
Fotó: Borbély Fanni
Tudatos. Környezetbarát. Természetes. Fenntartható. Bio. Szezonális. Helyi. Csupa trendi kifejezés manapság. Ezekkel a szavakkal szinte bármit el lehet adni. De vajon mit is takarnak ezek a szavak?
2025. április 06., 08:002025. április 06., 08:00
Mennyire használják etikusan a fenti kifejezéseket? Mindez valami nagyon új divat, vagy a régi tudás újracsomagolva? Érdemes-e foglalkozni mindezekkel a zsúfolt hétköznapjainkban? Egyáltalán van értelme energiát fektetni ebbe, amikor azt látjuk, hogy a világ valahogy mégsem erre tart? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén egy izgalmas kalandra vállalkoztam. Számomra leginkább azért izgalmas, mert bár nagyon régóta ezen értékek mentén próbálom szervezni a háztartásunkat, baráti beszélgetéseken kívül valójában nem igazán osztottam meg az időközben felgyűlt tapasztalataimat és tudásomat másokkal. Ezúttal viszont itt, a Gasztroliget felületén próbát teszek erre.
Ha belegondolunk, már ötven évvel ezelőtt is minden sajtókiadványban volt olyan rovat, amelyben a háziasszonyoknak gyűjtöttek össze olyan trükköket, módszereket, amelyekkel elrontott ételeket lehet megmenteni,
Ugyanúgy mai napig számos újság lapjain találkozhatunk receptötletekkel, és bármilyen eseményen ha a nők összeverődnek beszélgetni, biztosan előkerül egy-két recept, amit kicserélnek egymás között. Egy életen keresztül lehet tanulni a főzést (mint minden mást is). Ezzel a rovattal ehhez a tanuláshoz próbálok én is kapcsolódni, ezúttal kicsit másabb nézőpontból ránézve a mindennapi, legtöbbször monoton, néha unalmas, máskor izgalmas és kreatív főzésre.
Fotó: Borbély Fanni
Az étel a mindennapjaink szerves része. Alapszükséglet. Vagy még annál is több. Ha nagyon ütősen akarnám mondani, élet-halál kérdés. Így a főzés is. A történelem folyamán a főzés (az étel elkészítése) és az evés (az elkészített étel elfogyasztása) között nem volt túl nagy a távolság. De még a megtermelése és elfogyasztása között sem. Ha nem is ugyanaz az ember ette meg, aki összegyűjtötte, megtermelte vagy elkészítette, de legalábbis szoros családi, rokoni kapcsolat fűzte az utóbbiakhoz. Minél fejlettebb egy társadalom, ez a távolság annál nagyobb.
Annál inkább meglepődnének sokan, ha megtudnák, mi minden van abban az ételnek látszó termékben, s mindez milyen hatással van a szervezetünkre, ha meg találjuk enni. Vagy ha megtudnák, milyen körülmények között készült. Mivel kezelték, hogy jobban bírja a szállítást, pakolást, stb. Hová került a gyártás és szállítás során keletkező szemét, az pedig milyen hatással volt a természeti környezetünkre. Vagy akár azt, hogy milyen fizetést és megbecsülést kapnak azok, akik ebben a nagyon hosszú ellátási láncban dolgoznak, ahhoz, hogy az a termék a világ másik feléről eljuthasson az itteni boltokba még fogyasztható állapotban. És máris megérkeztünk oda, hogy mit jelent a tudatosság: tudjuk a fenti kérdésekre a válaszokat (vagy legalábbis van valami fogalmunk róla).
Így kerülnek képbe azok a fogalmak, hogy bio, természetes, helyi, szezonális, környezetbarát. S mindez így nem mellékesen sokkal fenntarthatóbb.
Hogy pontosan mi az összefüggés ezek között, hogyan kapcsolódnak a fogalmak és különböző szakterületek az élelmünk kapcsán, erről mesélek majd ebben a rovatban. Tarts velünk, kedves Olvasó!
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
szóljon hozzá!