Negyven év fényben – a gyulai Székely Aladár Fotóklub kiállítása a Csíki Moziban

„A fotó addig él, amíg hat” – barátság és együttműködés a fényben

A megnyitón elsőként Labancz István, a Prisma Fotóklub vezetője köszöntötte a vendégeket. Szavaiból egyszerre áradt a tisztelet és a közvetlenség: „Köszönöm, hogy elfogadták a meghívásunkat! Amit most látunk, az nem csupán képek sora, hanem egy negyvenéves történet – fényben, emlékben, emberi pillanatokban elmesélve”.

A két fotóklub közötti kapcsolat nem új keletű: évtizedek óta tartó együttműködés és barátság fűzi össze a csíkszeredai és gyulai alkotókat. Labancz erről is őszintén szólt: „Az évek során nemcsak szakmai közösségként találtunk egymásra, hanem barátokként is. Ezt a kapcsolatot szeretnénk tovább ápolni, mert a fotó – mint a barátság – csak addig él, amíg hat, amíg megosztjuk másokkal.”

A fotográfiáról beszélve a lényegre tapintott, szerinte egy kép nem attól jó, hogy hibátlan technikával készült. Akkor él igazán, ha megmozdít bennünk valamit, akár egy emléket, egy érzést, egy gondolatot.

„Mi nem akarunk nyugdíjba menni” – negyven év története

A gyulai klub elnöke, Bánffy Barnabás meghatottan idézte fel a közös múltat: „Negyven év sok mindenre elég – Magyarországon ennyi munka után már nyugdíjba is lehetne menni. De mi nem akarunk nyugdíjba menni. Mi tovább akarunk fotózni, alkotni”. Ezután felidézte az első csíkszeredai látogatásuk emlékét. Több mint harminc éve jöttek először ide, amikor Gyula testvérvárost keresett. Csíkszereda volt az egyik első partnerük, és már akkor fotókiállítással érkeztek. Innen indult minden – az ismeretségek, a barátságok, a közös kiállítások. A gyulai fotóklub elnöke szerint azóta is hívogatják egymást, újra és újra. Majd így zárta gondolatait: „A testvérvárosi kapcsolat néha hullámzik, de a mi barátságunk ettől független. Mert a barátság nem hivatalos dolog – ez a mi fényünk, amit negyven éve őrzünk.”

A fotográfia lelke

A kiállítást Sarány István újságíró és szerkesztő nyitotta meg, aki a fotográfia eredetéről és szellemiségéről beszélt, finom irodalmi érzékkel. Egy 1908-as újságcikket idézve tette fel a kérdést: „Mi is a fotográfia?” Majd maga válaszolta meg: „A fotográfia a fény hatásának megrögzítése – egy pillanat, amit a fényképész szerencsésen elles, s amiben a fény és az árnyék játéka egyszerre válik láthatóvá és titokká”. Párhuzamot vont a klub névadója, Székely Aladár, és a gyulai alkotók között. Elmondása szerint,

A fény közössége

A Csíki Moziban nyílt tárlat így nemcsak egy kerek évforduló megünneplése, hanem egyfajta visszanézés és újrakezdés is: bizonyíték arra, hogy a fényképezésben – akárcsak az emberi kapcsolatokban – a lényeg mindig ugyanaz marad. A pillanat megélése, a másikra figyelés, az, hogy a világot egy kicsit más szemmel lássuk.

A 40 év – 40 kép című kiállítás november 11-ig látogatható a Csíki Moziban. A belépés ingyenes.