
Keresztes Evelin legújabb kiállítását Bács Béla János nyitotta meg
Fotó: Nagy Lilla
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
2025. november 14., 13:592025. november 14., 13:59
A magyar nyelv napján, november 13-án nyílt meg Keresztes Evelin egyéni kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Bács Béla János nyitotta meg, kiemelve az intézmény kulturális közösségformáló szerepét, valamint azt a figyelmet és érzékenységet, amely Evelin munkáiban következetesen jelen van.
A csíkszeredai művész képeinek kiemelkedő elemei a szemek ábrázolása
Fotó: Nagy Lilla
A megnyitó gondolati ívét Rabindranath Tagore jól ismert mondata adta: „Az alkotás az isteni lélek kiáradása a földi világba”. Ez a gondolat a művek szemlélése közben alig észrevehetően, de határozottan válik valósággá. Evelin festményeinek legfeltűnőbb ereje ugyanis nem a dekorativitásban, hanem a tekintetekben rejlik. A portrékon megjelenő szemek finoman csillognak – nem túlzó fényekkel, hanem apró jelzésekkel, amelyek személyiséget és történetet hordoznak. Ez a csillogás adja a képek belső dinamizmusát, azt a fajta belső erőt, amely a festményeket élő jelenlétté teszi.
A kiállított portrék közül több is családi megrendelésre készült
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat anyaga az elmúlt évek olaj- és akrilmunkáit foglalja össze. Bár a művek témavilága változatos – emberek, állatok, virágok, hangulatok és absztrakt formák váltakoznak –, a kiállítás mögött egy következetes művészi gondolkodás rajzolódik ki.
A tárlat egyik lényeges rétege azonban a portrék megrendelésre készült jellege. A képek többsége családi megbízások eredménye: olyan ábrázolások, amelyek nem csupán esztétikai értéket hordoznak, hanem generációkon átívelő emléktárgyak. Ezek a portrék nem modell–művész viszonyból születnek, hanem személyes történetekből: ajándékokból, évfordulókból, megőrzött pillanatokból. Emiatt különösen fontos szerepet kap a hiteles karakterábrázolás és a tekintetek valósága. A festmények néhány darabja jelenlegi tulajdonosaiktól érkezett vissza a kiállításra – egy rövid időre újra együtt láthatók azok a művek, amelyek a hétköznapokban családi otthonok falain élnek tovább.
A realista festmények mellett Evelin bátran nyúl az absztrakt formákhoz is
Fotó: Nagy Lilla
Bács Béla János beszédében kitért arra is, hogy a portréfestészet jelentősége a digitális képek korában sem csökken. A festett portré – mondta – egyediségével emelkedik ki a tömegtermelt fotók világából: nem csupán másolat, hanem értelmezés, párbeszéd a művész és a modell között. Evelin munkái ezt az egyediséget természetes könnyedséggel közvetítik. A karakterek nemcsak felismerhetők, hanem jelen vannak, mintha a személyiségük egy részét is átörökítenék a vászonra.
Minden festményben ott a szándék, hogy a néző számára legyen értelmezhető – ne pusztán elgondolkodtató, hanem befogadható. A képek így nemcsak művészi lenyomatok, hanem személyes és közösségi történetek hordozói is.
Kedves emlékek megannyi családnak
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat rávilágít: a csillogó szemek nem csupán festői részletek. Kapuk azokhoz a történetekhez, amelyekből a portrék születnek – és amelyek a képeket végső soron élő emlékké teszik.
Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Különleges koncerttel zárja az évet a 4S Street zenekar: december 27-én a fiúk hazatérnek Gyergyószentmiklósra, hogy a Basilides Tibor Sportcsarnokban tartsák meg az OTTHON című koncertjüket. A zenekar gitárosával, Fülöp Loránddal beszélgettünk.
Még pár nap, és itt a karácsony. Amikor már nincs idő tökéletesre, előkerülnek a legegyszerűbb eszközök: filc, fonal, linóleum. Kézzel készített díszek, amelyek nemcsak a fát, hanem az ünnepet is felöltöztetik.
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
szóljon hozzá!