
Keresztes Evelin legújabb kiállítását Bács Béla János nyitotta meg
Fotó: Nagy Lilla
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
2025. november 14., 13:592025. november 14., 13:59
A magyar nyelv napján, november 13-án nyílt meg Keresztes Evelin egyéni kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Bács Béla János nyitotta meg, kiemelve az intézmény kulturális közösségformáló szerepét, valamint azt a figyelmet és érzékenységet, amely Evelin munkáiban következetesen jelen van.
A csíkszeredai művész képeinek kiemelkedő elemei a szemek ábrázolása
Fotó: Nagy Lilla
A megnyitó gondolati ívét Rabindranath Tagore jól ismert mondata adta: „Az alkotás az isteni lélek kiáradása a földi világba”. Ez a gondolat a művek szemlélése közben alig észrevehetően, de határozottan válik valósággá. Evelin festményeinek legfeltűnőbb ereje ugyanis nem a dekorativitásban, hanem a tekintetekben rejlik. A portrékon megjelenő szemek finoman csillognak – nem túlzó fényekkel, hanem apró jelzésekkel, amelyek személyiséget és történetet hordoznak. Ez a csillogás adja a képek belső dinamizmusát, azt a fajta belső erőt, amely a festményeket élő jelenlétté teszi.
A kiállított portrék közül több is családi megrendelésre készült
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat anyaga az elmúlt évek olaj- és akrilmunkáit foglalja össze. Bár a művek témavilága változatos – emberek, állatok, virágok, hangulatok és absztrakt formák váltakoznak –, a kiállítás mögött egy következetes művészi gondolkodás rajzolódik ki.
A tárlat egyik lényeges rétege azonban a portrék megrendelésre készült jellege. A képek többsége családi megbízások eredménye: olyan ábrázolások, amelyek nem csupán esztétikai értéket hordoznak, hanem generációkon átívelő emléktárgyak. Ezek a portrék nem modell–művész viszonyból születnek, hanem személyes történetekből: ajándékokból, évfordulókból, megőrzött pillanatokból. Emiatt különösen fontos szerepet kap a hiteles karakterábrázolás és a tekintetek valósága. A festmények néhány darabja jelenlegi tulajdonosaiktól érkezett vissza a kiállításra – egy rövid időre újra együtt láthatók azok a művek, amelyek a hétköznapokban családi otthonok falain élnek tovább.
A realista festmények mellett Evelin bátran nyúl az absztrakt formákhoz is
Fotó: Nagy Lilla
Bács Béla János beszédében kitért arra is, hogy a portréfestészet jelentősége a digitális képek korában sem csökken. A festett portré – mondta – egyediségével emelkedik ki a tömegtermelt fotók világából: nem csupán másolat, hanem értelmezés, párbeszéd a művész és a modell között. Evelin munkái ezt az egyediséget természetes könnyedséggel közvetítik. A karakterek nemcsak felismerhetők, hanem jelen vannak, mintha a személyiségük egy részét is átörökítenék a vászonra.
Minden festményben ott a szándék, hogy a néző számára legyen értelmezhető – ne pusztán elgondolkodtató, hanem befogadható. A képek így nemcsak művészi lenyomatok, hanem személyes és közösségi történetek hordozói is.
Kedves emlékek megannyi családnak
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat rávilágít: a csillogó szemek nem csupán festői részletek. Kapuk azokhoz a történetekhez, amelyekből a portrék születnek – és amelyek a képeket végső soron élő emlékké teszik.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
szóljon hozzá!