
A kézdivásárhelyi városháza. Az adóemelés itt sem népszerű intézkedés
Fotó: Kocsis Károly
A címben megfogalmazott kérdés költőinek tűnhet, pedig van rá precedens. Sőt, néhány kézdivásárhelyi tanácsos nemhogy nem szavazta meg a Bukarest által előírt adóemelést, hanem még kérkedik is vele. Holott nem kellene – mondja a város polgármestere.
2026. január 08., 21:032026. január 08., 21:03
Kézdivásárhely képviselő-testülete a múlt év végén tartott ülésén fogadta el a 2025/239-es törvényben előírt, a helyi adókat és illetékeket célzó változtatást. Az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviselő három tanácsos azonban a határozat ellen szavazott, ami egyrészt azért fura, mert a vita során megfogalmazott módosító indítványaikat a többség elfogadta, és belekerültek a végső változatba – a végén aztán mégsem bólintottak rá az adóemelésre.
„Az EMSZ helyi képviselői nem szavazták meg az adóemelést, mert nem értettek egyet azzal, és joguk volt megtenni, ahogy az RMDSZ-nek is joga lett volna” – írta egyikük.
„Máshol leszavazták. Kézdivásárhelyen az RMDSZ megszavazta” – tette hozzá a tanári végzettséggel rendelkező társa, és a Monitorul de Vrancea cikkére hivatkozott, miszerint a szomszédos megye Vidra községének a helyi testületben többséget képező PNL-s, AUR-os és Forța Dreptei-es tanácsosai nem szavazták meg az adóemelést. Az más kérdés, hogy az ottani polgármester azon nyomban felhívta a figyelmet az ezzel járó következményekre, és a renitens testület előbb-utóbb jobb belátásra tér.
Mi történt volna, ha a kézdivásárhelyi tanács RMDSZ-es frakciója sem szavazza meg a Bukarest által előírt adószintemelést? – tettük fel a kérdést Bokor Tibor polgármesternek. A 2025/239-es jogszabály nem opcionális jellegű, hanem törvényerővel bír – szögezte le lapunknak az elöljáró.
A parlament tulajdonképpen nem adót emelt, hanem jelentősen megnövelte többek között az ingatlanok négyzetméterre számolt értékét (1490 lejről 2677 lejre), és ezt az ugyancsak előírt 0,1 százalékos kulccsal, továbbá egyéb (pl. fekvés szerint megállapított) átszámítási együtthatókkal beszorozva jön ki az adó értéke – magyarázta a polgármester. Ezt a helyi tanácsnak – ugyancsak a vonatkozó jogszabály értelmében – lehetősége lett volna további 1–100 százalékkal megemelni, de Kézdivásárhelyen nem éltek ezzel az opcióval, itt csak az éves inflációt lefödő 5,6 százalékot tették rá.
Kézdivásárhely az ingatlanok fekvése szerint A, C és D zónára, valamint falvakra van tagolva. Ezek alapján az adónál megállapított egyik átszámítási együttható értéke 2,4; 2,2; 2,1; illetve – falvakon – 1,05; a másik, a beépített alapterület szerinti átszámítási együttható értéke lakóházak esetében 1, tömbházlakások esetében 1,4. Ezekkel, valamint a 0,1 százalékos adókulccsal kell beszorozni az ingatlan négyzetméterre számolt értékét ahhoz, hogy megtudjuk, mennyit adót kell fizetni utána. Ezek közül csak a zóna szerinti együttható lenne kevesebb (2,3; 2,1; illetve 2), ha a város nem rendelkezne municípiumi ranggal.
A céhes városban tízszázalékos kedvezményben részesülnek azok, akik március 31-ig eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Március 31-e után viszont kamatot számolnak, tehát aki év végére hagyja az adó törlesztését, előfordulhat, hogy 30 százalékkal kell többet fizetnie.
Az előírt adószintemelés ellen szavazó tanácsosokat elvileg akár fel is függeszthetné a prefektus, hiszen
Sokkal nagyobb baj az, ha a helyi tanács többsége szegül szembe a törvénnyel, ugyanis ez a teljes testületet felfüggesztését vonja maga után.
Bokor Tibor polgármester felelőtlennek tartja egyes tanácsosok eljárását
Fotó: Dénes Botond
„Ezt azt jelentené, hogy egy bizonyos ideig nem lenne a városnak költségvetése, ami igencsak kétségessé tenné az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézmények, így a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórház, színház, sportbázis további fenntartását, működtetését. Ráadásul ez idő alatt a pénzügyminisztérium nem utalja a városnak a fizetések utáni jövedelemadóból járó 62 százalékot, valamit az áfából visszaosztott pénzt, ami Kézdivásárhely esetében több mint 3,5 millió lejt jelent havonta. Ettől aztán
– mondta Bokor Tibor.
