Keöpeczi nyomába lépve építenék újra a címerek világát
Részlet a vártemplomi kiállításból. Még jó ideig megtekinthetőek itt a Novák József alkotta címerek
Fotó: Gálna Zoltán
Régmúlt idők legszavahihetőbb tanúi, a címerek egyre inkább visszanyerik létjogosultságukat. Bár még mindig kevés az olyan szakember, aki az ősi tanúk kutatásával, felújításukkal vagy egykori címerek újbóli megrajzolásával foglalkozik, Marosvásárhely büszkélkedhet két ilyen személlyel.
Bakó Zoltán
2018. február 01., 16:002018. február 01., 16:00
A történelmi egyházak templomaiban, kiállítótermekben találkozunk egyre gyakrabban az utóbbi években Novák József címereivel.
Az egykori marosvásárhelyi Nowax zenekar ütőse (pontosan negyven évvel ezelőtt alapította a zenekart a két Novák testvér, József és László) lassan, a zenével párhuzamosan tért rá a képzőművészetre, szabad idejében címereket készít. Azt hevesen tagadja, hogy ő heraldikus lenne. „Képzőművész vagyok, a heraldika az ennél több, egészen más. Egyszerűen szeretek címereket készíteni, olyanokat, amelyeknek megvan az eredetije, vagy amit a heraldikusok rekonstruáltak” – mondja. Művészeti középiskolát végzett szülővárosában, Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti főiskolán formatervező (design) szakon diplomázott. Jelenleg a megyei történelmi múzeumnál dolgozik. 1985-től több kisebb kiállításon mutatkozott be.
Kiállítás Budapesten is
A „címerológia” az ezredfordulótól vált vesszőparipájává. Akkor szerette meg a címerek szépségét, értékeit, s kezdte el a címerfestést. Ami tulajdonképpen nem is csak festés, egy összetett formatervezőt igénylő munka. Később volt az első ilyen jellegű kiállítása a Bernády-házban. Aztán meghívást kapott a budapesti Székely Házba. Nem sokkal később már a Magyarok Házában mutatta be címereit, aztán innen már csak egy lépés volt, hogy bevegye a Budai Várat. A 2005-ben a Magyar Kultúra épületében bemutatott címer-kiállítását Pomogáts Béla mutatta be Nagy Zoltánnal, a budapesti Székely Ház igazgatójával közösen.
Székely jelképek hiteles formában
Fotó: Gálna Zoltán
Itthon egyre több városban mutatta be címereit kiállításokon. Közben készített egy tematikus, Keresztek című összeállítást, ami a kereszt szimbolikáját mutatja be néhány száz – pannókra tematikusan elhelyezett – képen. „A legesleg” azonban a marosvásárhelyi Vártemplom – állítja. Először 2012. április 24-én mutatta be itt címereit. Az esemény rangját emelte – a több száz látogató mellett – az a tény is, hogy felvonultak a megnyitón a lovagrendek, a Visegrádi Szent György Lovagrend, amelynek ő is tagja, a Történelmi Vitézi Rend, több borlovagrend, hagyományőrző huszárcsapatok, s olyan művészeti kiválóságok, mint Koszorús Kálmán, Györffi András, Kárp György, Szabó Előd, Schuller József, Boros Emese és Cantuale énekegyüttes. Három évvel később ugyanitt ismételt. Ekkor már a Visegrádi Szent György Lovagrend vezetősége, Cseke László kancellár vezetésével is jelen volt, s lovagavatási ünnepségre is sor került a templomban.
Eredetünk és múltunk bizonyítékai
Fotó: Gálna Zoltán
Az elmúlt év májusában Erdélyi jelképek, szimbólumok és nemesi családok címerei címmel ismét a Vártemplom adott otthont Novák József kiállításának. Ezúttal dr. Szekeres Attila heraldikus, címertervező mutatta be a munkákat, Haller Bélával, a Castellum Alapítvány elnökével közösen. Amint Novák mondja, „a nagyérdemű meghívottak, résztvevők nagy érdeklődéssel és értékeléssel fogadták az újjávarázsolt királyi, fejedelmi, nemesi, a történelmi magyar, székely, örmény családok, egyházak és lovagrendek színes szimbólumait, jelképeit, címereit. Ezek mind eredetünk és múltunk történelmi bizonyítékai, amelyeket nem lehet és nem szabad elfelejtenünk. Tisztelnünk kell és átadnunk őket az utánunk következő nemzedékeknek.
