Minimális mozgással is hatalmas eredményeket érhetünk el az egészségünk megóvása, életminőségünk javítása terén, a lényeg, hogy ne hagyjuk „berozsdásodni” a testünket – vallja a csíkszeredai Ilyés Paula. A gyógytornászok éppen ezeknek a mozgásoknak a mesterei: apró labdákkal, szalagokkal, vagy éppen eszköz nélkül képesek segíteni az embereken.
2024. december 16., 16:032024. december 16., 16:03
2025. január 20., 14:502025. január 20., 14:50
Ilyés Paulával a mozgás fontosságáról beszélgettünk, és arról, hogy mit tanácsol szakemberként azoknak, akik megelőznék a különböző sérülések okozta problémákat, mintsem utólag kezeltetnék. A szakember szerint a mozgás bármely formája megfelelő, a lényeg, hogy ne hagyjuk „berozsdásodni” a testünket. Ha pedig „beüt a baj”, Paula előszeretettel segít páciensein. Mint mondta, a különböző problémákra nyilvánvalóan eltérő kezelést alkalmaznak, vannak azonban általánosan bevált módszerek is.
Ilyés Paula Csíkszeredában született és járt iskolába, jelenleg mesterképzési tanulmányait folytatja a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, emellett az FK Csíkszereda gyógytornásza.
Sorozatunk további részei:

Elképesztő részletességgel kidolgozott maketteken mutatja be a színházi szakmák egy kevésbé ismert ágát a Jászai Mari-díjas magyarországi díszlettervező, Bagossy Levente.

Pontosan meghatározott folyamatok és gondosan összeválogatott hozzávalók – köztük a pityóka és a kötelező „kellék”, a kovász –, illetve a készítő nagy fokú hozzáértése teszi összetéveszthetetlenné a kemencében sült hagyományos csíki házi kenyeret.

Téved, aki azt gondolja, hogy a falusi élet kevésbé lehet inspiráló. Szász-Bányász Anna fotográfus küldetése éppen ez: bebizonyítja, hogy a szalmalapátolás, a csűrön besütő napsugarak és a tehénfejés is hatalmas művészi értékkel bírhat.

Meghitt, békés hangulat árasztja el a teret, amint megszólal a zene. „Mint a hegymászók egy út után, mi is visszatérünk ilyenkor, és amit a külvilág lerombolt, visszaépítjük belülről” – vallja Gagyi Dénes régizenész és hangszerkészítő.

Hosszú, külföldön töltött évtizedek után hazatért szülővárosába, Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa vár itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást.

„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.

Amikor egészséges táplálkozásról beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez egy időigényes és költséges folyamat, viszont ezt okosan is lehet csinálni – véli Pirlea Alessandra dietetikus.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!