A gelencei favágó- és lovasnap második kiadását július 21-én, vasárnap tartják. A tavaly nagy népszerűségnek örvendő esemény helyszínéül ezúttal is a kőolajszondák felé vezető út, illetve a Kis–Gelence-patak mentén fekvő Szénégető-puszta szolgál.

A sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében július 19-én nyílik meg Szabó András grafikus kiállítása, július 23-án, kedden 15 órakor, a földszinti kiállítóterekben pedig Incze János Dés tárlata.

Rendkívül széles a vargánya felhasználási módja: szokás levest főzni, rántva, vajban párolva is fogyasztják, gombás rizsbe is első osztályú, de inkább pörköltben, tokányban, paprikásban érdemes kipróbálni, netán zakuszkába keverve.

Nyaranta, egy-egy nagyobb esőzés után Székelyföld főbb útjai mentén gyakran látni vedreikre mutogató árusokat. Eddig többnyire szegfű-, újabban róka-, keserű- és medvegombát, később áfonyát kínálnak az erdőt ritkán járó autósoknak.

Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó településfejlesztési terv az, amit a minap ismertetett Gyerő József, Kovászna polgármestere. A fő cél az, hogy korszerűsítésekkel, új létesítményekkel erősítsék az orbaiszéki település gyógyfürdőváros státusát.

Az ágyúöntő Gábor Áron majdnem napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1849. július 2-án vesztette életét Uzon és Kökös között, ám holttestét csak két nappal később tudták elhantolni az eresztevényi református templom mellett.

A román oktatásügyi minisztérium a Corneliu-Mugurel Cozmanciuc moldvai liberális parlamenti képviselőnek címzett válaszlevelében közöl részletes számadatokat a 2023–2024-es tanévről.

A feljegyzések szerint 1579. július 25-én a Csíkban hullott kőeső „házakot, istállókat törött le, lovat, disznót, barmot ölt meg…, és az tavaszi vetést mind elveré”.

Kézdivásárhely önkormányzata húsz év szünet után, 2018-ban döntött a Pro Urbe díjak újbóli odaítélésről. Azóta a város tizenkét jeles személyisége részesült az elismerésben, péntek délután dr. Borcsa János író, irodalomkritikus vehette át a kitüntetést.

175 éves a székelyföldi sajtó címmel szervez konferenciát a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete. A sepsiszentgyörgyi Park Hotel konferenciatermében szombaton tartandó esemény apropójául Háromszék első sajtóterméke, a Székely Hírmondó szolgál.

Az impériumváltással járó trauma, megaláztatások sorozata ugyanakkor olyan mítoszok születését is eredményezte, amelyek közül némelyik a mai napig tartja magát. Ilyen például a „székely tanítónő”, Kárpáti Piroska legendája.

Kemény hangú kritikával illette Facebook-bejegyzésében Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) országos ügyvivő elnöke az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kézdivásárhelyi szervezetét. Meglátása szerint az utóbbi „román” érdekeket szolgál.

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment.”

Igen, az albánok így nevezik magukat, és ősidők óta íratlan törvények révén helyezik maguk számára mindenek fölé a vendég segítésének, védelmének, megbecsülésének szentségét. Egy erdélyi báró hosszú éveket töltött körükben.

Már zengtünk egy ódát múltkori eszmefuttatásunkban a flekkenről, főként annak gyökerei, eredeti elkészítési módja után kutakodva, most azt nézzük meg, hogy a múlt század első felében milyen szerepet töltött be a székelyföldi vendéglátásban.

Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.

A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.