
Lövétei Lázár László, Horváth Szekeres István, Demeter Arnold, Botár Emőke, Szabó-Biró Brigitta, Ferencz Imre, Vermesser Levente, Szondy-Adorján György, Kristó Tibor és Borsodi L. László
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A 10. Csíkszeredai Könyvvásár második napján reflektorfénybe került az erdélyi magyar irodalom is: bemutatták az Erdélyi Szép Szó friss antológiáját. A válogatás fiatal és ismert szerzők szövegeiből kínál egy élő képet a kortárs irodalomról.
2025. május 09., 19:082025. május 09., 19:08
2025. november 12., 17:032025. november 12., 17:03
„Nem adjuk fel” – hangzott el Lövétei Lázár László szerkesztő optimista mottója, és valóban, az Erdélyi Szép Szó 2025-ben is visszatért a Csíkszeredai Könyvvásárra. A Pro Print Kiadó gondozásában megjelent ez évi antológia nemcsak versekből és prózákból, hanem esszékből is építkezik, hűen az elmúlt évek hagyományához. A kötet 66 szerző írását tartalmazza – közülük 21-en idén először szerepelnek a válogatásban, 17-en pedig 35 év alatti fiatal alkotók.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Az antológiabemutatón Lövétei Lázár László egyaránt szólt a statisztikákról és az irodalom szívós természetéről is:
– jegyezte meg derűsen, amikor elmesélte tavalyi tapasztalatait. Szavai mögött azonban ott húzódott a valóság: az irodalomért ma is keményen meg kell dolgozni, legyen szó szerkesztésről, válogatásról vagy olvasók megszólításáról.
Az Erdélyi Szép Szó anyaga idén 24 különböző helyről válogatott szövegekből állt össze – a Kárpát-medence magyar nyelvű folyóirataiból, melyek száma ma már hetven körül mozog. A közös kötet egyfajta lenyomata ennek a sokszínűségnek: 40 vers, 14 esszé és 12 próza kapott helyet benne.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
A bemutatón felolvasott az antológia szerzői közül Borsodi L. László, Botár Emőke, Demeter Arnold, Ferencz Imre, Horváth Szekeres István, Kristó Tibor, Szabó-Biró Brigitta, Szondy-Adorján György és Vermesser Levente. Külön öröm volt hallani az új szerzők közül például Horváth Szekeres István szövegét, aki a Napi rutin című versével mutatkozott be a helyi közönségnek. Az esemény hangulata egyszerre volt ünnepi és közvetlen, ahogy a felolvasott írások is: hol reflektív, hol játékos, de mindig fókuszban az emberi hang.
Fotó: Forrás: Csíkszeredai Könyvvásár
Ahogyan Lövétei is hangsúlyozta: a magyar kultúra egyik alappillére a folyóirat- és antológiakultúra. Az Erdélyi Szép Szó ennek a hagyománynak az élő példája, amely évről évre újra megszólít – szerzőt, szerkesztőt és olvasót egyaránt. És addig nem adják fel, amíg van kinek írni.
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Nagy-nagy sötétségre emlékszem – ami reánk telepedett, mint valami átláthatatlan és áthatolhatatlan massza. És mégis hazataláltunk benne karácsonyeste.
Varázslatos mesék a gyerekeknek, megható szerelmi történetek és izgalmas krimik a felnőtteknek – az ünnepi időszakban számos tematikus olvasmány közül válogathatunk. Összeállításunkban a székelyföldi könyvtárak karácsonyi ajánlójából mazsolázunk.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!