Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:59

Készülnek az újabb változások a csíkszeredai tömegközlekedés menetrendjében

21:50

Tűzhelyen felejtett lábas okozott riadalmat egy segesvári lakásban

21:24

Megdöbbentő helyen, a Drum bun feliratnál történt a tragédia

21:03

Adóemelés: mi történik, ha a képviselő-testület nem szavazza meg?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Háromnapos havazás következik

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Bíróság elé állítják Nicolás Madurót és feleségét az Egyesült Államokban

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Január közepétől törleszthetők a helyi adók és illetékek Csíkszeredában

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Zöldebb konyha - avagy hogyan táplálkozzunk fenntarthatóbban, egészségesebben?

Fotó: Borbély Fanni

Tudatos. Környezetbarát. Természetes. Fenntartható. Bio. Szezonális. Helyi. Csupa trendi kifejezés manapság. Ezekkel a szavakkal szinte bármit el lehet adni. De vajon mit is takarnak ezek a szavak?

Haba Tünde

2025. április 06., 08:002025. április 06., 08:00

Mennyire használják etikusan a fenti kifejezéseket? Mindez valami nagyon új divat, vagy a régi tudás újracsomagolva? Érdemes-e foglalkozni mindezekkel a zsúfolt hétköznapjainkban? Egyáltalán van értelme energiát fektetni ebbe, amikor azt látjuk, hogy a világ valahogy mégsem erre tart? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén egy izgalmas kalandra vállalkoztam. Számomra leginkább azért izgalmas, mert bár nagyon régóta ezen értékek mentén próbálom szervezni a háztartásunkat, baráti beszélgetéseken kívül valójában nem igazán osztottam meg az időközben felgyűlt tapasztalataimat és tudásomat másokkal. Ezúttal viszont itt, a Gasztroliget felületén próbát teszek erre.

Ha belegondolunk, már ötven évvel ezelőtt is minden sajtókiadványban volt olyan rovat, amelyben a háziasszonyoknak gyűjtöttek össze olyan trükköket, módszereket, amelyekkel elrontott ételeket lehet megmenteni,

friss alapanyagokat hosszabban tárolni, ételek állagán, ízén javítani, maradékokat kreatívan felhasználni, a konyhában használt eszközöket tisztítani.

Ugyanúgy mai napig számos újság lapjain találkozhatunk receptötletekkel, és bármilyen eseményen ha a nők összeverődnek beszélgetni, biztosan előkerül egy-két recept, amit kicserélnek egymás között. Egy életen keresztül lehet tanulni a főzést (mint minden mást is). Ezzel a rovattal ehhez a tanuláshoz próbálok én is kapcsolódni, ezúttal kicsit másabb nézőpontból ránézve a mindennapi, legtöbbször monoton, néha unalmas, máskor izgalmas és kreatív főzésre.

Fotó: Borbély Fanni

Az étel a mindennapjaink szerves része. Alapszükséglet. Vagy még annál is több. Ha nagyon ütősen akarnám mondani, élet-halál kérdés. Így a főzés is. A történelem folyamán a főzés (az étel elkészítése) és az evés (az elkészített étel elfogyasztása) között nem volt túl nagy a távolság. De még a megtermelése és elfogyasztása között sem. Ha nem is ugyanaz az ember ette meg, aki összegyűjtötte, megtermelte vagy elkészítette, de legalábbis szoros családi, rokoni kapcsolat fűzte az utóbbiakhoz. Minél fejlettebb egy társadalom, ez a távolság annál nagyobb.

Ma már senki nem lepődik meg egy tízezer kilométerre, a világ másik felén gyártott gondosan csomagolt készétel láttán bármelyik sarki kisbolt polcán.

Annál inkább meglepődnének sokan, ha megtudnák, mi minden van abban az ételnek látszó termékben, s mindez milyen hatással van a szervezetünkre, ha meg találjuk enni. Vagy ha megtudnák, milyen körülmények között készült. Mivel kezelték, hogy jobban bírja a szállítást, pakolást, stb. Hová került a gyártás és szállítás során keletkező szemét, az pedig milyen hatással volt a természeti környezetünkre. Vagy akár azt, hogy milyen fizetést és megbecsülést kapnak azok, akik ebben a nagyon hosszú ellátási láncban dolgoznak, ahhoz, hogy az a termék a világ másik feléről eljuthasson az itteni boltokba még fogyasztható állapotban. És máris megérkeztünk oda, hogy mit jelent a tudatosság: tudjuk a fenti kérdésekre a válaszokat (vagy legalábbis van valami fogalmunk róla).

Nem kis meló, de határozottan befolyásolja az ételhez kapcsolódó mindennapi döntéseinket, ha mindennek tudatában vagyunk. Ezek a döntések pedig az egészségünkre lesznek nagy hatással.

Így kerülnek képbe azok a fogalmak, hogy bio, természetes, helyi, szezonális, környezetbarát. S mindez így nem mellékesen sokkal fenntarthatóbb.

Hogy pontosan mi az összefüggés ezek között, hogyan kapcsolódnak a fogalmak és különböző szakterületek az élelmünk kapcsán, erről mesélek majd ebben a rovatban. Tarts velünk, kedves Olvasó!

Konyha Zöldebb konyha