Az elöljáró arra is felhívta a figyelmet, hogy Kézdivásárhelyen – sok más településsel ellentétben – az elmúlt években mindig csak a törvény által előírt adóemelést hajtották végre, azért tűnik másokhoz képest drasztikusabbnak a mostani növelés. Ami tényleg jelentős mértékű, hiszen például
egy kétszobás tömbházlakás után az eddig 207 lej helyett idéntől 410 lejt kell fizetni,
egy 60 négyzetméteres háromszobás után pedig 490 lejt,
míg a külterületen lévő szántók adója 70 százalékkal emelkedik.
Sokakat azért is érinthet még érzékenyebben az inkriminált törvény, mert eltörölt bizonyos – például a fogyatékkal élőknek, a kommunista rezsim által meghurcoltak utódainak, az 50 évesnél régebbi épületek tulajdonosainak eddig járó – kedvezményeket. Az utóbbiak például mostanig 50 százalékkal kevesebb adót fizettek, idéntől viszont a teljes összeget róják ki rájuk is.
A főtér A-zónás besorolású, így az ott lakók nagyobb ingatlanadót fizetnek
Fotó: Dénes Botond
„És miközben a lehető legalacsonyabb szinten tartottuk az adókat, nézzük meg, csak az elmúlt három évben mekkorát emelkedett a villany, a gáz és egyéb szolgáltatások ára, mennyivel lett nagyobb a minimálbér, amit az önkormányzatnak saját bevételéből kellett fedeznie az intézményei működtetéséhez” – tette hozzá a polgármester.
Bokor Tibor szerint az eddig is nyilvánvaló volt, hogy „az adóemelés nem a miniszterelnök, hanem a polgármesterek fején fog csattani, hiszen az egyébként teljesen jogosan felháborodott adófizetőkkel nekünk kell találkoznunk nap mint nap”.
Pénteken délután Kézdivásárhelyen, Kézdiszentléleken, Gelencén, Ozsdolán és Berecken végzett közúti, közrendészeti és gazdasági ellenőrzéseket a Kovászna megyei rendőrség és csendőrség.
Volt nemesi kastély, úri vadászkastély, majd a kommunista időkben a kollektív irodája, pionírtábor és gyermekotthon, ma pedig újra régi fényében ragyog a felújított oltszemi Mikó-kastély: ünnepélyes megnyitója nagy érdeklődés közepette zajlott.
Jövő héten szavaz döntő házként a képviselőház az emelt medvekilövési kvótát előíró törvényről, ugyanakkor még mindig alá lehet írni az Agrosic Egyesület hasonló tárgyú beadványát, amelyet az államelnöknek és a kormánynak címeztek.
Tizennégy éve működteti Kovászna megye tanácsa az iskolatáska programot: az ajándéknak a gyermekek és szülők egyaránt örülnek. Eddig több mint 30 ezer iskolába induló gyermek kapta meg a felszerelt iskolatáskát.
Erdélyi filmpremiernek ad otthont szombaton az oltszemi Mikó-kastély: a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy szervezésében az Edoardo Winspeare rendezte Vita mia – Az én életem című olasz filmet vetítik.
Még mindig lehet nevezni (szeptember 4. a határidő), és bár az utolsó napokban mindig nagyobb a pezsgés, már most látszik, hogy a korábbiaknál nagyobb az érdeklődés a Székely Vágta idei futamaira. Ma összeállt a rendezvény programja is.
Egy 54 éves sepsiszentgyörgyi férfit keres a rendőrség, aki szeptember 1-jén délután elindult munkahelyéről, de nem érkezett haza. A hatóságok szerint olyan információk merültek fel, amelyek alapján veszélyben lehet az élete vagy testi épsége.
Három nőt állítanak bíróság elé Kézdivásárhelyen, miután a vád szerint alkalmazottként összesen több mint 391 ezer lejt tulajdonítottak el munkáltatójuktól.
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Öt különálló szakaszra osztják a tervezett Brassó–Bákó A13-as autópályát, amelynek teljes hossza mintegy 174 kilométer lesz. A nyomvonal Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is érinti, Háromszéken pedig öt csomópont kialakítását tervezik.
1 hozzászólás