Hirdetés
Hirdetés

A kicsi magyar világ vitézei: a leszármazottakat keresik

Azt szeretnék, ha a leszármazottak a tulajdonukban levő fényképfelvételeket, okleveleket, kitüntetéseket, naplófeljegyzéseket a rendelkezésükre bocsátanák •  Fotó: Haáz Vince

Azt szeretnék, ha a leszármazottak a tulajdonukban levő fényképfelvételeket, okleveleket, kitüntetéseket, naplófeljegyzéseket a rendelkezésükre bocsátanák

Fotó: Haáz Vince

Maros-Torda Vármegye Vitézi Székkapitánysága 1940–1944 közötti történetének kutatásához összeállításához kér segítséget Berekméri Árpád Róbert és Nemes Gyula történész. Keresik az ebben az időszakban vitézzé avatott, illetve várományosként esküt tett egykori marosvásárhelyi vitézek leszármazottjait.

Antal Erika

2018. február 07., 15:002018. február 07., 15:00

A korabeli sajtót Nemes Gyula szemlézte, a hivatalos közlönyt Berekméri Árpád Róbert – akik eddigi kutatásaik során összeállították azoknak a névsorát, akiket 1940 és 1944 között avattak vitézzé Marosvásárhelyen.

Hirdetés

„Falun sokkal könnyebb keresni, mert ott nem változtak az utcák, az emberek is ismerik egymást” – magyarázta lapunknak Berekméri, aki kutatótársával összeállította a névsort és a nevek mellett azt is megjelölte, hogy a vitézi rend tagjai, illetve várományosai hol laktak abban az időben. Ez Marosvásárhely esetében azt is jelenti, hogy azóta az utcanevek többször is változtak, és

nehezebb feladat megtalálni az élő leszármazottakat, illetve többen már nem is élnek az országban, vagy az is előfordul, hogy az illetőnek már nincs leszármazottja.

„Volt már arra példa, hogy az egyik Vásárhelyen vitézzé avatott ifjúnak az unokája Magyarországon él, de egy marosvásárhelyi személy szólt neki, hogy mivel foglalkozunk, és lépjen kapcsolatba velünk” – ismertette az egyik történetet a kutató. 

Hagyatékok, emlékek keresése

A vitézek leszármazottjainak kutatása úgy kezdődött, hogy Berekméri Árpád Róbertet tavaly megkereste egy idős ember, aki elmondta, hogy nagybátyjától érdekes hagyatékot örökölt – fotókat, kitüntetéseket a negyvenes évekből.

„Közben egy korabeli újság is elém került abból az időszakból, így felmerült bennem a gondolat, mi lenne, ha a Maros-Torda Vármegye Vitézi Székkapitányságának a történetét felkutatnám és megírnám” – magyarázta az ötlet születését Berekméri, aki Nemes Gyulát kérte fel, legyen a segítségére, hiszen ketten könnyebb ekkora munkát elvégezni. Azt szeretnék, ha a leszármazottak a tulajdonukban levő fényképfelvételeket, okleveleket, kitüntetéseket, naplófeljegyzéseket a rendelkezésükre bocsátanák.

Bereméri Róbert a marosvásárhelyi egyházi levéltárban •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Bereméri Róbert a marosvásárhelyi egyházi levéltárban

Fotó: Haáz Vince

„Ha ragaszkodnak hozzájuk, akkor nem kell nekünk adniuk, mi lefényképezzük azokat, másolatokat készítünk és visszaadjuk a tulajdonosnak” – mondta a történész, hozzátéve, hogy szívesen meghallgatják azokat a történeteket, visszaemlékezéseket is, amelyeket a családok őriznek az egykori nagyapáról, nagybácsiról. A célja az a kutatásnak, hogy egy könyvet adjanak ki a Vitézi Székkapitányság történetéről, illetve a könyv megjelenésével és bemutatásával egy időben egy kiállítást is szervezzenek a megmaradt tárgyi emlékekből. 

Vitézek és várományosok

A negyvenes években azokat a személyeket avatták vitézzé, akiket a harctéren bizonyított bátorságukért, hősiességükért nagy ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki. Ez 1943-tól változott, azokat is vitézzé avattak, akiket kétszeres kis-ezüst éremmel díjaztak.

