Kicsit elgondolkodtunk azon, hogy mit kérnénk az angyaltól, ha bármit kérhetnénk. Kismamákat, édesanyákat kérdeztünk arról, mi az, ami hiányzik most az életükből, mit kívánnának a fa alá. Kiderült, sok hasonló kívánság van, s tényleg nem ártana egy angyal, aki, ha kell, akár az időt is megállítja.
Hogyan kerültek az első rajzai egy Ady-kötetbe, miért éppen Árpádnak keresztelték a szülei, és miért is választotta Kolozsvár helyett Csíkszeredát? Többek között ezekről is mesél Márton Árpád festőművész, aki a hétvégén Magyar Örökség díjban részesül Budapesten.
Gyimesközéploki lány képviselte Romániát a Miss Tourism Ambassador szépségversenyen Manilában. Blága Tünde néhány napja tért haza a Fülöp-szigeteki világversenyről, élményeiről, tapasztalatairól, a kulisszák mögötti világról kérdeztük.
Férfiaknál már a harmincadik életév betöltése után jelentkezhet a kopaszodás, sokaknál megnyúlik úgymond a homlok, kétoldalt kezd eltűnni a haj. Nőknél a hajhullás kevésbé látványos, legtöbbször a fejtetőn ritkul meg a hajzat. Melyek a hajhullás okai, mit lehet tenni ellene? Dr. Mezei Mártát kérdeztük.
Minden téren különleges élmény, tabudöngető, ugyanakkor abszurd film a svéd Ruben Östlund legújabb filmje, A négyzet (The Square). Az Arany Pálma-díjas alkotás számos kérdést felvet a nyugati jóléti társadalomról.
1917. december 8-án, azaz száz éve avatták fel Székelyudvarhelyen az egykori Deák tér közepén a Vasszékely szobrot. Az avató ünnepséget József Ferenc főherceg is megtisztelte jelenlétével. Erre az eseményre tekintünk vissza.
Polgár Botond neve a gyergyóiak számára összefonódik a Szent István-szoborral, ám a jelenleg családjával Budapesten élő alkotó számos díjat érdemelt ki munkái által. Viszonylag korán, 15 évesen került el itthonról, ám mai napig berendezett lakás és műterem várja haza.
Négy felnőtteknek szóló könyv után meseregényt írt Szabó Róbert Csaba. A Vajon Nagyi és az aranyásók című kiadvány felvetése viszont egyáltalán nem gyerekes: az aranyhegyet ciántechnológiával eltüntetni kívánó bányászok elrabolják a Vajon Nagyit, akit ki kell szabadítani. A valósággal való b&
Fél óráig nyomát se leled, vagy épp ellenkezőleg, azonnal letámad. Folyton a telefonján lóg, otthoni gondjaival traktál, megoldások helyett kifogásokkal szolgál, unott képet vág, ápolatlan, átver. Nem az ideális pincér tulajdonságai. De milyennek kellene lennie? Egy igazi régivágású pincértől tudjuk meg.
Potméter, parciális memóriák, effektek, hurok, dimmer, spot – ehhez hasonló kifejezések kísérik Toásó István magyarázatát, amikor a vezérlőfülkében munkaeszközét mutatja. A Tomcsa Sándor Színház világosítója húsz éve űzi a szakmát, bizonyosan jól, mert nemrég díjban is részesült.
A fehértől a feketéig a szürke ezer árnyalata borítja be a csíki tájat. A vékony fehér hólepel alól kikandikáló fekete rögök a havat várják. Az ember a megváltót. Advent első napján a Csíkszeredához közeli Kissomlyót, a székelyek szent hegyét jártuk be.

Az FK Csíkszereda értékes pontot szerzett Ploiești-en, miközben a Sepsi OSK kiütéssel biztosította helyét a 2. Liga felsőházában. A jégkorongozók a székely derbik jegyében a román bajnokság négyes döntőjére és az Erste Liga rájátszására készülnek.
A dédmamája nyomdokaiba lépve a hímzésben teljesedik ki a kézművesség iránti vonzalma Sulyok Annának. A csíkszeredai édesanya legelső hímzett munkái éppen karácsonyi díszek voltak, azóta is mindig kitalálnak olyan lakásdekorációkat, amivel az adventi időszakban az ünnepre hangolódhatnak.
Csíky Boldizsár akkor is zeneszerző volt, amikor gyanús volt művésznek lenni. Művész, aki nem termel kézzelfoghatót, munkájának végtermékét sem megenni, sem kirakatba tenni nem lehet. Régmúltról, kultúrák közötti gyanakvásról, az itthon maradásról is vallott a 80 éves Csíky Boldizsár.
Szabó Előd Zsolt edző szerint a kézilabda amellett, hogy nagyon egészséges testedzésre nyújt lehetőséget, megtanítja csapatban gondolkodni, dolgozni a játékosokat, igazi közösséggé kovácsolja őket mind a pályán, mind azon kívül.
A francia idegenlégió romantikája már a múlté. Legalábbis ez lehet a benyomásunk, miután elbeszélgettünk azzal a férfival, aki tíz évet is lehúzott a seregben. Figyelem, mítoszromboló beszélgetés következik!
Ifjúkorában nem a versek, hanem inkább a természet, a növények, állatok foglalkoztatták Ferenczes Istvánt, aki biológusnak tanult, és csak a főiskola utolsó szakaszában fordult az irodalom felé. Életműve, amely a kortárs magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotói közé emelte, bizonyítja, hogy ez jó választás volt.
Év vége felé közeledve beköszönt a preszilveszterek ideje is, amikor munkaközösségek gyűlnek össze egy vacsorára, bulira, mulatságra. De mit öltsünk magunkra ezeken a „félhivatalos” eseményeken, hogy ünnepibbek, elegánsabbak legyünk, mint a hétköznapokban, de ne is legyünk túlöltözöttek?
Havas sapkánkat leráztuk, s a csípős hidegből beléptünk a marosvásárhelyi Meseboltba. Mintha Mikulás műhelyébe csöppentünk volna, meleg volt, érdekes tárgyak és babák fogadtak, s kellemes zene szólt.