Pontosan meghatározott folyamatok és gondosan összeválogatott hozzávalók – köztük a pityóka és a kötelező „kellék”, a kovász –, a készítő rutinja, illetve nagy fokú hozzáértése teszi ízében és kinézetében is összetéveszthetetlenné a kemencében sült hagyományos csíki házi kenyeret.
2024. december 02., 16:302024. december 02., 16:30
2025. január 20., 14:422025. január 20., 14:42
Az idei helyi községünnepen a Csíkszentkirály legízesebb kenyere címet elnyerő Balázsi Éva és családja engedett betekintést a sütést megelőző és közbeni folyamatokba. A munka hajnalban kezdődött és délután fejeződött be, a végeredmény pedig igazolta, hogy megéri a befektetett idő és energia.
Sorozatunk további részei:

Elképesztő részletességgel kidolgozott maketteken mutatja be a színházi szakmák egy kevésbé ismert ágát a Jászai Mari-díjas magyarországi díszlettervező, Bagossy Levente.

Téved, aki azt gondolja, hogy a falusi élet kevésbé lehet inspiráló. Szász-Bányász Anna fotográfus küldetése éppen ez: bebizonyítja, hogy a szalmalapátolás, a csűrön besütő napsugarak és a tehénfejés is hatalmas művészi értékkel bírhat.

Minimális mozgással is hatalmas eredményeket érhetünk el az egészségünk megóvása, életminőségünk javítása terén, a lényeg, hogy ne hagyjuk „berozsdásodni” a testünket – vallja a csíkszeredai Ilyés Paula.

Meghitt, békés hangulat árasztja el a teret, amint megszólal a zene. „Mint a hegymászók egy út után, mi is visszatérünk ilyenkor, és amit a külvilág lerombolt, visszaépítjük belülről” – vallja Gagyi Dénes régizenész és hangszerkészítő.

Hosszú, külföldön töltött évtizedek után hazatért szülővárosába, Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa vár itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást.

„Élettelen dolgokat kelt életre” a mozgás által a csíkszeredai Hátszegi Zsolt animátor, aki a szakma rejtelmeibe, a kreatív munkafolyamatokba is bevezet Mesterségem címere sorozatunk új részében.

Amikor egészséges táplálkozásról beszélünk, sokan azt gondolják, hogy ez egy időigényes és költséges folyamat, viszont ezt okosan is lehet csinálni – véli Pirlea Alessandra dietetikus.
A csíkszeredai Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene és irodalom elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!
szóljon hozzá!