Tojáshímek és üzenetük az avar kori karcolásoktól a vétett útig

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Kocsis Károly

2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59

Tojásírás Gyimesbükkön

Tojásírás Gyimesbükkön

Fotó: Veres Nándor

A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.

Kocsis Károly

2025. április 19., 18:592025. április 19., 18:59

Bizony, már a Krisztus előtti időkben, az ókori magaskultúrákban szokás volt tojást ajándékozni, Egyiptomban, Perzsiában vagy Sumerban a halottak mellé tették. Hogy akkor milyen jelentéstöbbletet tulajdonítottak nekik, arra nézve csak sejtéseink lehetnek, de mivel a kiszombori hun–avar temető egyik sírjában

a régészek a halott kezében találtak pirosra festett, karcolt tojáshéjat, az akár arra is engedhet következtetni, hogy a természet örök körforgását, a testből kiszabaduló lelket, az újjászülető élet reményét jelképezte.

És aztán ahogy az ősi tavaszköszöntő ünnepet átkonvertáltuk a kereszténységbe, úgy vált a piros a keresztre feszített Krisztus vérévé.

korábban írtuk

Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon
Hogy a sok-sok virágszál el ne hervadjon

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején!

Egyes teremtésmondák szerint maga a világegyetem is tojásból jött létre: az őstojás kettéhasadt, így keletkezett az ég és a föld. És mivel a születés, a teremtés titkát is magában hordozza, érthető, hogy tavasszal, a természet újjáéledése idején még inkább a figyelem fókuszába kerül.

Ilyenkor kell a leghatékonyabban védekezni az ártó szellemek ellen – nos, a piros szín vélhetően éppen ezt a célt szolgálta.
Tojáshímek Tankó Mária könyvéből

Tojáshímek Tankó Mária könyvéből

Fotó: Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások (Kolozsvár, 1999)

Forrásaink szerint már a 4. században egyházi áldásban részesítették (a húsvétot a 3. századtól ünnepeljük), ám ennek hivatalos bevezetéséről csak a 12. századtól kezdve van tudomásunk,

a hímes tojásnak húsvéti ajándékként való használata pedig a 16. század elejétől kezdett elterjedni Európában, így a Kárpát-medencében is, míg például Kínában több mint 2000 éve használatos ajándéktárgyként.

Mifelénk ez részben gyakorlatias okokra visszavezethető, hiszen a böjti időszakban – miközben a tyúkállomány is növekedett – sok tojás felgyűlt, amitől ildomos volt célszerűen megszabadulni, illetve megkülönböztetni a frissektől. Kezdetben csak a keresztanyák lepték meg vele a keresztgyereküket,

később a lányok is ily módon jelezték, melyik legény udvarlását fogadnák a legszívesebben.

És ez különféle motívumok rávivésével tették egyértelművé.

Gyimesi hímes tojások. Avar kori gyökerek?

Gyimesi hímes tojások. Avar kori gyökerek?

Fotó: Kocsis Károly

Balázs Márton 3600 tojása

A motívumkincsük iránti szakszerű érdeklődés kezdetei a 19. század végéig vezethető vissza, amikor – egészen pontosan 1898-ban – a magyar Néprajzi Múzeum az Ethnographia című folyóiratban közzétett felhívásában

húsvéti tojások gyűjtésére, beküldésére biztatta a fővárosi és vidéki értelmiséget, főleg tanítókat, tanárokat.

A szilágysomlyói születésű (1867), de 1893-tól 1937-ig Kézdivásárhelyen tanárkodó, iskolát igazgató Balázs Márton olyan lelkesen vetette bele magát ebbe a munkába, hogy

összesen 3600 írott tojást sikerült összegyűjtenie, és ezeket le is rajzolnia.

Gyűjteményét később szétosztotta különféle múzeumok, iskolák között, de java része tönkrement, elkallódott, közel kétszázat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban is őriznek belőle. Ez utóbbi értesítőjében tette közzé 1902-ben A háromszékmegyei húsvéti írott tojásokról és népszokásokról című dolgozatát.

Tojásíró gyimesi hölgyek...

Tojásíró gyimesi hölgyek...

Fotó: Kocsis Károly

Balázs Márton a motívumok akkor még használatos népi elnevezéseit több csoportba osztotta:

  • növényi formák utáni elnevezések, ezen belül is külön virágok (tulipános, liliomos, nárcillusos, rózsás stb.), levelek (pálmás, herelapis, akácleveles stb.) és gyümölcsök (cseremakkos, meggyágas, dióbeles stb.);

  • állati formák utáni elnevezések (pillangós, kígyós, berbécsszarvú stb.)

  • mértani alakzatok (körös, kockás, táblás, tévedt utas, molnárablakos stb.)

  • más tárgyak utáni elnevezések (villás, gereblyés, kantáros, bárdos stb.), de ezen belül is megkülönböztette

  • a nemzeti vonatkozású rajzokat (címeres, koronás, pajzsos stb.)

  • szerelmi vonatkozásúakat (égő szíves, szomorú szíves, boldog szívek stb.)

  • a vallási vonatkozásúakat (keresztes, oláhkeresztes, Krisztus vére stb.)

  • és a határozatlanabb formákat (ágas, nagyvirágos, pettyegetett stb.),

  • megjegyezve, hogy „ezeken kívül a virágdíszeknél, a mértani és egyéb alakzatoknál is számtalan forma él még, a melyekre magyarázatot vagy elnevezést a legnagyobb utánjárással is alig, vagy éppenséggel sem lehet találni.”

... és munkájuk gyümölcse

... és munkájuk gyümölcse

Fotó: Kocsis Károly

Keleti gyökerek

Ezek után természetesen mi sem akarjuk megmagyarázni ezeket, de a már említett, avar kori karcolt tojások jó iránymutatók lehetnek e tekintetben. Annál is inkább, mert például Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató is a régi belső-ázsiai népek tavaszköszöntő ünnepségéig vezeti vissza eredetüket, és értelmezésében a természet megújhodásához, az anyaföld ébredéséhez,

a Nap teljes ragyogásában való visszatéréséhez és a rontás elhárításához kapcsolódnak az ősi motívumok, „ezeket látjuk a húsvéti tojásokon is”

– mondja. Az őstojástól húsvétig címmel tavaly megjelent kötetében közzétett mintakincs közel másfélezer tojáshímet tartalmaz, igaz, azok nemcsak a székelyek és csángók által használatosak, hanem a Kárpát-medence majd valamennyi tájegységét felölelik.

Idézet
A hímes tojásokon jelenleg alkalmazott jelek kapcsán eszünkbe sem jutna, hogy pogány mintázatok köszönnek vissza a keresztény asztalokról is”

– nyilatkozta.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A gyimesi csángómagyarok által a legrégebbinek tartott „vétett út”-as tojáshímet Takács György szkíta eredetűnek véli Kr. e. 7–6. századi leletegyüttesek motívumkincse alapján, de más kutatók Dél-Iránban (kaskai törzs), a Kaukázusban (kajtagok) és Anatóliában (pl. a jörüköknél, ahol a neve görbe út) is megtalálták a párhuzamait. A bukovinai székhelyek egyébként veszett utas, labirint néven ismerik, Háromszéken szintén veszett utas, köves utas, tévedt utas a neve. De hasonló elnevezésekkel illetik a magyarsággal a Keleti–Kárpátokban gyakran érintkező huculok (végtelen, görbe út, cigány út) vagy a románok (vétett út, vétett ösvény, labirintus, juhász a nyájával, tejút) is. A hárompataki csángók szerint régen ezt a tojást kellett először megírni, csak az után lehetett a többit, miközben a kostelekiek véteknek tartották tyúkmonyra vinni. Ennek a hímnek a felvitele előtt azonban a világot jelképező tojást kivételesen nem osztják fel, hiszen azt egyetlen pontból kiindulva és ugyanoda visszatérve teljesen körbefutja. A magyarság körében csak Erdélyben és Moldvában fordul elő, pontosabban a gyimesi, a dévai, a hétfalusi csángóknál, illetve a Barcaságban, Háromszéken és Bukovinában.

