Hirdetés
Hirdetés

Gambia, a fotósok kedvence

Tengerpartja és konyhája is vonzza a turistákat Gambiába •  Fotó: Pixabay.com

Tengerpartja és konyhája is vonzza a turistákat Gambiába

Fotó: Pixabay.com

Lassan négy éve Marosvásárhelyen működik Gambia Köztársaság romániai diplomáciai képviselete, ahonnan a térség tizenhárom országával tartanak kapcsolatot. Az afrikai országról, érdekességekről, tudnivalókról beszélgettünk a -képviselet vezetőjével, Osváth Pállal.

Gáspár Botond

2018. február 02., 16:302018. február 02., 16:30

– Miért került Marosvásárhelyre a székhely?
– Gambia Köztársaság romániai diplomáciai képviselete karrierdiplomáciai képviselet, ugyanis az afrikai ország párizsi nagykövetségének alárendeltségébe tartozunk. A képviselet több mint két évig Bukarestben működött, majd megkértem a romániai külügyminisztériumot, hogy engedjék meg a Marosvásárhelyre költözést. Én ugyanis marosvásárhelyi születésű vagyok, de a fő indok az volt, hogy a legtöbb megkeresés nem a fővárosból és térségéből érkezett, hanem inkább az ország nyugati részéről. A gambiai kormány felhatalmazta a diplomáciai képviseletet mindennemű karrierdiplomáciai szolgáltatás elvégzésére. A vásárhelyi székhelyen működő képviselet tizenhárom országot fed le a kelet-európai térségben. Gambiának tiszteletbeli konzulja Európában csak öt van, az utolsót Máltán nevezték ki egy évvel ezelőtt.

Hirdetés

– Miért jó Gambiának, hogy van itt képviselete?
– A küldő ország dönt a képviseletet vezető diplomata státuszáról, aki jelentéseket készít a küldő ország külügyének vagy azoknak az intézeteinek, amelyek erre felkérik. Ne menjünk el a kém- és kalandfilmek világába, nem ilyen színes világról van szó, hanem rutinon alapuló, sokszor szürke, egyszerű munkafázisok menetéről. A diplomata próbál tájékozódni, tartja a kapcsolatot a fogadó ország különböző intézményeivel, és a gazdasági helyzetről, az üzleti életről, alkalomadtán a politikai változásokról, eseményekről készít jelentéseket. Attól függ, hogy a küldő ország mit kér a képviseletvezetőtől vagy szakdiplomatától. Vannak képviseletek – kollégáktól tudom –, ahol nem szokás a negyed-, fél- vagy éves jelentés, nálunk viszont havonta, ha valami történik, akkor hamarabb kell jelenteni. Ez azt jelenti, hogy tudnunk kell, hogy gazdaságilag a fogadó ország milyen irányban akar esetleg lépni felénk, hiszen az export-import kapcsolatok terén megemlíteném, hogy Gambia világelső a földimogyoró exportban.

Ezen a téren kevés megkeresés volt, mert Gambia brit gyarmat volt, így Nagy-Britannia minden évben leszerződi az elsőosztályú földimogyoró-mennyiséget, másod- és harmadosztályúra pedig túl kevés a kérés.

De kiválóan működik a hajóregisztráció, mivel a hajóra fizetendő illeték gambiai zászló alatt működő hajókra sokkal kevesebb, mint más államokban. Ezenkívül a turizmus jelenti Gambia Köztársaság legfőbb bevételét, tavaly több mint 300 vízumkérelmet bíráltunk el az általunk lefedett térségből. Nagyon sok szlovén utazik Gambiába, turista is és üzletember is. A képviseletünk a vízumkérelmeket három nap alatt szokta elbírálni. Az úti okmány minimum hat hónapig kell érvényes legyen a vízum kiállításának dátumától kezdődően. Gambiába csak turistavízumot lehet igényelni, üzleti vízumot csak olyan személy igényelhet, aki bizonyítani tudja azt, hogy Gambiában céget akar bejegyezni, vagy már van működő cége. A turistavízum egyszeri belépéssel 30 napig érvényes, míg az üzleti vízum többszöri belépésre jogosítja fel az kérelmezőt. Vannak olyan internetes portálok, amelyek nem a diplomáciai képviseletekhez tartoznak, és amelyek azt hirdetik, hogy a repülőtéren lehet majd vízumot igényelni, de ez nem így működik.

Békés országról van szó, barátságos emberekkel •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Békés országról van szó, barátságos emberekkel

Fotó: Pixabay.com

– Mi a fő vonzereje Gambiának, miért érdemes odautazni?
– Éppen a napokban kaptam igénylést marosvásárhelyiektől. Gambia a madárvilágáról híres. Több mint 300 védett madárfaj él ott, hiszen tilos mindennemű fegyver használata, bevitele, kereskedés, tehát nyugodt környék a madarak számára. Rengetegen mennek fotózni, tavaly a Magyar Fotóklub tagjai is kiutaztak Gambiába. Az infrastruktúra 3200 kilométer, amiből 800 kilométer aszfaltozott, a többi a tipikus afrikai kivert földút, amin jól lehet haladni. A Gambia folyó völgye az óceántól a forrásokig látogatható, itt számos lehetőség adódik az elszállásolásra. Most nagyon divatosak a víz fölé épített bungalow-k, ebben az építkezési üzletágban egy bukaresti vállalkozó is részt vesz a tavalyelőttől. Gambia lakossága 2,1 millió, 2016-ban pedig 2 millió turista látogatta meg az országot.

