
Keresztes Evelin legújabb kiállítását Bács Béla János nyitotta meg
Fotó: Nagy Lilla
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
2025. november 14., 13:592025. november 14., 13:59
A magyar nyelv napján, november 13-án nyílt meg Keresztes Evelin egyéni kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A tárlatot Bács Béla János nyitotta meg, kiemelve az intézmény kulturális közösségformáló szerepét, valamint azt a figyelmet és érzékenységet, amely Evelin munkáiban következetesen jelen van.
A csíkszeredai művész képeinek kiemelkedő elemei a szemek ábrázolása
Fotó: Nagy Lilla
A megnyitó gondolati ívét Rabindranath Tagore jól ismert mondata adta: „Az alkotás az isteni lélek kiáradása a földi világba”. Ez a gondolat a művek szemlélése közben alig észrevehetően, de határozottan válik valósággá. Evelin festményeinek legfeltűnőbb ereje ugyanis nem a dekorativitásban, hanem a tekintetekben rejlik. A portrékon megjelenő szemek finoman csillognak – nem túlzó fényekkel, hanem apró jelzésekkel, amelyek személyiséget és történetet hordoznak. Ez a csillogás adja a képek belső dinamizmusát, azt a fajta belső erőt, amely a festményeket élő jelenlétté teszi.
A kiállított portrék közül több is családi megrendelésre készült
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat anyaga az elmúlt évek olaj- és akrilmunkáit foglalja össze. Bár a művek témavilága változatos – emberek, állatok, virágok, hangulatok és absztrakt formák váltakoznak –, a kiállítás mögött egy következetes művészi gondolkodás rajzolódik ki.
A tárlat egyik lényeges rétege azonban a portrék megrendelésre készült jellege. A képek többsége családi megbízások eredménye: olyan ábrázolások, amelyek nem csupán esztétikai értéket hordoznak, hanem generációkon átívelő emléktárgyak. Ezek a portrék nem modell–művész viszonyból születnek, hanem személyes történetekből: ajándékokból, évfordulókból, megőrzött pillanatokból. Emiatt különösen fontos szerepet kap a hiteles karakterábrázolás és a tekintetek valósága. A festmények néhány darabja jelenlegi tulajdonosaiktól érkezett vissza a kiállításra – egy rövid időre újra együtt láthatók azok a művek, amelyek a hétköznapokban családi otthonok falain élnek tovább.
A realista festmények mellett Evelin bátran nyúl az absztrakt formákhoz is
Fotó: Nagy Lilla
Bács Béla János beszédében kitért arra is, hogy a portréfestészet jelentősége a digitális képek korában sem csökken. A festett portré – mondta – egyediségével emelkedik ki a tömegtermelt fotók világából: nem csupán másolat, hanem értelmezés, párbeszéd a művész és a modell között. Evelin munkái ezt az egyediséget természetes könnyedséggel közvetítik. A karakterek nemcsak felismerhetők, hanem jelen vannak, mintha a személyiségük egy részét is átörökítenék a vászonra.
Minden festményben ott a szándék, hogy a néző számára legyen értelmezhető – ne pusztán elgondolkodtató, hanem befogadható. A képek így nemcsak művészi lenyomatok, hanem személyes és közösségi történetek hordozói is.
Kedves emlékek megannyi családnak
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat rávilágít: a csillogó szemek nem csupán festői részletek. Kapuk azokhoz a történetekhez, amelyekből a portrék születnek – és amelyek a képeket végső soron élő emlékké teszik.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
szóljon hozzá!