A vitézséget az elsőszülött fiú örökölte, őt nevezték várományosnak. Ha a vitézzé avatottnak nem volt fiúgyermeke, akkor a veje örökölte a vitézséget, aminek az volt az alapfeltétele, hogy fel kellett vennie a vitéz nevét.

Berekméri elmondta, a vitézség tovább örökölhető, ám vannak családok, akik nem tudták ezt, nem ápolták a hagyományt, illetve többen is élnek a leszármazottak közül olyanok, akiknek fontos ennek a továbbörökítése. Ez a kutatás, illetve a családokkal való kapcsolatfelvétel azt a célt is szolgálja, hogy aki szeretné az továbbvigye a vitézi rangot.

A kutatók várják azok jelentkezését, akiknek emlékeik, emléktárgyaik vannak, jelentkezzenek az alábbi telefonszámokon: 0746-052 974,  0748-408 491, Berekméri Árpád-Róbert, illetve Nemes Gyula történészeknél.

A vitézi névsor:
Ábrahám Ferenc (ifj.) tiz., Béla király u. 44.
Allaga Lajos t. thtts., MÁV művezető, Eötvös u. 1.
Bakóczy (Bozsek) Károly t. fhdgy., erdőtanácsos, Körösi Csoma S. u. 6.
Bakóczy László VIII. o. gimnáziumi tanuló.
Bálint József v. szkv., kosárfonó, Horthy M. u. 43.
Balla Gábor (néhai) népf. őrm.
Barta István t. tzds., vízvezeték szerelő, Arató u. 23.
Bartha Kulcsár Zoltán honv., férfiszabó, Arató u. 23.
Bosi István v. hvt. thtts., városi altiszt, Róka u. 8.
Bükkösi György t. szkvtő., városi irodasegédtiszt, Deák Farkas u. 13. 
Bükkösy Gyula (dr.) t. őrm., városi aljegyző.
Czimbalmos József t. zls., műszaki tisztviselő, Toldi F. u. 26.
Dénes Albert t. tiz., Nádasdy F. u. 2.
Erdős László-Endre (ifj.) honv., Új Vármegyeháza.
Farkas László (ifj.) honv., kereskedő, Csillagköz 20. sz.
Farkas László v. t. törzsőrm., kereskedő, Jókai M. u. 60. sz.
Farkas Márton v. t. szkv., kereskedő, Mikes Kelemen u. 45/a.
Fejér István t. fhdgy. városi üzemi tisztviselő.
Gaál Pál t. tüzm., városi ny. építész, Zichy Mihály u. 3.
Gáspár Ferenc t. tthts., Agroferra rt. vezérigazgató, Köteles Sámuel u. 24.
Gáspár Loránd (ifj.) levente, Köteles S. u. 24.
Gyéresi György t. tzds., földműves, Szántó u. 55.
Herczeg István bányamérnök v. t. fhdgy., Deák F. tér 5.
Horváth Jenő (dr.) t. hdgy., főorvos, Ugron Gábor tér 2.
Imreh Sándor (ifj.) t. tüzér, Rozsnyai Dávid u. 10.
Imreh Sándor t. őrm., földműves, Csokonay V. M. u. 5.
Incze István Csaba VII. o. gimnáziumi tanuló.
Jeddi Lajos szkv., kőműves, Szabadi u. 4.
Jeddi Sándor t. honv., mészáros, Szabadi u. 4.
Kassai Endre hdgy. városi jegyző
Keresztes Gyula (ifj.) levente, egyetemi hallg., Arany J. u. 28.
Keresztes Gyula v. t. őrm., szobafestő, Arany J. u. 28. sz
Kónya Sándor m. kir. őrgy., Hadapródiskola.
Kovács Mihály (néhai) v. ny. törzsőrm.
Laboncz István t. zls., ig. tanító, Remeteszeg u. 33.
Márton Tamás t. tzds., késes és köszörűs, Kálvária u. 12.
Mihály János t. őrv., Wesselényi u. 122.
Mikola János v. t. őrm., fagépmunkás, Kossuth L. u. 40.
Moldován József t. honv., Sátortábor u. 20.
Nagy Miklós t. szkv., Sándor János u. 97.
Nemes István ny. thtts., elemi biztosító, Szécheny tér 21
Pataki Albert t. őrm., városi altiszt, Városháza.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés