A húsvéti menü – a fülétől a farkáig

Ahogy egyre inkább megismertem őket egyenként, megtapasztaltam egy érdekes kötődési folyamatot, ahol folyamatosan tudatosítanom kellett magamban, hogy előbb utóbb a fazékba kerülnek, így nem szabad túl közel engednem őket a lelkemhez, de ugyanakkor teljes odafigyeléssel gondoskodnom kell róluk. És egy ilyen folyamat végén egyértelmű, hogy annak a tápláléknak, ami ezáltal kerül a tányérunkra, sokkal nagyobb az értéke, ami pénzben nem kifejezhető. Így az is egyértelmű, hogy minden apró porcikáját felhasználjuk az állatnak, mert megtapasztalhatjuk, mennyi idő, munka és energia kell ahhoz, hogy a tojásból kiscsibe, majd húsleves legyen.

korábban írtuk

A böjt a szezonalitás tükrében

A böjt egy hihetetlenül sokrétű kulturális, vallási szokás. Egy teljes testi és lelki megtisztulási folyamat, amely keretében felkészülünk a keresztény kultúrkör két legnagyobb ünnepére, a húsvétra és a karácsonyra.

Ez a fajta viszonyulás a saját magunk által előállított élelemhez, megspékelve azzal, hogy korábban szinte mindig sokkal szűkösebb volt az elérhető élelem, alakította ki azokat az ünnepi menüket, amelyek áthagyományozódtak sok száz éven keresztül a felmenőinktől ránk, az utódokra. Ez a mentalitás tükröződik a húsvéti menüben is, amelynek főszereplője a bárány.

Egy tavaszi bárány pont akkora, hogy az ünnep alatt mind felhasználható, a fülétől a farkáig. Nagyobb családoknál az egész bárány, kisebb családoknál egy fél. A töltött bárány alapja az állat legtápanyagdúsabb része, a belsőségek. Ez egy komplikált recept, szinte nem is tanulható könyvekből, leírás alapján, hanem látni kell, ahogy valaki megmutatja nekünk, hogyan is kell azt az üreget kialakítani, ahová a töltelék kerül, hogyan kell összevarrni, hogyan kell bepácolni, megsütni. Ez egy többemberes recept, amelyben megvan a dolga a férfinak és megvan a nőnek is, de még a gyermekeknek is. A fél bárányt fel kell darabolni úgy, hogy abból kezelhető darabok legyenek.

Van ahol darálják, van ahol nagyobb vagy kisebb darabokra vagdalják az előfőzött belsőségeket. Ebben tudnak segédkezni a kisebb-nagyobb gyermekek. Van, ahol főtt tojás is kerül a töltelékbe, van, ahol csak nyers. Ami viszont szinte mindenhol közös, az a sok-sok petrezselyemzöld. Nálunk a kis családomban az volt a szokás, hogy húsvétkor körbelátogattuk a rokonságot, és mivel a férjemnek egyik kedvenc étele a töltött bárány volt, mindenhol megkóstoltuk. Egy igazi kulináris utazás volt, és állíthatom, két egyforma ízvilággal sehol sem találkoztunk.

Ezek az ünnepi ételek amellett, hogy erősítik a székely identitásunkat, fenntarthatósági szempontból, de még az egészségünk szempontjából is a legjobbak. Szezonálisan a legelérhetőbb friss húsféléből készülnek, helyi termelőktől származik úgy a hús, mint a tojások zöme, ráadásul ezekben a receptekben felhasználjuk az állat minden porcikáját. Úgy tökéletes, ahogy van. Jó étvágyat és áldott húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

korábban írtuk

Zöldebb konyha - avagy hogyan táplálkozzunk fenntarthatóbban, egészségesebben?

Tudatos. Környezetbarát. Természetes. Fenntartható. Bio. Szezonális. Helyi. Csupa trendi kifejezés manapság. Ezekkel a szavakkal szinte bármit el lehet adni. De vajon mit is takarnak ezek a szavak?