Hirdetés
Hirdetés

Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka

Márai Sándor, irodalom

Márai szobra Kassán (Gáspár Péter alkotása, 2004)

Fotó: Makkay József

Némi iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai-hagyaték gondozója, akik szeptember 21-én és 22-én Székelyudvarhelyen tartanak előadásokat.

Péter Beáta

2025. szeptember 20., 17:082025. szeptember 20., 17:08

125 éve született Márai Sándor – Vendégünk Budavár címmel szervez eseménysorozatot Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és a székelyudvarhelyi Művelődési Központ. A testvérvárosi kapcsolat erősítésére most az irodalom nyújt kiváló alkalmat. A Városháza Szent István termében szeptember 21-én 19 órától Kassától az óceánig. A Márai életmű metszete címmel válogatás hangzik el az életmű legjavából: ismert és kevésbé ismert szövegek mutatják be egy pálya 1915–1989 közötti történetét versben és prózában. A 22-i műsor során az író alig ismert oldalaival ismerkedhetnek meg a nézők: borral kapcsolatos írásai mellett még nagyobb meglepetés lehet a humora, ami a mai ember számára is számos tanulsággal szolgálhat, miközben jót derül az élet visszásságain.

Közéleti témájú soraiból az iróniával gyógyító író arcát ismerhetjük meg, legyen szó futballról, szépségversenyről vagy egy idős ember házasságáról.

Hirdetés

Az előadásokon való részvétel ingyenes. Mindkét műsor előadói: Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai Sándor-hagyaték gondozója. Közreműködik: Solymosi Vince cimbalomművész.

Márai Sándor, irodalom Galéria

Hirtling István és Mészáros Tibor

Fotó: Forrás: Hirtling István


Mészáros Tibor és Hirtling István huszonnégy különböző Márai-műsort hozott létre az elmúlt tizenkét évben. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Márai-hagyaték gondozója elmesélte, a sorozat úgy indult, hogy az egyik budapesti művelődési ház felkérte, hogy tartson előadásokat Márairól, különböző témákban. „Azt találtam ki, hogy legyen irodalmi est jellege ezeknek az alkalmaknak, és ne csak én beszéljek, hanem irodalmi részletek is hangozzanak el. És ekkor hívtam el Hirtling Istvánt színészként, hogy jöjjön el és a részleteket olvassa fel. A kezdetekkor még nagyon mások voltak az arányok, mert én beszéltem többet és az irodalmi részletek inkább csak hangulatfestők voltak. Utána meghívtak minket a Petőfi Irodalmi Múzeumba, és az már olyan típusú est volt, mint a mostani, de még nem ilyen kiforrott formában. Később alakult ez ki, hogy élőzenével színesítettük. Minden előadásnál bevezetőt is tartok, ami az adott témát felvázolja, például, hogy mit gondolt Márai a borról, milyen volt a viszonya a humorhoz, vagy éppen a férfiról és nőről szóló írásai milyen gondolatokkal íródtak meg, és hogyan ábrázolja őket. Egyre többféle műsorunk lett, úgyhogy már csak egy hiányzik ahhoz, hogy egy jubileumi, huszonötödik féle műsorunk legyen.”

Az irodalomtörténész úgy véli, Máraival kapcsolatban egyből adná magát, hogy Márai és a polgárság estet összeállítani, de épp a kutatásai révén látta azt, hogy nagy szükség lenne arra, hogy árnyalják ezt a Márai-képet, ami helyenként egyoldalú.

„Gondoltam egy merészet, és elkezdtem összeszedni a boros írásait, a humoros írásait, tehát azokat, amelyek már egy kicsit másfajta Márai-képet mutattak be, egy teljesebbet. De például van egy Márai és a sport estünk is” – sorolta Mészáros Tibor.

Márai Sándor, irodalom Galéria

Fotó: Forrás: Wikipédia


Hirtling István elmondta, készült Márai verseiből is est, hiszen az írónak nagyon gazdag a lírikus hagyatéka.

Idézet
Például a halál témájának egy külön műsort szenteltünk, Javaslom, hogy ezután ne haljunk meg címmel, mert nagyon-nagyon sokszínűen és rendkívül szórakoztatóan ír az élet-halál viszonyáról.

Vagy létrehoztunk a Petőfi emlékév alkalmából egy Petőfiről szóló estet is. Márai rengeteget foglalkozott Petőfivel, az estünk címe pedig az lett, hogy Szeretnék kibékülni azzal a zsenivel. Szóval így alakult ez a tizenkét év alatt, és ma már örömmel válogatnak a meghívóink a témák között, mert nemcsak évszakokhoz, évfordulókhoz, eseményekhez lehet igazítani a kiválasztandó programot, hanem adott esetben a hangulathoz vagy helyszínhez is. Voltunk már a boros írásokkal például szőlészetben és borászatban, szóval nagyon-nagyon alkalmas ez a végtelenül gazdag életmű arra, hogy az élet legkülönbözőbb területeit és legkülönbözőbb témáit rendkívül szórakoztatóan és elgondolkoztatóan tárgyalja és tárja fel.”

Mészáros Tibor kiemelte, kutatásai során sok minden meglepte Máraival kapcsolatban. Egyrészt, hogy ez az ember rendelkezett egy nagyon sajátságos, de nagyon jó humorral – noha a róla készült fényképeken soha nem mosolyog. Egy másik példaként a levelezéseket említette.

Idézet
A levelezésekből rengeteg olyan dolog derül ki, ami sehol máshonnét. Például, hogy hogyan vitette ki Magyarországról az emigrációba a naplókéziratait. Ezt egy levélből tudjuk.

Vagy nagyon meglepő volt az is, hogy milyen sok kapcsolata volt olyan emberekkel, akikről nem is gondolnánk. És persze ott van az a felszínes rész, ami általában az embereket érdekli, a nőügyek. De ezen belül is nagyon érdekes az, ahogy Máraiban a plátói szerelem kialakult, hogy az mennyire diszkrét volt, ugyanakkor meg nagyon szép, mert kiderül azokból a versekből és naplórészletekből, amit Tolnay Klárinak írt, hogy valami egészen más ember kezd kibontakozni, mint akit addig ismertünk. Tehát sokféle témában és tényben derült az ki, hogy ez az író sokkal több annál, mint amit eddig tudtunk róla. És tulajdonképpen ez is egy oka volt annak, hogy elhatároztam, hogy ezt egy monográfiában össze kéne foglalni, pont azért, hogy árnyalhassam a képet, és hogy néhány dolgot pedig, ami tévedés, helyre tegyek.”

Márai Sándor, irodalom Galéria

Fotó: Forrás: Hirtling István

Arról is beszélgettünk, hogy talán Márai publicisztikái kevésbé ismertek, noha hihetetlenül gazdag anyagról, minteg 2500 szövegről van szó.

Idézet
„Nagy kedvencem a Márai-publicisztika. A Márai-monográfiában több helyen vissza is térek rá. Teljesen megdöbbentő, hogy mennyire tájékozott volt, hogy mennyi minden érdekelte.

Részemről teljesen tudatos az, hogy amikor ezeket az esteket összeállítom, akkor mindig jelen van bennük a publicisztikai írásokból. A korszerűségüket illetően pedig csak egyetlen példát említenék: Márainak a pesti futballról született írását. Ez az írás csaknem 100 évvel ezelőtt íródott, de sokan azt gondolták, amikor az egyik estünkön elhangzott, hogy mi valamilyen politikai jellegű akciót hirdettünk meg, mivel Márai azt írja, hogy gyakorlatilag a futball is hatalmas üzlet. És ez valahogy úgy hangzott most, mintha mi vagy valakik támadni akartak volna. Jóllehet egyszerűen aktuálissá vált, egy száz évvel ezelőtt leírt mondat. Nagyon sok ilyen van nála, és hát a legmegdöbbentőbb talán az, amikor az egyik estünkön elhangzott egy írás, amiben leírja azt, hogy az emberiség legnagyobb betegsége a háború – és az est előtt két nappal tört ki az orosz – ukrán háború. Ezek olyan dolgok, hogy nyilván az író szándékától függetlenül, meg az én válogatói szándékomtól függetlenül, valahogy sajnos, vagy néha örömteli módon, de aktuálissá válnak” – magyarázta Mészáros Tibor.

Márai Sándor, irodalom Galéria

Fotó: Barabás Orsolya


Hirtling István is úgy véli, hiába, hogy száz évvel ezelőtt vetette papírra Márai, ma is érvényesek. „Ha belegondolunk, hogy ő az első világháborút fiatal felnőttként élte meg, sőt a trianoni diktátum franciaországi döntésekor jelen lehetett fiatal újságíróként, és beszámolt róla... Minden egyes sora, mondata és elemzése a mai napig is érvényes. Nem kell ezeket az írásokat nekünk egyáltalán aktualizálni, vagy tematizálni, hogy na most akkor direkt valami jól hangzó, a mai napra aktuális mondatot vagy idézetet válogassunk. Egyszerűen a témák, ahogy kibomlanak és ezek az idézetek egymás mellé sorakoznak, mind-mind – sajnos – a napi aktualitásainkat is érinti. És igazodást, sőt, gondolkoznivalót ad a nézőknek, hogy száz év alatt semmit nem változott a világ. Az emberiség soha nem tanul. Tapasztalataink vannak, de igazi tanulásra az emberiség képtelen. És hát ezek a törvényszerűségek sugároznak az ő írásaiból is, olyan, mintha ma írná.”

A beszélgetésünk során elhangzott, Márai az újságírást is ugyanolyan igényességgel, műgonddal művelte, mint a regényeinek, a verseinek a megírását.

