
Lövétei Lázár László, Horváth Szekeres István, Demeter Arnold, Botár Emőke, Szabó-Biró Brigitta, Ferencz Imre, Vermesser Levente, Szondy-Adorján György, Kristó Tibor és Borsodi L. László
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján reflektorfénybe került az erdélyi magyar irodalom is: bemutatták az Erdélyi Szép Szó friss antológiáját. A válogatás fiatal és ismert szerzők szövegeiből kínál egy élő képet a kortárs irodalomról.
2025. május 09., 19:082025. május 09., 19:08
2025. november 12., 17:032025. november 12., 17:03
„Nem adjuk fel” – hangzott el Lövétei Lázár László szerkesztő optimista mottója, és valóban, az Erdélyi Szép Szó 2025-ben is visszatért a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent ez évi antológia nemcsak versekből és prózákból, hanem esszékből is építkezik, hűen az elmúlt évek hagyományához. A kötet 66 szerző írását tartalmazza – közülük 21-en idén először szerepelnek a válogatásban, 17-en pedig 35 év alatti fiatal alkotók.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az antológiabemutatón Lövétei Lázár László egyaránt szólt a statisztikákról és az irodalom szívós természetéről is:
– jegyezte meg derűsen, amikor elmesélte tavalyi tapasztalatait. Szavai mögött azonban ott húzódott a valóság: az irodalomért ma is keményen meg kell dolgozni, legyen szó szerkesztésről, válogatásról vagy olvasók megszólításáról.
Az Erdélyi Szép Szó anyaga idén 24 különböző helyről válogatott szövegekből állt össze – a Kárpát-medence magyar nyelvű folyóirataiból, melyek száma ma már hetven körül mozog. A közös kötet egyfajta lenyomata ennek a sokszínűségnek: 40 vers, 14 esszé és 12 próza kapott helyet benne.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A bemutatón felolvasott az antológia szerzői közül Borsodi L. László, Botár Emőke, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor, Szabó-Biró Brigitta, Szondy-Adorján György és Vermesser Levente. Külön öröm volt hallani az új szerzők közül például Horváth Szekeres István szövegét, aki a Napi rutin című versével mutatkozott be a helyi közönségnek. Az esemény hangulata egyszerre volt ünnepi és közvetlen, ahogy a felolvasott írások is: hol reflektív, hol játékos, de mindig fókuszban az emberi hang.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Ahogyan Lövétei is hangsúlyozta: a magyar kultúra egyik alappillére a folyóirat- és antológiakultúra. Az Erdélyi Szép Szó ennek a hagyománynak az élő példája, amely évről évre újra megszólít – szerzőt, szerkesztőt és olvasót egyaránt. És addig nem adják fel, amíg van kinek írni.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
szóljon hozzá!