor: nem technokrata miniszterelnök, hanem politikus fogja vezetni a kormányt

A körvonalazódó koalíciót alkotó pártok vezetői az új kormány szerkezetéről tárgyaltak pénteken Nicușor Dan államfővel, és megállapodtak abban, hogy nem technokrata miniszterelnök, hanem politikus fogja vezetni a kormányt.

Kelemen Hunor: nem technokrata miniszterelnök, hanem politikus fogja vezetni a kormányt
2025. május 30., péntek

Harmadfokú árvízkészültség a Feketeügy háromszéki szakaszán

Harmadfokú (vörös jelzésű) árvízkészültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Feketeügy Kovászna megyei szakaszára.

Harmadfokú árvízkészültség a Feketeügy háromszéki szakaszán
2025. május 30., péntek

Elkerülhetetlen az adóemelés az európai projektekért felelős miniszter szerint

Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni az 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.

Elkerülhetetlen az adóemelés az európai projektekért felelős miniszter szerint
2025. május 30., péntek

Két településen láttak medvét Hargita megyében

Oroszhegyben és Csíkzsögödben is medvét láttak pénteken délután, a Ro-Alert rendszer figyelmeztette a lakókat a veszélyre – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Két településen láttak medvét Hargita megyében
2025. május 30., péntek

Földcsuszamlás volt a Bogáti-erdőben

Forgalomkorlátozásokat vezettek be a 13-as jelzésű országút Bogáti-erdőn áthaladó szakaszán, ahol a folyamatos esőzések miatt történt egy kisebb földcsuszamlás – közli a Brassó területi regionális út- és hídügyi igazgatóság (DRDP).

Földcsuszamlás volt a Bogáti-erdőben
Földcsuszamlás volt a Bogáti-erdőben
2025. május 30., péntek

Földcsuszamlás volt a Bogáti-erdőben