– Az ételekről mit kell tudni, hiszen sokszor előfordul külföldön, hogy ezzel nem foglalkozunk, és a helyszínen szembesülünk furcsaságokkal?
– Ebből a szempontból a turista nyugodtan utazhat Gambiába, hiszen az óceán kínálatára alapozó helyi konyha különlegességei, kiemelten a homár-fogások kiválóak, és megtalálhatóak az európai konyha elemei is. Muzulmán országról beszélünk, a lakosság 90 százaléka mérsékelt muszlim, 10 százalék pedig keresztény

 – a gasztronómiai kínálatban így megtalálhatóak a disznó- és a csirkehúsból készült termékek egyaránt.

Továbbá a szeszes italok fogyasztása ajánlott a szállodák, vendéglők területén, az utcán tilos, és este 10 óra után a rendőri szervek bárkit igazoltathatnak. A turistáknál nem lehet semmilyen eszköz, amit fehérfegyverként könyvelhetnek el, pl. 9 centiméternél hosszabb bármilyen szúró-vágó fémdarab. Gambiában minden, ami drogot jelenthet, bármilyen származék vagy szintetikus anyag, birtoklása tilos, ha elkapnak, akkor 15 évtől halálbüntetésig terjedő büntetéssel sújtható, ez a rendelkezés a volt államfő idejéből érvényben maradt.

– Mit tud adni Gambia Romániának, Erdélynek, Marosvásárhelynek?
– A képviselet információkat továbbít, többek között az üzletembereknek is, de kevés gambiai üzletember érdeklődik Európa iránt, ezért fő feladatunk az, hogy az itteni befektetőket irányítsuk az afrikai köztársaság fele. A turizmus rohamosan fejlődik, ezzel együtt pedig az ingatlanberuházások is, így aki 200 ezer euró feletti befektetésben gondolkodik, azoknak Gambia ingyen területet biztosít. A nagyobb óceánparti befektetésekre eléggé szigorú építkezési szabályok vonatkoznak, főleg a színeket illetően, az épületeket tájbarát színekre kell festeni. Parti övezetben nem lehet négy emeletnél magasabb ingatlant építeni, ezt nagyon védik, mert ez hozza a pénzt, hiszen gyönyörű fehérhomok borítja.

Békés országról van szó, amelyet barátságos emberek laknak, kedvelik az idegeneket.

A befektető Gambiában kell céget bejegyezzen, tehát külföldi cégnek képviselete kizárólag gambiai jogi személy lehet. Ehhez el kell utazni Gambiába, ott hitelesítik az iratokat, egyetlen hitelesítő közjegyzőnél, akit az állam felhatalmaz erre, és egyetlen ügyvédi iroda létezik, amely összeállítja azt a dossziét, amellyel az igénylő bankszámlát nyithat Gambiában. Több mint húsz bank van az országban, svéd, török, iszlám, arab és helyiek is. Ezt azért hangsúlyozom, mert korábban működött a konzulátuson az a szolgáltatás, hogy felhatalmaztak minket, hogy járjunk el a befektető érdekében. Irathamisítási ügyek miatt ez már nem működik.

Osváth Pál •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Osváth Pál

Fotó: Haáz Vince

– Hogyan és mennyiért lehet eljutni Gambiába? Milyenek az ottani árak?
– Én a Brussels Airlines-t ajánlanám. A britekkel közösen üzemel a Gambia Bird légitársaság, amelynek 6 vadonatúj repülőgépe szolgálja a flottát, de csak a május – október közötti időszakban.

A repülőjegy ára oda-vissza 5-600 eurótól 1500 euróig terjed, a járatok az ország egyetlen repülőterén landolnak, a fővárosban, Banjulban.

Ami az ottani szállást jelenti, bő a választék a 3 csillagostól az 5 csillagosig, napi 50 dollártól lehet szobát bérelni az Atlanti óceán partján, ezek tiszta, rendezett helyek, szobafoglalás működik interneten is, a helyszínen is van wifi-kapcsolat. A valutaváltás az utcán tilos, erről is rendelkezik a büntető törvénykönyv, a helyi pénz a dalasi, 1 dollár körülbelül 6 dalasi. Látogatható az a helység, ahol a filmvászonról ismert Kunta Kinte született. A turisták előszeretettel látogatják a piacokat, ahol szuveníreket vásárolnak – itt elmondanám, hogy a ritka fákat nyersanyagként tilos kivinni az országból, csak faragott formában, szuvenírként. Elefántcsont Gambiában nincs, de ha valakinek ilyesmit prezentálnak, akkor legyen figyelmes, mert ez rögtön kereskedést jelent. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés