
Tamás József fiatalon
Csíkszeredában született, Esztergomban alussza örök álmát Tamás József (1868–1931) építész, a madéfalvi Siculicidium emlékmű tervezője. Emlékét ma már méltó módon ápolják, bár volt idő, amikor sírjának megmentéséért akciót kellett indítsanak a madéfalviak. Szerencsére sikerrel.
2018. február 08., 15:002018. február 08., 15:00
A híres székely építésznek nincs egyenes ágú leszármazottja, két lánya volt, ők az 1990-es évek végén hunytak el Esztergomban. Tamás József életrajzi adatainak felkutatása, illetve síremlékének megmentése – többek között – a csíkszeredai Salamon Jánosnak köszönhető. Salamon az 1989-es fordulat után Madéfalva polgármestere volt, ő lépett kapcsolatba 1990-ben az építész lányaival.
Salamon János 1990 márciusának elején egy nyolcvantagú madéfalvi küldöttség élén részt vett a híres csíki néprajzkutató, Domokos Pál Péter budapesti temetésén. A gyászszertartás után a budavári Mátyás-templom sekrestyésének segítségével jutott el pár nappal később Esztergomba, ott találkozott Tamás József lányaival, Magdolnával és Emíliával, akikkel felkereste a híres építész sírját. Salamon ott két dolgot ígért meg: szorgalmazni fogja a sírhely megváltását, védetté nyilvánítását, illetve ápolja Tamás József emlékét, a hátrahagyott pár emléktárgyát az utókor számára elérhetővé teszi.
A madéfalvi emlékmű tervezője 1868. február 11-én született Csíkszeredában, és egy hónappal később, 1868. március 16-án keresztelte meg Lőrincz Ferenc plébános. A kilenc tagú Tamás család a levéltári adatok szerint a csíkszeredai Rákóczi Fejedelem utca 18. szám alatti házban lakott. A szülők neve: Tamás József és Orbán Julianna. Azon a helyen, a Márton Áron utcában ma papírüzlet található.
Tamás József síremléke az esztergomi belvárosi temetőben
Tamás József családja a múlt század elején Budapesten élt, majd az első világháború végén Esztergomba telepedett le, ott hunyt el 1931-ben. Felesége Spanraft Berta volt, két lánya az 1990-es évek végén hunyt el, örököse nem maradt, így nem volt, aki gondozza a síremléket. Tamás József sírjára 2012-ben felkerült a „Lejárt sír!!!" felirat.
Csíki és anyaországi összefogás eredményeként Esztergom önkormányzatának képviselő-testülete felülvizsgálta a temetőkről szóló rendeletét, és Tamás József bekerült az Esztergom története szempontjából jelentős szerepet játszó személyek névsorába. A felhívásra elsőként a Szent György Lovagrend dél-erdélyi nagypriorátusának tagjai, a gyergyószentmiklósi dr. Jeszenszky Géza nagyprior és a csíkszeredai Abrudbányai Sándor prior lépett.
Emléktábla Tamás József síremlékén. Védettség
Felvették a kapcsolatot Esztergomban élő lovagtársukkal, dr. Bárdos István művészettörténésszel. Bárdos és Esztergom akkori polgármestere, Tétényi Éva szívügyének tekintette az ügyet, és ez végül sikerrel járt. A síremléken ma egy emléktábla áll, amelyen az olvasható, hogy „Tamás József sírhelye védetté nyilváníttatott határozatlan ideig”.
Salamon János megalapította a Turul-1764 Egyesületet, amely Tamás József emlékének ápolása mellett felvette a kapcsolatot dr. Balló István leszármazottaival, újra kiadta A madéfalvi veszedelem című könyvet. A csíkszeredai Turul-1764 Egyesület február 11-én, születésének 150. évfordulóján emlékünnepséget tart Madéfalván. A megemlékezés a madéfalvi emlékművel szemben álló Szent Anna (Siculicidium) kápolnában kezdődik vasárnap délelőtt fél 10-kor.
Az 1764-es madéfalvi mészárlást követően a Vészhalomnak elnevezett közös sírba temették az áldozatokat, de a vérengzés után közel 150 éven keresztül csak kopjafákkal, kereszttel jelölték meg a helyet. A 19. század végén, 1891-ben alakult meg az a bizottság, mely egy emlékmű felállítását tűzte ki célul. Egy évre rá a csíkszeredai származású, Budapesten tervezőirodát fenntartó Tamás József építészmérnök ingyen felajánlotta az emlékmű terveinek elkészítését. A terveket 1895 januárjában hagyta jóvá az országos képzőművészeti tanács, majd 1898. május 10-én tették le az emlékmű alapkövét, és még ugyanaz év decemberére a turulmadár is felkerült a csúcsára.
Korabeli felvétel a madéfalvi emlékmű felavatásáról
Tamás József terveit Szász István építész vitelezte ki, a turulmadarat pedig Köllő Miklós gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg. A feliratot hordozó márványtábla Sánta Nándor műve, a felirat szövegének első részét dr. Szádeczky Lajos kolozsvári történész, a második, verses részét pedig dr. Balló István csíkszeredai tanár írta. Az emlékmű ünnepélyes felavatására 1905. október 8-án került sor.
Tamás József utolsó, 1931-es Beszkárt-igazolványa (BSZKRT – Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.)
Dr. Balló István 1906-ban kiadott A madéfalvi veszedelem című könyvében a következőket írja:
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!