Mi történik a szerelemmel a háború árnyékában?

A program részeként két POKET Zsebkönyvek kiadványt – a Bori notesz, illetve a „mindig rohantam az uccán” – Radnóti Miklós Budapestje – életrajzi könyvet mutat be Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai programjainak vezetője és Vecsei H. Miklós, a POKET Zsebkönyvek egyik alapítója.

A Radnóti-turné állomásain az előadást megelőzően az Oscar-díjra jelölt, Koltai Lajos rendezte Semmelweis című filmet vetítik és tartanak közönségtalálkozót a főszerepet játszó Vecsei H. Miklóssal. „Azért is visszük most a filmet a turnéra, mert amikor a film erdélyi turnéja volt, nem tudtam egyeztetni a naptárammal, nem lehettem ott a közönségtalálkozókon.

A koncertszínház műfajával kapcsolatban elmondta, azt tapasztalta, hogy nincs igazán új a nap alatt sem szakmai, sem magánéleti szempontból, egyszerűen szembesülni kell azzal, hogy a történeteink ismétlődnek.

„Mit adhat nekünk a háború?” Ma, amikor minden hír, minden beszélgetés, viszony vagy épp elfordulás a háborúról szól, kevesen teszik fel a kérdést, hogy mit tanulunk mi ebből? Elfelejtjük, hogy nem is olyan régen, 80 évvel ezelőtt hunyt el a magyar, de talán mondhatjuk, hogy a világirodalom egyik legnagyobb költője, Radnóti Miklós. Özvegye, Gyarmati Fanni pedig 14 éves korától 102 éves koráig hűséges volt férjéhez, és közös életművükhöz. Kettejük története, leveleik, és a Radnóti-versek kirajzolják előttünk, hogy mi az az alapállás, amiben ma érdemes léteznünk. Hogy a legnehezebb időkben is észre lehet venni, hogy a „tajtékos égen ring a hold” – írják az előadás alkotói.

Nemcsak Radnóti-évforduló van most, hanem egy nyolcvan évvel elezőtt történt tömegmészárlásnak az évfordulója is – hangsúlyozta Vecsei H. Miklós. „Nem egy középkori időpontra tekintünk vissza, hanem egy nyolcvan évvel ezelőtti dátumra, ami nagyon-nagyon kevés idő. Szinte felfoghatatlan, hogy még ebben az emberöltőben történt meg mindez.

Az előadás rendezője és szövegkönyvének összeállítója rámutatott, Radnótit belengi egyfajta romantikus rózsaszín köd, és a versei nagy részét sokan ezen a szűrőn keresztül olvassák. „Ezzel nem értek egyet, így mindenképp komplexebbé szerettem volna tenni ezt a képet és megrajzolni azt, amit én látok. A színház primer történetmesélési formája engem nem annyira érdekel, inkább hatásokat szeretek mesélni és hatásokban gondolkozni. És akkor így hatásról hatásra próbáltam meg elképzelni az ő életét, meg a Fannival közös életüket. Ehhez verbuváltam magam köré csapatot, és tulajdonképpen az az egyszerű munkafolyamat volt, hogy van itt egy mondat, ami iszonyatosan erős és éles, de ha kimondjuk, akkor holnapra elvesztődik. Az foglalkoztatott, hogy milyen hatásokat kell e köré a mondat köré tenni, hogy ez a mondat egy életre, vagy legalábbis hosszú időre megmaradjon. És aztán ebből a mondatból lesz már egy oldal, abból az oldalból lesz egy fejezet, és abból a fejezetből végül összeáll egy előadás.”

Ugyancsak a Radnóti-évfordulóhoz kapcsolódóan jelentek meg november elején a POKET Zsebkönyvek sorozat új részei. A Bori notesz Radnóti Miklósnak a bori munkaszolgálat során keletkezett verseit és dokumentumait tartalmazza. „Radnóti a bori munkatáborban egy apró kis füzetbe írta az utolsó verseit, ezeket lemásolta több példányban is, és odaadta a verseket egy barátjának. Ezt az odaadott paksamétát hívjuk az abdai dokumentumoknak. A Bori notesznek pedig – amit másfél évvel a halála után találtak meg a holttestén lévő ruhában – egy fakszimile kiadása is egyúttal ez a kötet.