Ezen az állásponton van Dimény-Haszmann Orsolya néprajzos is, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetője, akivel a zabolai Mikes-birtokon Az emberek inspirálnak nevű egyesület által virágvasárnap tető alá hozott hímestojás-kiállításon volt módunk elbeszélgetni. Úgy véli, a karcolt vagy írott tojás és a magyarság kapcsolata valóban „nagyon-nagyon régi”, a motívumok a tavaszhoz, a természethez köthetők, és éppen ebből kifolyólag „a szerelem is megjelenik bennük,

azaz akár szerelmi ajándéktárgynak is lehet nevezni egy tojást, hiszen a leány azt írta meg a szívét elrabló legénynek.”
•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Nem beskatulyázható történet

Nincs meglepődve azon, hogy Balázs Márton több mint száz évvel ezelőtt 3600 mintát tudott összegyűjteni, hiszen a díszítmények állandóan változnak, átalakulnak, ötvöződnek.

„A népművészetben éppen az a szép, hogy folyamatosan új dolgok jönnek be. Hímekről lévén szó, azokat mindig alakítja az az asszony, aki írja a tojást, hozza a tehetségét, hozza a tudását.

Idézet
Tehát ez nem egy ilyen beskatulyázható történet, ezerfelé variálható. De csak az marad meg, kapaszkodik meg, aminek van valamilyen hagyománya”

– magyarázza Orsolya.

Bukovinai hímes tojások

Bukovinai hímes tojások

Fotó: Kocsis Károly

Vele is előfordul, hogy elkezd írni egy tojást, „és lehet csak azért, mert véletlenül elhúzok egy vonalat, elrontok valamit, abból egyéni díszítmény születik”. De a múzeum keretében immár több évtizede működő tojásíróműhely-foglalkozásokon, amiket mostanság az unokatestvéreivel közösen vezetnek, azért arra törekednek, hogy a gyerekek az eredeti motívumainkat tanulják meg, hiszen „azt tovább kell vinni, hogy ne csak könyvekben maradjanak meg, hanem élő tudásként is.”

Azt is megerősíti, hogy míg a Gyimesekben mindig is a piros szín volt a meghatározó,

Háromszéken emellett a feketét és a sárgát is használták, használják; utóbbi vélhetően Krisztus utazásának legendáját idézi fel, amikor is a tojáshéjat arannyá változtatta, és egyben a napra, a gabonára vagy a mézre utal.

Egyes helyeken előfordul a szentelt vizet szimbolizáló kék szín, mint a remény jelképe, vagy természet és a tavasz színe, a zöld is. A motívumok közül Háromszéken a tulipános a leggyakoribb, illetve annak több tucat változata. De a lényeg: akárcsak a festett bútorok, kézimunkák vagy székelykapuk esetében,

a minták alapján nagyon szépen kirajzolódnak az egyes tájegységek, sőt, azokon belül akár külön a települések.
A Bihari Bocskorosként (Bihoreanul în Opinci) aposztrofált, partiumi Flavius Boiț tojásai. Ahány ház, annyi szokás

A Bihari Bocskorosként (Bihoreanul în Opinci) aposztrofált, partiumi Flavius Boiț tojásai. Ahány ház, annyi szokás

Fotó: Kocsis Károly

Orsolyának meggyőződése, hogy a tojásírást mint népművészeti ágat egyelőre nem fenyegeti a kihalás veszélye. „Amíg a húsvét ünnepét megtartjuk, amíg lesznek olyan mesterek, akik ezt továbbadják, addig nem gondolom, hogy emiatt aggódni kéne. Most a mi feladatunk megtanítani a gyerekeinket, majd rajtuk a sor. Hagyományaink mindig is »apáról fiúra« öröklődtek” – bizonygatja, és igazát jól alátámasztja a csíkszeredai Váta Réka példája, aki csak pár éve ismerkedett meg a hímezéssel, de máris gyönyörű tojások kerülnek ki a kezéből, mint ahogy arról az említett kiállításon magunk is meggyőződhettünk.

