Zöldebb konyha - avagy hogyan táplálkozzunk fenntarthatóbban, egészségesebben?
Fotó: Borbély Fanni
Tudatos. Környezetbarát. Természetes. Fenntartható. Bio. Szezonális. Helyi. Csupa trendi kifejezés manapság. Ezekkel a szavakkal szinte bármit el lehet adni. De vajon mit is takarnak ezek a szavak?
Haba Tünde
2025. április 06., 08:002025. április 06., 08:00
Mennyire használják etikusan a fenti kifejezéseket? Mindez valami nagyon új divat, vagy a régi tudás újracsomagolva? Érdemes-e foglalkozni mindezekkel a zsúfolt hétköznapjainkban? Egyáltalán van értelme energiát fektetni ebbe, amikor azt látjuk, hogy a világ valahogy mégsem erre tart? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén egy izgalmas kalandra vállalkoztam. Számomra leginkább azért izgalmas, mert bár nagyon régóta ezen értékek mentén próbálom szervezni a háztartásunkat, baráti beszélgetéseken kívül valójában nem igazán osztottam meg az időközben felgyűlt tapasztalataimat és tudásomat másokkal. Ezúttal viszont itt, a Gasztroliget felületén próbát teszek erre.
Ha belegondolunk, már ötven évvel ezelőtt is minden sajtókiadványban volt olyan rovat, amelyben a háziasszonyoknak gyűjtöttek össze olyan trükköket, módszereket, amelyekkel elrontott ételeket lehet megmenteni,
Ugyanúgy mai napig számos újság lapjain találkozhatunk receptötletekkel, és bármilyen eseményen ha a nők összeverődnek beszélgetni, biztosan előkerül egy-két recept, amit kicserélnek egymás között. Egy életen keresztül lehet tanulni a főzést (mint minden mást is). Ezzel a rovattal ehhez a tanuláshoz próbálok én is kapcsolódni, ezúttal kicsit másabb nézőpontból ránézve a mindennapi, legtöbbször monoton, néha unalmas, máskor izgalmas és kreatív főzésre.
Fotó: Borbély Fanni
Az étel a mindennapjaink szerves része. Alapszükséglet. Vagy még annál is több. Ha nagyon ütősen akarnám mondani, élet-halál kérdés. Így a főzés is. A történelem folyamán a főzés (az étel elkészítése) és az evés (az elkészített étel elfogyasztása) között nem volt túl nagy a távolság. De még a megtermelése és elfogyasztása között sem. Ha nem is ugyanaz az ember ette meg, aki összegyűjtötte, megtermelte vagy elkészítette, de legalábbis szoros családi, rokoni kapcsolat fűzte az utóbbiakhoz. Minél fejlettebb egy társadalom, ez a távolság annál nagyobb.
Annál inkább meglepődnének sokan, ha megtudnák, mi minden van abban az ételnek látszó termékben, s mindez milyen hatással van a szervezetünkre, ha meg találjuk enni. Vagy ha megtudnák, milyen körülmények között készült. Mivel kezelték, hogy jobban bírja a szállítást, pakolást, stb. Hová került a gyártás és szállítás során keletkező szemét, az pedig milyen hatással volt a természeti környezetünkre. Vagy akár azt, hogy milyen fizetést és megbecsülést kapnak azok, akik ebben a nagyon hosszú ellátási láncban dolgoznak, ahhoz, hogy az a termék a világ másik feléről eljuthasson az itteni boltokba még fogyasztható állapotban. És máris megérkeztünk oda, hogy mit jelent a tudatosság: tudjuk a fenti kérdésekre a válaszokat (vagy legalábbis van valami fogalmunk róla).
Így kerülnek képbe azok a fogalmak, hogy bio, természetes, helyi, szezonális, környezetbarát. S mindez így nem mellékesen sokkal fenntarthatóbb.
Hogy pontosan mi az összefüggés ezek között, hogyan kapcsolódnak a fogalmak és különböző szakterületek az élelmünk kapcsán, erről mesélek majd ebben a rovatban. Tarts velünk, kedves Olvasó!
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Diósbejgli-bonbon – videó
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Diósbejgli-bonbon – videó
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!