
Lövétei Lázár László, Horváth Szekeres István, Demeter Arnold, Botár Emőke, Szabó-Biró Brigitta, Ferencz Imre, Vermesser Levente, Szondy-Adorján György, Kristó Tibor és Borsodi L. László
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján reflektorfénybe került az erdélyi magyar irodalom is: bemutatták az Erdélyi Szép Szó friss antológiáját. A válogatás fiatal és ismert szerzők szövegeiből kínál egy élő képet a kortárs irodalomról.
2025. május 09., 19:082025. május 09., 19:08
2025. november 12., 17:032025. november 12., 17:03
„Nem adjuk fel” – hangzott el Lövétei Lázár László szerkesztő optimista mottója, és valóban, az Erdélyi Szép Szó 2025-ben is visszatért a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent ez évi antológia nemcsak versekből és prózákból, hanem esszékből is építkezik, hűen az elmúlt évek hagyományához. A kötet 66 szerző írását tartalmazza – közülük 21-en idén először szerepelnek a válogatásban, 17-en pedig 35 év alatti fiatal alkotók.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az antológiabemutatón Lövétei Lázár László egyaránt szólt a statisztikákról és az irodalom szívós természetéről is:
– jegyezte meg derűsen, amikor elmesélte tavalyi tapasztalatait. Szavai mögött azonban ott húzódott a valóság: az irodalomért ma is keményen meg kell dolgozni, legyen szó szerkesztésről, válogatásról vagy olvasók megszólításáról.
Az Erdélyi Szép Szó anyaga idén 24 különböző helyről válogatott szövegekből állt össze – a Kárpát-medence magyar nyelvű folyóirataiból, melyek száma ma már hetven körül mozog. A közös kötet egyfajta lenyomata ennek a sokszínűségnek: 40 vers, 14 esszé és 12 próza kapott helyet benne.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A bemutatón felolvasott az antológia szerzői közül Borsodi L. László, Botár Emőke, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor, Szabó-Biró Brigitta, Szondy-Adorján György és Vermesser Levente. Külön öröm volt hallani az új szerzők közül például Horváth Szekeres István szövegét, aki a Napi rutin című versével mutatkozott be a helyi közönségnek. Az esemény hangulata egyszerre volt ünnepi és közvetlen, ahogy a felolvasott írások is: hol reflektív, hol játékos, de mindig fókuszban az emberi hang.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Ahogyan Lövétei is hangsúlyozta: a magyar kultúra egyik alappillére a folyóirat- és antológiakultúra. Az Erdélyi Szép Szó ennek a hagyománynak az élő példája, amely évről évre újra megszólít – szerzőt, szerkesztőt és olvasót egyaránt. És addig nem adják fel, amíg van kinek írni.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
szóljon hozzá!