„Számára nagyon fontos volt az igényesség, a választékosság, a gondolati tartalmaknak a plasztikus kibontása. Gyakorlatilag neki teljesen mindegy volt, hogy újságba vagy könyvlapokra ír, ugyanazzal az elkötelezettséggel látott munkához minden esetben” – hangsúlyozta a színművész.

Márai Sándor, irodalom Galéria

Fotó: Forrás: Hirtling István

A székelyudvarhelyi közönség szeptember 21-én a Kassától az óceánig című esten vehet részt, amely Márai-életmű keresztmetszetét nyújtja. Hirtling István elmesélte, a korai zsengéktől – Márai már 18 évesen publikált – egészen az utolsó bejegyzéséig követik az életútját a műsoron belül. Azt, ahogy elindul Kassáról, majd a budapesti megérkezését, majd ahogy Budapestről Berlinbe, Párizsba, Olaszországba, majd New Yorkba, ismét Olaszországba, onnan vissza Amerikába, és San Diegóban búcsúzik az élettől.

Idézet
Tehát ez egy 89 esztendős nagy életútnak az irodalmi nagy pillanatai, illetve élménypillanatai, amiből a hallgatóság megérezheti, hogy ennek a fantasztikus 20. századi humanistának milyen gondolatai voltak, mik foglalkoztatták, mik voltak azok a legfontosabb témák, amik a figyelmét megragadták akár Németországban, akár Olaszországban vagy New Yorkban.

Azt, ahogy elgondolkozik azon, hogy micsoda világ ez itt, micsoda robogó világ, és közben azon töri a fejét, hogy a megváltozott rendszer a Károly körutat milyen névre változtatta Pesten, vagy hogy a mama sírját vajon ki ápolja? Szóval ez a kettősség és ez a nagyívűség, és a rendkívüli személyesség határozza meg ezeket az előadásokat annak érdekében, hogy a néző ne valami irodalmi magaslatra tekintsen és nagy távolságban érezze ezeknek a gondolatoknak a felcsendülését, hanem azt érezze, hogy egy, köztünk élő, ma élő ember morzsolgatja a saját gondolatait, mert ez az, amivel közelebb tudjuk hozni a Márai életművet.”

A szeptember 22-ei, délelőtti előadás több témát is érint, és több Márai-est fontosabb momentumát sorakoztatja egymás mellé. Mert a Márai-életmű nemcsak a Gyertyák csonkig égnek című regényből, nemcsak a Füveskönyvből, a Szinbád hazamegyből, vagy az Eszter hagyatékából áll, hanem az író adott esetben szarkasztikus megközelítésben és némi iróniában tálalt fűszerezéssel, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről.

Idézet
Úgyhogy ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy közelebb hozzuk ezt a rendkívül gazdag életművet a hallgatósághoz.

És szeretnénk, hogy amikor egy-egy ilyen előadás után hazamennek a nézők, akkor kezdjék el keresni otthon a könyvespolcon a könyveit, és esetleg azzal a hangulattal vagy azzal a szemlélettel próbálják meg olvasni, amit kaptak néhány részlet erejéig a mi estjeinken.”
Az előadásokon zenei megszólalások is vannak, ezúttal Solymosi Vince cimbalomművész működik közre. Azért is esett a választás a cimbalomra, mert az alkotók úgy vélik, ez az a hangszer, amely ehhez az életműhöz a leginkább alkalmas és ezt a sokszínűséget, a gazdagságot legalább olyan gazdagon tudja megszólaltatni zeneileg.

Márai Sándor, irodalom Galéria

Fotó: Forrás: Hirtling István


És hogy mi jut eszébe elsőként Hirtling Istvánnak Márairól? A humanitás – válaszolta. „Az, hogy milyen szeretettel fordul az emberekhez, az élethez, még a kritikájában is akár. De mindig a mélyén valami elementáris, kommunális erő van: jobbítani, feltárni, megértetni, rávilágítani. És ott van a humanitás abban is, ahogy az állatokról ír, mert mindent az ember viszonyában és az emberrel való kapcsolatban jelenít meg, gondola végig és tár az olvasói elé.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.

Az elveszett üvegszem
Az elveszett üvegszem
2025. november 12., szerda

Az elveszett üvegszem

Hirdetés
2025. november 05., szerda

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk

Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
2025. november 04., kedd

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
2025. november 01., szombat

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Hirdetés
2025. október 28., kedd

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
2025. október 14., kedd

Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot

Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.

Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Hirdetés
2025. szeptember 10., szerda

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk

Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.

Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
2025. augusztus 27., szerda

Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira

Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.

Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
2025. augusztus 16., szombat

A segítő sebei fényt hordoznak

Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.

A segítő sebei fényt hordoznak
A segítő sebei fényt hordoznak
2025. augusztus 16., szombat

A segítő sebei fényt hordoznak

Hirdetés