Szakmai elismerés
Alig három hónappal a harmadik vártemplomi kiállítás megnyitása után – amelynek címerei jelenleg is a templom falait díszítik – megjött Novák József számára a szakmai elismerés is. A közel két évtizedes kitartó címerfestési tevékenység elismeréseként augusztusban címerfestőként beválasztották az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületbe, amelynek Szekeres Attila az elnöke. Eddig mintegy hétszáz címert készített, ebből közel háromszáz látható jelenleg a marosvásárhelyi Vártemplomban, s amint Henter György vártemplomi lelkész ígérte, még jó ideig ott maradnak.
Szekeres Attila és Novák József (jobbról) a vártemplomi kiállítás megnyitóján
Fotó: Sólyom Sándor
A Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választotta Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust. Ő az első erdélyi szakember, aki az akadémia kötelekébe került annak 68 éves fennállása óta. Az értesítés a döntésről a 2017-es év utolsó napján érkezett: a novemberi koppenhágai közgyűlésen címertani munkássága elismeréseként egyöntetű szavazattal választották az akadémia levelező tagjává az erdélyi heraldikust. Az akadémikusok száma nem haladhatja meg a 99-et, ám a nyilvántartás szerint csupán 71-en vannak. A levelező tagok száma 68. Magyarországról egy akadémikus és egy levelező tag – dr. Bertényi Iván, illetve dr. Körmendi Tamás – kötődik az akadémiához, Romániából dr. Tudor-Radu Tiron bukaresti heraldikus, aki szintén levelező tag.
A szintén marosvásárhelyi születésű Szekeres Attila elvégezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a történelem szakot, csoportelsőként, címertanból államvizsgázott. Utána a Román Akadémia Kolozsvári Történelemtudományi Intézetében doktorált ... heraldikából. Munkásságát elismerte a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága, mely 2005 januárjában akkreditálta, hites címergrafikussá minősítette,
Ezután 2005-ben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagjává vált, 2008-ban a Sever Zotta Román Genealógiai és Heraldikai Intézet hívta meg tagjai sorába, 2010-ben a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága vette fel soraiba, 2010-ben a Moldovai Köztársaságban működő Paul Gore Genealógiai, Címertani és Levéltár-tudományi Társaság hívta meg soraiba, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületének külső tagjává vált.
Adomány Mezőmadarasnak
Adományként címert tervezett és festett családja ősi fészkének, Mezőmadaras községnek, címert tervezett és hímeztetett a Mezőmadarasi Református Egyházközségnek is. Címereket készített többek között Nyárádszereda, Csíkfalva, Lukafalva számára is. Nem csak a székelyekre és magyarokra gondolt, de a szászok által elhagyott, mára már csaknem színtiszta román településekké vált falvakra is, ahol sikerült az ősi szász szimbólumokat elfogadtatnia.
Tíz egyéni kiállítása volt eddig, hét heraldikai jellegű önálló kötetet írt, továbbá társszerzője hat másik könyvnek. A 2017. augusztus 7–11. között Londonban tartott 27. Zászlótudományi Világkongresszuson tartott előadásának címe: A székely zászló alakulása az utóbbi négy évszázadban (The evolutiun of the Szekler flag in last four centuries).
Keöpeczy Sebestyén József emléke
Pontosan 140 évvel ezelőtt született Keöpeczy Sebestyén József heraldikus, címerfestő, genealógus. Az I. világháborúban hadnagyként teljesített szolgálatot az Erdély területi épségéért küzdő Székely Hadosztályban. Hadifogolyként a brassói fellegvárban együtt raboskodott Márton Áron tábori lelkésszel. Kiszabadulása után előneve miatt Köpecre internálták, ahol korábban soha nem járt. 1921-ben I. Ferdinánd román király Bukarestbe hívta Románia államcímerének megtervezésére. Ma is az általa megalkotott címert használják. I. Ferdinánd király a legfelsőbb elismerést, a román királyi koronarendet adományozta neki. Ő tervezte az új magyar középcímert. 1964-ben hunyt el, sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben van. Munkásságáról Szekeres Attila István 2014-ben Keöpeczi Sebestyén József, a címerművész (Tortoma Kiadó, Barót, 2014) címmel írt könyvet.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!