
Tamás József fiatalon
Csíkszeredában született, Esztergomban alussza örök álmát Tamás József (1868–1931) építész, a madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezője. Emlékét ma már méltó módon ápolják, bár volt idő, amikor sírjának megmentéséért akciót kellett indítsanak a madéfalviak. Szerencsére sikerrel.
2018. február 08., 15:002018. február 08., 15:00
A híres székely építésznek nincs egyenes ágú leszármazottja, két lánya volt, ők az 1990-es évek végén hunytak el Esztergomban. Tamás József életrajzi adatainak felkutatása, illetve síremlékének megmentése – többek között – a csíkszeredai Salamon Jánosnak köszönhető. Salamon az 1989-es fordulat után Madéfalva polgármestere volt, ő lépett kapcsolatba 1990-ben az építész lányaival.
Salamon János 1990 márciusának elején egy nyolcvantagú madéfalvi küldöttség élén részt vett a híres csíki néprajzkutató, Domokos Pál Péter budapesti temetésén. A gyászszertartás után a budavári Mátyás-templom sekrestyésének segítségével jutott el pár nappal később Esztergomba, ott találkozott Tamás József lányaival, Magdolnával és Emíliával, akikkel felkereste a híres építész sírját. Salamon ott két dolgot ígért meg: szorgalmazni fogja a sírhely megváltását, védetté nyilvánítását, illetve ápolja Tamás József emlékét, a hátrahagyott pár emléktárgyát az utókor számára elérhetővé teszi.
A madéfalvi emlékmű tervezője 1868. február 11-én született Csíkszeredában, és egy hónappal később, 1868. március 16-án keresztelte meg Lőrincz Ferenc plébános. A kilenc tagú Tamás család a levéltári adatok szerint a csíkszeredai Rákóczi Fejedelem utca 18. szám alatti házban lakott. A szülők neve: Tamás József és Orbán Julianna. Azon a helyen, a Márton Áron utcában ma papírüzlet található.
Tamás József síremléke az esztergomi belvárosi temetőben
Tamás József családja a múlt század elején Budapesten élt, majd az első világháború végén Esztergomba telepedett le, ott hunyt el 1931-ben. Felesége Spanraft Berta volt, két lánya az 1990-es évek végén hunyt el, örököse nem maradt, így nem volt, aki gondozza a síremléket. Tamás József sírjára 2012-ben felkerült a „Lejárt sír!!!" felirat.
Csíki és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzatának képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába. A felhívásra elsőként a Szent György Lovagrend dél-erdélyi nagypriorátusának tagjai, a gyergyószentmiklósi dr. Jeszenszky Géza nagyprior és a csíkszeredai Abrudbányai Sándor prior lépett.
Emléktábla Tamás József síremlékén. Védettség
Felvették a kapcsolatot Esztergomban élő lovagtársukkal, dr. Bárdos István művészettörténésszel. Bárdos és Esztergom akkori polgármestere, Tétényi Éva szívügyének tekintette az ügyet, és ez végül sikerrel járt. A síremléken ma egy emléktábla áll, amelyen az olvasható, hogy „Tamás József sírhelye védetté nyilváníttatott határozatlan ideig”.
Salamon János megalapította a Turul-1764 Egyesületet, amely Tamás József emlékének ápolása mellett felvette a kapcsolatot dr. Balló István leszármazottaival, újra kiadta A madéfalvi veszedelem című könyvet. A csíkszeredai Turul-1764 Egyesület február 11-én, születésének 150. évfordulóján emlékünnepséget tart Madéfalván. A megemlékezés a madéfalvi emlékművel szemben álló Szent Anna (Siculicidium) kápolnában kezdődik vasárnap délelőtt fél 10-kor.
Az 1764-es madéfalvi mészárlást követően a Vészhalomnak elnevezett közös sírba temették az áldozatokat, de a vérengzés után közel 150 éven keresztül csak kopjafákkal, kereszttel jelölték meg a helyet. A 19. század végén, 1891-ben alakult meg az a bizottság, mely egy emlékmű felállítását tűzte ki célul. Egy évre rá a csíkszeredai származású, Budapesten tervezőirodát fenntartó Tamás József építészmérnök ingyen felajánlotta az emlékmű terveinek elkészítését. A terveket 1895 januárjában hagyta jóvá az országos képzőművészeti tanács, majd 1898. május 10-én tették le az emlékmű alapkövét, és még ugyanaz év decemberére a turulmadár is felkerült a csúcsára.
Korabeli felvétel a madéfalvi emlékmű felavatásáról
Tamás József terveit Szász István építész vitelezte ki, a turulmadarat pedig Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg. A feliratot hordozó márványtábla Sánta Nándor műve, a felirat szövegének első részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári történész, a második, verses részét pedig dr. Balló István csíkszeredai tanár írta. Az emlékmű ünnepélyes felavatására 1905. október 8-án került sor.
Tamás József utolsó, 1931-es Beszkárt-igazolványa (BSZKRT – Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.)
Dr. Balló István 1906-ban kiadott A madéfalvi veszedelem című könyvében a következőket írja:
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
szóljon hozzá!