Nem mind növényi, ami piros

„A párom kosteleki származású, de a gyimesbükki sógornőm, valamint az ő nagymamája tanította meg nekem, aztán évről évre egyre jobban érdekelt, és most már minden tájegységről próbálok egy kicsit inspirálódni, tudatosan” – meséli. Bár

nagyrészt gyimesi motívumokat használ, a piros mellett más színektől sem riad vissza, kihasználva, hogy „idegenként” a helyi hagyományok kötöttségeitől mentes alkotói szabadságot élvezhet.

Kedvenc motívumai a Mária tenyere, a töltött rózsa, a kakastaréj, az ujjas, a bojtos és a kicsi cserelapi. A színek előállításához növényi alapanyagot is használ ugyan, hagymahéjat, kávét, áfonyát, lilakáposztát, bodzabogyót, aranyesőt, virágot – de a piroshoz csak bolti festéket.

Dimény-Haszmann Orsolya és Haszmann Gabriella

Dimény-Haszmann Orsolya és Haszmann Gabriella

Fotó: Dimény Haszmann Árpád

A jó pár évvel ezelőtt elhunyt Antal Sándorné Tankó Mária gyimesbükki tanítónő 1990-ben kezdte el az írott tojások gyűjtését, többnyire a szőlőfalujához tartozó patakvölgyekben, később gyimesközéploki és -felsőloki rokonai, ismerőseit is felkereste gyűjteménye gazdagítása céljából. „Előbb magukat a tojásokat gyűjtöttem, de ezek nagy helyet foglaltak, törékenyek voltak, és nyáron a meleg hatására egy részük menthetetlenül szétrepedt, így el kellett dobnom őket. Ekkor kezdtem a mintákat egy füzetbe rajzolni, sorszámozva, mindeniknek az elnevezésével, egy más füzetbe pedig a tojásírók nevét, lakhelyét, életkorukat és a gyűjtés évét jegyeztem be. A mintás füzetet a múzeum látogatói kézbe vehették és átnézhették, sőt húsvét táján magam is, mások is ebből válogattuk a nekünk tetsző mintákat” – írja az 1999-ben megjelent, Gyimesi írott tojások című munkájában, ahol 216 tojásmintát közöl.

Legnagyobb ámulatomra ugyanezt mondja a gyimesbükki Molnár Erika is, aki több mint másfél évtizede műveli a nagyszüleitől, rokonaitól eltanult „mesterséget”. Mármint, hogy bolti festéket használ.

Háromszéki tojásminták

Háromszéki tojásminták

Fotó: Kocsis Károly

Mielőtt azonban ezen hosszasan eltöprenghetnék, a szomszédos asztalnál kiállító, kézdivásárhelyi Opra Etelka már el is magyarázza ennek a titkát: szép piros színt hagymából nem lehet kihozni, csak a brazil pillangófaként is ismert piros berzseny kérgéből, ami drága is, továbbá nehezen is beszerezhető. Ő maga viszont

kizárólag növényi alapanyagból dolgozva festett meg pontosan ötszáz tojást,

felét a Balázs Márton hagyatékában fellelhető, felét más gyűjtőktől származó háromszéki motívumokkal.

De vele csak a húsvéti tojások rejtélyes világában folytatott kalandozásunk második részében ismerkedhetnek meg olvasóink!

Váta Réka él az alkotói szabadsággal

Váta Réka él az alkotói szabadsággal

Fotó: Kocsis Károly

És ez látszik a keze munkáján is

És ez látszik a keze munkáján is

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Molnár Erika is bolti festéket használ a piroshoz

Molnár Erika is bolti festéket használ a piroshoz

Fotó: Kocsis Károly

De azért remekbe szabott írott tojások kerülnek ki a kezéből

De azért remekbe szabott írott tojások kerülnek ki a kezéből

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A kézdivásárhelyi Opra Etelka fejtette meg a titkot. A következő részben vele folytatjuk

A kézdivásárhelyi Opra Etelka fejtette meg a titkot

Fotó: Kocsis Károly

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből
2025. május 18., vasárnap

Nicușor Dan a jólétet hozó változásra szavazott

Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.

Nicușor Dan a jólétet hozó változásra szavazott
2025. május 18., vasárnap

Várjon, amíg megszárad a tinta

Az államelnök-választáson ma nemcsak a jelöltekre kell figyelni, hanem arra is, hogyan hajtjuk össze a szavazólapot. A friss tinta ugyanis könnyen megpecsételheti máshol is a lapot, így a szavazat érvénytelenné válhat.

Várjon, amíg megszárad a tinta
Várjon, amíg megszárad a tinta
2025. május 18., vasárnap

Várjon, amíg megszárad a tinta

2025. május 18., vasárnap

Ha délig leszavaz, talán nem fog megázni

Még az időjárás is kegyes a délelőtti szavazókhoz: felhőkkel „megszakított” napsütéses időt jósolnak egészen délig, így aki nem szeretne esőben menni szavazni, annak mindenképp érdemes délelőtt letudnia állampolgári kötelességét.

Ha délig leszavaz, talán nem fog megázni
Ha délig leszavaz, talán nem fog megázni
2025. május 18., vasárnap

Ha délig leszavaz, talán nem fog megázni

2025. május 18., vasárnap

Többen is megsértették a kampánycsendet, négy személy ellen büntetőeljárás indult

Összesen 76 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezeknek több mint a fele a kampánycsend megsértésére vonatkozott – számolt be vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.

Többen is megsértették a kampánycsendet, négy személy ellen büntetőeljárás indult
2025. május 18., vasárnap

Zajlik az elnökválasztás, a szavazópolgárok közel tíz százaléka járult az urnák elé

Eljutottunk az elnökválasztás mindent eldöntő második fordulójához. Óránként frissülő, élő hírfolyamban követjük a részvételi adatokat.

Zajlik az elnökválasztás, a szavazópolgárok közel tíz százaléka járult az urnák elé
2025. május 18., vasárnap

Ameddig legutóbb nem jutottunk el: két jelölt közül választ elnököt Románia

Sorsdöntőnek ígérkezik az újra kiírt romániai elnökválasztás második fordulója. Ezúttal is 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a választópolgárokat. A diaszpórában szombaton több mint 700 ezren szavaztak.

Ameddig legutóbb nem jutottunk el: két jelölt közül választ elnököt Románia
2025. május 17., szombat

Medve járt az egyik kézdivásárhelyi utcában, lencsevégre is kapták

Kézdivásárhelyen a Stadion-utcában tűnt fel egy medve péntek este, olvasónk tisztes távolságból filmezte le a nagyvadat.

Medve járt az egyik kézdivásárhelyi utcában, lencsevégre is kapták
2025. május 17., szombat

Hogyan dobog egy gyermekszív? – Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológussal beszélgettünk

Életbevágó, hogy időben felfedezzék a szívfejlődési rendellenességeket. Szerencsére ezen patológiák jelentős része már magzatkorban kiszűrhető. Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológus szakorvossal a gyermekeket érintő szívbetegségekről beszélgettünk.

Hogyan dobog egy gyermekszív? – Sánta Réka csíkszeredai gyermekkardiológussal beszélgettünk
2025. május 17., szombat

A halálos fegyverek mellett a nyílpuska is előkerült a házkutatások során

42 törvénytelenül birtokolt fegyvert – köztük halálosnak minősülő fegyvereket – koboztak el a Maros megyei rendőrök 45 házkutatás során. Két gyanúsítottat 24 órára előzetes letartóztatásba helyeztek.

A halálos fegyverek mellett a nyílpuska is előkerült a házkutatások során