/ Liget

Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.

A farsangi időszak hagyományai elődeink tapasztalatain alapulnak. Az ember ősidők óta fél a tél bezártságától és a sötétségétől, így a nemzedékről nemzedékre átadott megfigyelések máig életben tartják a tél búcsúztatására bevett jelmezes felvonulásokat.

Fázunk. Csendesen lépdelünk a temető ösvényén. Sokan vagyunk, sokan. Eddig ő jött hozzánk, most mi kísérjük el őt. Közösséggé formálódunk – általa. Mert ő kiemelt figyelemmel fordult a közösség minden tagja felé.

Dalokat írt és adott ki, egy gyergyói zenekarral működött együtt, majd csík- és marosszéki tehetséges fiatal zenészekhez csatlakozva fesztiválokon lépett fel az elmúlt években a 2022-es magyarországi X-Faktor győztese, Solyom Berni.

A budapesti Magyarság Háza Irodalmi Szalonban mutatták be Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író a Holdanya unokája és az Apja fia című könyveit. A szerzőt Kalocsai Andrea Kazinczy-díjas magyar televíziós műsorvezető és előadóművész kérdezte.

„Tíz évtized, és mindegyiknek megvan a maga hangulata, története, divatja, művészete, zenéje és tudománya. Egy személyes időutazásra hívlak benneteket” – invitál Nagy Péter az Óriások vállán, avagy a rejtélyes XX. század című eseménysorozatra.

A Csíki Mozi honlapján naprakészen és átláthatóan böngészhetünk a soron következő filmek között, és a jegyvásárlás is egyszerűbb lett. A kínálatot pedig klasszikus alkotásokkal is bővítenék.

Jókai Mór neve hallatán eszünkbe jut Az arany ember, a hosszú leírások, az igazságérzete, a híd a generációk között, a romantika, és hogy az érettségi anyag része. De hogyan él ma Jókai az emlékezetben, olvassuk-e a műveit, miként viszonyulunk hozzá?

Több mint négyszázötven erdélyi művész méltatása: Demeter Ervin legújabb kötete bizonyára sokáig referenciaként fog szolgálni. Az Erdélyiség. Egy elszakított nemzetrész művészete című könyvét több erdélyi városban is bemutatták a napokban.

Felmenőink közül dédapáinknak és nagyapáinknak is nagy valószínűséggel egyaránt volt lova, ha kicsit is érdeklődtek a vidéki élet iránt. A négylábúak iránti szeretet belénk van kódolva, a lovakat a szülőfölddel és a gazdasággal hozzuk összefüggésbe.

Felolvasószínház kíséretében mutatták be az Örkény István drámaírói ösztöndíj hét alkotását tartalmazó Százhúszból hét című drámakötetet a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az antológiában erdélyi szerzők drámáit is olvashatjuk.

Milyen udvarlási szokások voltak a nagyszüleink korában, hogyan hódították meg nagyapáink kedveseiket? És milyen volt leányként fogadni a fiatal zenészeket? Mikor beszélhetnénk erről, ha nem épp a szerelmesek ünnepén?

Kiemelkedő zenei tudással rendelkező fiatalok laza, könnyed, bulis formában adnak elő feldolgozásokat – így lehet összefoglalni a magával ragadó stílusú Fuse Band együttest.

Rövid, sűrített, képszerű és hangsúlyosan lírai versek, mélyhegedűvel és zebrapintyekkel – Mélyhegedű címmel jelent meg nemrégiben Balázs K. Attila verseskötete. De hogyan válnak ezek a tömör szabadversek dallá, milyen rétegeket fejt fel a zene?