
A kézdivásárhelyi városháza. Az adóemelés itt sem népszerű intézkedés
Fotó: Kocsis Károly
A címben megfogalmazott kérdés költőinek tűnhet, pedig van rá precedens. Sőt, néhány kézdivásárhelyi tanácsos nemhogy nem szavazta meg a Bukarest által előírt adóemelést, hanem még kérkedik is vele. Holott nem kellene – mondja a város polgármestere.
2026. január 08., 21:032026. január 08., 21:03
Kézdivásárhely képviselő-testülete a múlt év végén tartott ülésén fogadta el a 2025/239-es törvényben előírt, a helyi adókat és illetékeket célzó változtatást. Az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviselő három tanácsos azonban a határozat ellen szavazott, ami egyrészt azért fura, mert a vita során megfogalmazott módosító indítványaikat a többség elfogadta, és belekerültek a végső változatba – a végén aztán mégsem bólintottak rá az adóemelésre.
„Az EMSZ helyi képviselői nem szavazták meg az adóemelést, mert nem értettek egyet azzal, és joguk volt megtenni, ahogy az RMDSZ-nek is joga lett volna” – írta egyikük.
„Máshol leszavazták. Kézdivásárhelyen az RMDSZ megszavazta” – tette hozzá a tanári végzettséggel rendelkező társa, és a Monitorul de Vrancea cikkére hivatkozott, miszerint a szomszédos megye Vidra községének a helyi testületben többséget képező PNL-s, AUR-os és Forța Dreptei-es tanácsosai nem szavazták meg az adóemelést. Az más kérdés, hogy az ottani polgármester azon nyomban felhívta a figyelmet az ezzel járó következményekre, és a renitens testület előbb-utóbb jobb belátásra tér.
Mi történt volna, ha a kézdivásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója sem szavazza meg a Bukarest által előírt adószintemelést? – tettük fel a kérdést Bokor Tibor polgármesternek. A 2025/239-es jogszabály nem opcionális jellegű, hanem törvényerővel bír – szögezte le lapunknak az elöljáró.
A parlament tulajdonképpen nem adót emelt, hanem jelentősen megnövelte többek között az ingatlanok négyzetméterre számolt értékét (1490 lejről 2677 lejre), és ezt az ugyancsak előírt 0,1 százalékos kulccsal, továbbá egyéb (pl. fekvés szerint megállapított) átszámítási együtthatókkal beszorozva jön ki az adó értéke – magyarázta a polgármester. Ezt a helyi tanácsnak – ugyancsak a vonatkozó jogszabály értelmében – lehetősége lett volna további 1–100 százalékkal megemelni, de Kézdivásárhelyen nem éltek ezzel az opcióval, itt csak az éves inflációt lefödő 5,6 százalékot tették rá.
Kézdivásárhely az ingatlanok fekvése szerint A, C és D zónára, valamint falvakra van tagolva. Ezek alapján az adónál megállapított egyik átszámítási együttható értéke 2,4; 2,2; 2,1; illetve – falvakon – 1,05; a másik, a beépített alapterület szerinti átszámítási együttható értéke lakóházak esetében 1, tömbházlakások esetében 1,4. Ezekkel, valamint a 0,1 százalékos adókulccsal kell beszorozni az ingatlan négyzetméterre számolt értékét ahhoz, hogy megtudjuk, mennyit adót kell fizetni utána. Ezek közül csak a zóna szerinti együttható lenne kevesebb (2,3; 2,1; illetve 2), ha a város nem rendelkezne municípiumi ranggal.
A céhes városban tízszázalékos kedvezményben részesülnek azok, akik március 31-ig eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Március 31-e után viszont kamatot számolnak, tehát aki év végére hagyja az adó törlesztését, előfordulhat, hogy 30 százalékkal kell többet fizetnie.
Az előírt adószintemelés ellen szavazó tanácsosokat elvileg akár fel is függeszthetné a prefektus, hiszen
Sokkal nagyobb baj az, ha a helyi tanács többsége szegül szembe a törvénnyel, ugyanis ez a teljes testületet felfüggesztését vonja maga után.
Bokor Tibor polgármester felelőtlennek tartja egyes tanácsosok eljárását
Fotó: Dénes Botond
„Ezt azt jelentené, hogy egy bizonyos ideig nem lenne a városnak költségvetése, ami igencsak kétségessé tenné az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmények, így a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórház, színház, sportbázis további fenntartását, működtetését. Ráadásul ez idő alatt a pénzügyminisztérium nem utalja a városnak a fizetések utáni jövedelemadóból járó 62 százalékot, valamit az áfából visszaosztott pénzt, ami Kézdivásárhely esetében több mint 3,5 millió lejt jelent havonta. Ettől aztán
– mondta Bokor Tibor.
Az elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézdivásárhelyen – sok más településsel ellentétben – az elmúlt években mindig csak a törvény által előírt adóemelést hajtották végre, azért tűnik másokhoz képest drasztikusabbnak a mostani növelés. Ami tényleg jelentős mértékű, hiszen például
egy kétszobás tömbházlakás után az eddig 207 lej helyett idéntől 410 lejt kell fizetni,
egy 60 négyzetméteres háromszobás után pedig 490 lejt,
míg a külterületen lévő szántók adója 70 százalékkal emelkedik.
Sokakat azért is érinthet még érzékenyebben az inkriminált törvény, mert eltörölt bizonyos – például a fogyatékkal élőknek, a kommunista rezsim által meghurcoltak utódainak, az 50 évesnél régebbi épületek tulajdonosainak eddig járó – kedvezményeket. Az utóbbiak például mostanig 50 százalékkal kevesebb adót fizettek, idéntől viszont a teljes összeget róják ki rájuk is.
A főtér A-zónás besorolású, így az ott lakók nagyobb ingatlanadót fizetnek
Fotó: Dénes Botond
„És miközben a lehető legalacsonyabb szinten tartottuk az adókat, nézzük meg, csak az elmúlt három évben mekkorát emelkedett a villany, a gáz és egyéb szolgáltatások ára, mennyivel lett nagyobb a minimálbér, amit az önkormányzatnak saját bevételéből kellett fedeznie az intézményei működtetéséhez” – tette hozzá a polgármester.
Bokor Tibor szerint az eddig is nyilvánvaló volt, hogy „az adóemelés nem a miniszterelnök, hanem a polgármesterek fején fog csattani, hiszen az egyébként teljesen jogosan felháborodott adófizetőkkel nekünk kell találkoznunk nap mint nap”.
Szokatlan vendégei vannak az egyik marosvásárhelyi iskolának: nemrég öt kiscsibe kelt ki a tanintézet falai között, amelyek az iskolaudvar egy elkerített részében élik mindennapjaikat úgy, hogy közben komoly oktatási-nevelési célokat is szolgálnak.
Állandó készenlétet igényel a településekre bejáró medvék miatti beavatkozás Székelyföldön. Szász István Endre állatorvos szerint a párzási időszakban különösen sok a riasztás, ezért a gyors reagálás és a jól működő helyi csapatok kulcsfontosságúak.
Módosította a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a kis- és középvállalkozásoknak szóló de minimis támogatási programot: az ingatlanadó mellett immár a telekadó egy része is visszaigényelhető.
Halad a sepsiszentgyörgyi jégcsarnok építése: a falak már kirajzolják az épület körvonalait, év végére elkészülhet a teljes szerkezet, télen pedig a belső munkálatok is elkezdődhetnek. Ha a finanszírozás is zavartalan marad, jövőre lezárulhat a beruházás.
Egyre nehezebb fenntartani egykori állapotában Háromszék egyik legvonzóbb látványosságát, a rétyi tavat. Sziszifuszi munkának bizonyult a tó újratöltése, és halakat sem sikerült telepíteni. Sőt, a tóparti vendéglő felújítása sem halad a tervek szerint.
Szombaton reggelre sikerült csak eloltani a tüzet, amely pénteken délután keletkezett a rétyi fűrészüzemnél. Az eset során szerencsére senki sem sérült meg, de jelentős mennyiségű fűrészpor égett el – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelem.
Meggyulladt és erősen füstöl három fűrészporrakás a rétyi fűrészüzemnél péntek délután. A sűrű füst miatt a 11-es országúton, Maksa környékén nehézkessé vált a közlekedés.
Június 1-jén ismét a gyermekek vehetik birtokukba Sepsiszentgyörgy főterét és az Erzsébet parkot, ahol sok színes programmal várják őket.
Hamarosan megkezdődik Sepsiszentgyörgyön a telkek és ingatlanok kisajátítása, hogy a majdani A13-as autópályával összekötő szakaszt megépíthesse a város. A bekötőút tervét mutatták be a csütörtöki tanácsülésen.
Egyelőre nem tett kárt a gazdaságokban, és emberekre sem támadt a medve, de nem szeretnék megvárni, hogy baj történjen – jelentette ki Bodok község polgármestere. Az anyamedvét és négy bocsát szemmel tartják, szükség esetén csapdát is állítanak.
1 hozzászólás