
Lövétei Lázár László, Horváth Szekeres István, Demeter Arnold, Botár Emőke, Szabó-Biró Brigitta, Ferencz Imre, Vermesser Levente, Szondy-Adorján György, Kristó Tibor és Borsodi L. László
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján reflektorfénybe került az erdélyi magyar irodalom is: bemutatták az Erdélyi Szép Szó friss antológiáját. A válogatás fiatal és ismert szerzők szövegeiből kínál egy élő képet a kortárs irodalomról.
2025. május 09., 19:082025. május 09., 19:08
2025. november 12., 17:032025. november 12., 17:03
„Nem adjuk fel” – hangzott el Lövétei Lázár László szerkesztő optimista mottója, és valóban, az Erdélyi Szép Szó 2025-ben is visszatért a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent ez évi antológia nemcsak versekből és prózákból, hanem esszékből is építkezik, hűen az elmúlt évek hagyományához. A kötet 66 szerző írását tartalmazza – közülük 21-en idén először szerepelnek a válogatásban, 17-en pedig 35 év alatti fiatal alkotók.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az antológiabemutatón Lövétei Lázár László egyaránt szólt a statisztikákról és az irodalom szívós természetéről is:
– jegyezte meg derűsen, amikor elmesélte tavalyi tapasztalatait. Szavai mögött azonban ott húzódott a valóság: az irodalomért ma is keményen meg kell dolgozni, legyen szó szerkesztésről, válogatásról vagy olvasók megszólításáról.
Az Erdélyi Szép Szó anyaga idén 24 különböző helyről válogatott szövegekből állt össze – a Kárpát-medence magyar nyelvű folyóirataiból, melyek száma ma már hetven körül mozog. A közös kötet egyfajta lenyomata ennek a sokszínűségnek: 40 vers, 14 esszé és 12 próza kapott helyet benne.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A bemutatón felolvasott az antológia szerzői közül Borsodi L. László, Botár Emőke, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor, Szabó-Biró Brigitta, Szondy-Adorján György és Vermesser Levente. Külön öröm volt hallani az új szerzők közül például Horváth Szekeres István szövegét, aki a Napi rutin című versével mutatkozott be a helyi közönségnek. Az esemény hangulata egyszerre volt ünnepi és közvetlen, ahogy a felolvasott írások is: hol reflektív, hol játékos, de mindig fókuszban az emberi hang.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Ahogyan Lövétei is hangsúlyozta: a magyar kultúra egyik alappillére a folyóirat- és antológiakultúra. Az Erdélyi Szép Szó ennek a hagyománynak az élő példája, amely évről évre újra megszólít – szerzőt, szerkesztőt és olvasót egyaránt. És addig nem adják fel, amíg van kinek írni.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
szóljon hozzá!