Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:20

Felzárkózott, egyenlíteni nem tudott a Sapientia U23 a Steaua ellen

22:05

Zsinórban tizedik győzelmével bejutott a felsőházba a Kolozsvári CFR (videóval)

20:55

Kár érte, kiváló Targaryen volt

20:02

Nyilvános vitát szerveznek a játéktermek betiltásáról Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Kelemen Hunor a helyi adók felülvizsgálatáról: én álltam elő a javaslattal

Adóemelés: mi történik, ha a képviselő-testület nem szavazza meg?

A kézdivásárhelyi városháza. Az adóemelés itt sem népszerű intézkedés

Fotó: Kocsis Károly

A címben megfogalmazott kérdés költőinek tűnhet, pedig van rá precedens. Sőt, néhány kézdivásárhelyi tanácsos nemhogy nem szavazta meg a Bukarest által előírt adóemelést, hanem még kérkedik is vele. Holott nem kellene – mondja a város polgármestere.

Kocsis Károly

2026. január 08., 21:032026. január 08., 21:03

Kézdivásárhely képviselő-testülete a múlt év végén tartott ülésén fogadta el a 2025/239-es törvényben előírt, a helyi adókat és illetékeket célzó változtatást. Az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviselő három tanácsos azonban a határozat ellen szavazott, ami egyrészt azért fura, mert a vita során megfogalmazott módosító indítványaikat a többség elfogadta, és belekerültek a végső változatba – a végén aztán mégsem bólintottak rá az adóemelésre.

„Az EMSZ helyi képviselői nem szavazták meg az adóemelést, mert nem értettek egyet azzal, és joguk volt megtenni, ahogy az RMDSZ-nek is joga lett volna” – írta egyikük.

„Máshol leszavazták. Kézdivásárhelyen az RMDSZ megszavazta” – tette hozzá a tanári végzettséggel rendelkező társa, és a Monitorul de Vrancea cikkére hivatkozott, miszerint a szomszédos megye Vidra községének a helyi testületben többséget képező PNL-s, AUR-os és Forța Dreptei-es tanácsosai nem szavazták meg az adóemelést. Az más kérdés, hogy az ottani polgármester azon nyomban felhívta a figyelmet az ezzel járó következményekre, és a renitens testület előbb-utóbb jobb belátásra tér.

Lebénulhat a város működése

Mi történt volna, ha a kézdivásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója sem szavazza meg a Bukarest által előírt adószintemelést? – tettük fel a kérdést Bokor Tibor polgármesternek. A 2025/239-es jogszabály nem opcionális jellegű, hanem törvényerővel bír – szögezte le lapunknak az elöljáró.

A parlament tulajdonképpen nem adót emelt, hanem jelentősen megnövelte többek között az ingatlanok négyzetméterre számolt értékét (1490 lejről 2677 lejre), és ezt az ugyancsak előírt 0,1 százalékos kulccsal, továbbá egyéb (pl. fekvés szerint megállapított) átszámítási együtthatókkal beszorozva jön ki az adó értéke – magyarázta a polgármester. Ezt a helyi tanácsnak – ugyancsak a vonatkozó jogszabály értelmében – lehetősége lett volna további 1–100 százalékkal megemelni, de Kézdivásárhelyen nem éltek ezzel az opcióval, itt csak az éves inflációt lefödő 5,6 százalékot tették rá.

Kézdivásárhely az ingatlanok fekvése szerint A, C és D zónára, valamint falvakra van tagolva. Ezek alapján az adónál megállapított egyik átszámítási együttható értéke 2,4; 2,2; 2,1; illetve – falvakon – 1,05; a másik, a beépített alapterület szerinti átszámítási együttható értéke lakóházak esetében 1, tömbházlakások esetében 1,4. Ezekkel, valamint a 0,1 százalékos adókulccsal kell beszorozni az ingatlan négyzetméterre számolt értékét ahhoz, hogy megtudjuk, mennyit adót kell fizetni utána. Ezek közül csak a zóna szerinti együttható lenne kevesebb (2,3; 2,1; illetve 2), ha a város nem rendelkezne municípiumi ranggal.

A céhes városban tízszázalékos kedvezményben részesülnek azok, akik március 31-ig eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Március 31-e után viszont kamatot számolnak, tehát aki év végére hagyja az adó törlesztését, előfordulhat, hogy 30 százalékkal kell többet fizetnie.

Az előírt adószintemelés ellen szavazó tanácsosokat elvileg akár fel is függeszthetné a prefektus, hiszen

megszegték a beiktatásukkor tett fogadalmukat, miszerint betartják az ország törvényeit.

Sokkal nagyobb baj az, ha a helyi tanács többsége szegül szembe a törvénnyel, ugyanis ez a teljes testületet felfüggesztését vonja maga után.

Bokor Tibor polgármester felelőtlennek tartja egyes tanácsosok eljárását

Fotó: Dénes Botond

„Ezt azt jelentené, hogy egy bizonyos ideig nem lenne a városnak költségvetése, ami igencsak kétségessé tenné az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmények, így a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórház, színház, sportbázis további fenntartását, működtetését. Ráadásul ez idő alatt a pénzügyminisztérium nem utalja a városnak a fizetések utáni jövedelemadóból járó 62 százalékot, valamit az áfából visszaosztott pénzt, ami Kézdivásárhely esetében több mint 3,5 millió lejt jelent havonta. Ettől aztán

tényleg lebénulna a város”

– mondta Bokor Tibor.

Tájékozatlanság vagy tudatos populizmus?

Az elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézdivásárhelyen – sok más településsel ellentétben – az elmúlt években mindig csak a törvény által előírt adóemelést hajtották végre, azért tűnik másokhoz képest drasztikusabbnak a mostani növelés. Ami tényleg jelentős mértékű, hiszen például

egy kétszobás tömbházlakás után az eddig 207 lej helyett idéntől 410 lejt kell fizetni,
egy 60 négyzetméteres háromszobás után pedig 490 lejt,
míg a külterületen lévő szántók adója 70 százalékkal emelkedik.

Sokakat azért is érinthet még érzékenyebben az inkriminált törvény, mert eltörölt bizonyos – például a fogyatékkal élőknek, a kommunista rezsim által meghurcoltak utódainak, az 50 évesnél régebbi épületek tulajdonosainak eddig járó – kedvezményeket. Az utóbbiak például mostanig 50 százalékkal kevesebb adót fizettek, idéntől viszont a teljes összeget róják ki rájuk is.

A főtér A-zónás besorolású, így az ott lakók nagyobb ingatlanadót fizetnek

Fotó: Dénes Botond

„És miközben a lehető legalacsonyabb szinten tartottuk az adókat, nézzük meg, csak az elmúlt három évben mekkorát emelkedett a villany, a gáz és egyéb szolgáltatások ára, mennyivel lett nagyobb a minimálbér, amit az önkormányzatnak saját bevételéből kellett fedeznie az intézményei működtetéséhez” – tette hozzá a polgármester.

Bokor Tibor szerint az eddig is nyilvánvaló volt, hogy „az adóemelés nem a miniszterelnök, hanem a polgármesterek fején fog csattani, hiszen az egyébként teljesen jogosan felháborodott adófizetőkkel nekünk kell találkoznunk nap mint nap”.

Háromszék Kézdivásárhely