Film, kaland, valóság: Zichó Viktor Bhutánon át vezető útja
Fotó: Nagy Lilla
Csíkszeredában is bemutatták Zichó Viktor Bhutánról szóló expedíciós dokumentumfilmjét. A Lélek Ösvényein – bringával Bhutánon át című alkotás vetítése után közönségtalálkozót is tartottak a bringás világjáróval.
Nagy Lilla
2025. november 20., 10:382025. november 20., 10:38
Ritka az az este, amikor a filmvászon szereplője egyszer csak „kilép” a képből és ott áll előttünk, hús-vér valójában, ugyanazzal a mosollyal, ugyanazzal a napszítta kalandorenergiával. Csíkszeredában, a Csíki Moziban azonban pontosan ez történt: Zichó Viktor, a Kilimandzsáró és a fél világ bringás felfedezője személyesen válaszolt a közönség kérdéseire A Lélek Ösvényein – bringával Bhutánon át című új filmje bemutatója után. A terem kétszer is megtelt a film vetítése apropóján, ami már önmagában üzenet: ez a fiatal kalandor megmozgat valamit az emberekben.
A vetítés utáni pár perc csendjében mindenki kereste a megfelelő első kérdést – ahogy egy ilyen kaliberű világjárónál illik is. A moderátor végül megtörte a jeget, és elindult a beszélgetés, amelynek sodrása hamar magával vitt mindenkit.
Fotó: Nagy Lilla
Zichó Viktor története már önmagában is filmbe illik: energetikai mérnökként kezdte, három monitoros home office-ban, korrekt fizetéssel és kiszámítható karrierrel. Aztán rájött: ez így nem az igazi. Az energia nemcsak a hálózatban fogyhat, hanem az emberben is, és ő érezte, hogy nála bizony egyre kevesebb marad. Fogta hát magát, kilépett a corporate világból, és azóta negyvenhárom országban járt, több mint harmincban bringával, és olyan utakat teljesített, amiről mások álmodni sem mernének. Csoma útján – ami tizenhatezer kilométer, kilencvenezer méter szintkülönbséggel –, Afganisztán hossza, az Alpok keresztezése Soprontól Monakóig: a lábaiban és a táskájában történetek vannak, nem excel-táblázatok.
Mint mondta, mindig is érdekelték a fenntartható politikát folytató országok, mérnökként, zöld gondolkodóként Bhután „iszonyúan vonzó célpont”. Arról már a filmben is szó volt, hogy eredetileg a teljes Himaláján akart átekerni, de mivel a nagy projekt szponzori támogatása elmaradt, úgy döntöttek: kisebb, ám annál különlegesebb expedíciót valósítanak meg. Ekkor került képbe a Trans-Bhutan Trail, egy több száz éves zarándok és kereskedelmi útvonal, amelyet 2023-ban újítottak fel. Tökéletes terep, és mivel senki nem tekert még végig rajta, tökéletes kihívás is.
Fotó: Nagy Lilla
A közönség egyik fő kérdése az volt: hogy a csudába jutottak be Bhutánba, amikor még gyalog sem egyszerű engedélyeket szerezni, nemhogy bringával végigtekerve egy addig kerékpármentes útvonalon. Viktor elmesélte: a bhutáni fenntarthatósági politika nem vicc. Napi száz dolláros fenntarthatósági díjjal, kötelező túravezetővel, szigorú logisztikával kell számolnia annak, aki idegenként arra jár, és ez még csak a belépő.
A fordulatot végül egy magyar kapcsolattartó jelentette, aki a bhutáni olimpiai bizottsággal hozta össze őket. A projekt megtetszett a bhutániaknak, így elengedték az igen borsos díjak jó részét – ezt Viktor többször is „óriási mázlinak” nevezte. A legkeményebb ügyintézés mégsem a belépés volt, hanem a drónengedély: hetekig tartó levelezés, majd az engedély megérkezése után pár nappal egy imazászló közepébe sikerült belekormányozni a drónt. A gép ripityára tört, de a memóriakártya túlélte, és ez a lényeg, hiszen a film képei ezt őrzik.
A közönség lassan feloldódott, és sorra jöttek a technikával, táplálkozással és lelki megéléssel kapcsolatos kérdések. Érdekes volt hallgatni, mennyire természetesen beszél Viktor a fizikai felkészülésről, számára ez már életforma. Az Alpok kétezer kilométeres átszelése például szinte próbaüzem volt Bhután előtt. Merrick, a film operatőre viszont friss térdműtéttel indult, így a kísérőautó sokszor életmentő volt számára, míg Viktor egyetlen métert sem tett meg autóval. „Ez így volt fair” – mondta, és a teremben sokan bólogattunk.
A bhutáni ételek témájánál Viktor szinte felragyogott. „Az egyik kedvenc konyhám!” – vágta rá. Sajtok, erdei zöldségek, páfrányhajtások, chilivel készített házi fogások, vörös rizs: az ízek egyszerre ismerősek és teljesen idegenek voltak számára, és láthatóan mély benyomást tettek rá. „Rendes szalonnát is esznek, mint mi” – idézte egyik legmeglepőbb élményét a bhutáni gasztronómiáról.
A vallásról feltett kérdésre is megfontolt, mégis könnyed választ adott: „A buddhizmus életfelfogás is. Az emberek boldogok, mert tudnak a jelenben élni. Ez olyan tudás, amit mi is elleshetnénk.”
Fotó: Nagy Lilla
A végén szó esett arról is, milyen gyakran kellett szerelni a bringákat (szpoiler: semennyit, új gépek, ötszázötven kilóméter, semmi baj), milyen magasságban haladtak (közel négyezer méter volt a csúcs), és milyen lenne egy nagyobb csapat. Viktor erre csak annyit mondott:
Ahogy telt az este, egyre inkább az volt az érzésünk, hogy ez a közönségtalálkozó nem a film kísérőrendezvénye volt, hanem egy őszinte vallomás egy expedícióról. Egy újabb szakasz a Lélek Ösvényein, csak ezúttal Csíkszeredán át. Viktor ott állt a vászon előtt, ugyanazzal a nyitottsággal, mint amivel Bhután szerpentinjein haladt. Ezen az estén kiderült: számára a kaland nem cél, hanem út, és mindig hoz magával valami továbbgondolnivalót.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A hit gyakorlása az elnyomó időkben
„Mikor először indultunk Somlyóra, fiatalok voltunk. Tiltott idők jártak, mégis útnak eredtünk. A hit akkor nem hangos volt, hanem csendes és kitartó. Ezt tanultuk meg azon a napon” – meséli sorozatunk utolsó részében Márika néni.
A hit gyakorlása az elnyomó időkben
Székelyudvarhely kulturális életének egyik legmeghatározóbb rendezvénye több mint egy fesztivál
A 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál idén is különleges zenével, rendhagyó művészi pillanatokkal töltötte meg a várost.
Székelyudvarhely kulturális életének egyik legmeghatározóbb rendezvénye több mint egy fesztivál
Dalban él a gyimesi lélek
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Dalban él a gyimesi lélek
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
Fény a tekintetben – megnyílt Keresztes Evelin új kiállítása
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!