
Fotó: Freepik
Városi „blokkos” leányként nőttem fel, annyi közöm volt a falusi gazdálkodáshoz, amennyit a nagyszüleimnél láttam. Kicsit több mint tíz éve költöztem falura, és bevallom, egyik legnagyobb fejlődésemnek azt tartom, hogy megtanultam tyúkot vágni.
2025. április 20., 08:002025. április 20., 08:00
2025. április 27., 23:322025. április 27., 23:32
Már korábban is törekedtem arra, hogy hozzájussak háztáji húsfélékhez, így elég hamar megtapasztaltam, hogy a csirkének nemcsak melle és combja van, ezen túl viszont a tyúktartás bevezetett egy olyan világba, amelynek teljesen más a dinamikája és ritmusa, mint a városi életnek. Ahol meg kellett tanuljam, melyek azok a körülmények, amelyek között a legjobban érzik magukat az állatok, meg hogy milyen a természetük, és nagyon izgalmas volt figyelni a közöttük kialakuló csoportdinamikát. Megtapasztaltam, hogy az állattartás egy mindennapos, állandó gondoskodási feladat, és hogy nem is olyan egyszerű például elutazni, amikor otthon tyúkok vannak.
Fotó: Haáz Vince
Ahogy egyre inkább megismertem őket egyenként, megtapasztaltam egy érdekes kötődési folyamatot, ahol folyamatosan tudatosítanom kellett magamban, hogy előbb utóbb a fazékba kerülnek, így nem szabad túl közel engednem őket a lelkemhez, de ugyanakkor teljes odafigyeléssel gondoskodnom kell róluk. És egy ilyen folyamat végén egyértelmű, hogy annak a tápláléknak, ami ezáltal kerül a tányérunkra, sokkal nagyobb az értéke, ami pénzben nem kifejezhető. Így az is egyértelmű, hogy minden apró porcikáját felhasználjuk az állatnak, mert megtapasztalhatjuk, mennyi idő, munka és energia kell ahhoz, hogy a tojásból kiscsibe, majd húsleves legyen.

A böjt egy hihetetlenül sokrétű kulturális, vallási szokás. Egy teljes testi és lelki megtisztulási folyamat, amely keretében felkészülünk a keresztény kultúrkör két legnagyobb ünnepére, a húsvétra és a karácsonyra.
Ez a fajta viszonyulás a saját magunk által előállított élelemhez, megspékelve azzal, hogy korábban szinte mindig sokkal szűkösebb volt az elérhető élelem, alakította ki azokat az ünnepi menüket, amelyek áthagyományozódtak sok száz éven keresztül a felmenőinktől ránk, az utódokra. Ez a mentalitás tükröződik a húsvéti menüben is, amelynek főszereplője a bárány.
Fotó: Tuchiluș Alex
Egy tavaszi bárány pont akkora, hogy az ünnep alatt mind felhasználható, a fülétől a farkáig. Nagyobb családoknál az egész bárány, kisebb családoknál egy fél. A töltött bárány alapja az állat legtápanyagdúsabb része, a belsőségek. Ez egy komplikált recept, szinte nem is tanulható könyvekből, leírás alapján, hanem látni kell, ahogy valaki megmutatja nekünk, hogyan is kell azt az üreget kialakítani, ahová a töltelék kerül, hogyan kell összevarrni, hogyan kell bepácolni, megsütni. Ez egy többemberes recept, amelyben megvan a dolga a férfinak és megvan a nőnek is, de még a gyermekeknek is. A fél bárányt fel kell darabolni úgy, hogy abból kezelhető darabok legyenek.
Ez a férfiak feladata általában, de legtöbb esetben az is rájuk hárul, hogy befűtsenek a kemencébe, ahol majd az előkészített étel készre sül. A gazdasszonyok dolga a töltelék előkészítése, és persze ahány ház, annyi szokás.
Fotó: Dimény-Varga Tünde
Van ahol darálják, van ahol nagyobb vagy kisebb darabokra vagdalják az előfőzött belsőségeket. Ebben tudnak segédkezni a kisebb-nagyobb gyermekek. Van, ahol főtt tojás is kerül a töltelékbe, van, ahol csak nyers. Ami viszont szinte mindenhol közös, az a sok-sok petrezselyemzöld. Nálunk a kis családomban az volt a szokás, hogy húsvétkor körbelátogattuk a rokonságot, és mivel a férjemnek egyik kedvenc étele a töltött bárány volt, mindenhol megkóstoltuk. Egy igazi kulináris utazás volt, és állíthatom, két egyforma ízvilággal sehol sem találkoztunk.
Fotó: Kocsis Károly
murokkal, rizzsel, amibe a főtt agyat is beleteszik tálaláskor. Amennyire groteszk a neve, annyira finom az étel maga. Nálunk nagyon sokáig nem készült, mivel édesanyám Biharból nem hozta magával ennek az ételnek a hagyományát, de hál′ istennek idővel megtanulta nagymamámtól, én pedig tőle, így egy idő után bekerült a húsvéti ünnepi menübe. Csak és kizárólag húsvétkor készülnek ezek az ételek itt felénk, én sem ettem még soha máskor, ezért igazi exkluzív ételek. A székely gasztronómia egyik, ha nem a legkülönlegesebb csillagai.
Fotó: Csató Andrea
Ezek az ünnepi ételek amellett, hogy erősítik a székely identitásunkat, fenntarthatósági szempontból, de még az egészségünk szempontjából is a legjobbak. Szezonálisan a legelérhetőbb friss húsféléből készülnek, helyi termelőktől származik úgy a hús, mint a tojások zöme, ráadásul ezekben a receptekben felhasználjuk az állat minden porcikáját. Úgy tökéletes, ahogy van. Jó étvágyat és áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Tudatos. Környezetbarát. Természetes. Fenntartható. Bio. Szezonális. Helyi. Csupa trendi kifejezés manapság. Ezekkel a szavakkal szinte bármit el lehet adni. De vajon mit is takarnak ezek a szavak?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
szóljon hozzá!