
Fotó: Forrás: Ineffable zenekar
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution című albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal, a Sapientia EMTE egyetemi docensével beszélgettünk.
2026. március 31., 17:262026. március 31., 17:26
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, jön az Ineffable újabb nagylemeze. A The Shakespearience Evolution című album április 3-án jelenik meg, ezt követően a zenekar turnéra indul: április 10-én Csíkszeredában ANTderGROUND, Sepsiszentgyörgyön 11-én az Orfeum, míg 12-én Marosszentannán a Republic HUB ad otthont a lemezbemutatónak. A koncertek este nyolc órától kezdődnek.
Az új lemezen tíz megzenésített Shakespeare-szonett hallható, változatos zenei stílusokban. A szonettek kiválasztására Prohászka-RádBorókát kérte fel a zenekar menedzsere, Bodó István, mintegy két évvel ezelőtt – derült ki, amikor az irodalomtudóssal leültünk beszélgetni. „Nem lepődtem meg a felkérésen, valószínű azért sem, mert akkor ért véget a Sinha Róberttel közösen megvalósított Petőfis zene-vers projektünk. A folyamatot nem láttam még világosan, hogy hogy is fog ez történni, arról sem volt elképzelésem, hogy egyáltalán milyen dalok születhetnek. Egy kicsit attól tartottam, hogy meglehetősen hasonlóak lesznek egymással a dalok, de meghallgatva az albumot, rájöttem, hogy bár a szövegek nagyban hasonlítanak egymáshoz, a zenei műfajok nagyon nagy változatosságban jelennek meg.”
Prohászka-Rád Boróka
Fotó: André Zsuzsa
Mint mondta, a válogatást teljes mértékben rá bízták a fiúk, a lemezen ismertebb szonettek és olyanok is hallhatók, amelyek kevésbé tartoznak a fősodorhoz. „Shakespeare nem egy könnyű szerző, az ő szövegeivel megbirkózni nem feltétlenül könnyű. A szöveg hangulatát, egy felszíni rétegét a lehetséges jelentéseknek, értelmeknek első olvasásra egy kevésbé vájtfülű olvasó is felfoghatja, de ahhoz, hogy mély rétegeiben felfejtse az ember ezeket a szövegeket, kell bizonyos szakmai háttér. Itt jöttem én a képbe. Épp akkor a reneszánszról tanítottam az elsőéveseket, és úgy döntöttem, hogy a reneszánsz harmóniára törekvését és az ellentétek egy képbe állítását fogom kiindulópontként kezelni.
Hangsúlyozta, noha nem Shakespeare-kutató, tanítja egy-két színdarabját, és a szonettekre is rá szoktak nézni műfajelmélet órán, de mélyrehatóan nem foglalkozott eddig ezekkel. Így számára is egy tanulási folyamat volt ez az időszak, és sok Shakespeare-szonett elolvasása után kirajzolódott, hogy melyik verseket ajánlja megzenésítésre.
Az Ineffable zenekar
Fotó: Tóth Dorka. Forrás: Ineffable zenekar
A munkafolyamatról elmondta, mivel a zenekar tagjai különböző országokban élnek jelenleg, egy-két havonta tartottak egy online megbeszélést, és minden alkalomra kiválasztott két szonettet, amelyeket átbeszéltek a zenekar tagjaival. „Az első alkalom például arról szólt, hogy mi a szonett, hogy ne csak érzékeljük, hanem értsük is egy versnek a zeneiségét, a ritmizálást, a versnek a hangzásvilágát – gyakorlatilag műfaj- és irodalomelméletórát tartottam nekik azért, hogy könnyebben tudjanak a szövegekkel akár nélkülem is dolgozni majd. Mivel a szonetteknek régi angol nyelvezete van, magát a nyelvet is meg kellett nézni, hogy a különböző archaikus szavak a mai nyelvre lefordítva mit jelentenek, és Shakespeare korában milyen jelentésük volt. De ugyanígy átbeszéltük a költői képeket is. Aztán mindig csak csodálattal hallgattam, amikor megszületett egy-egy dal, hogy mi is lett belőle. Közben az énekeskeresés is nehezítette a srácok helyzetét, örülök, hogy megtalálták azt az embert, Semaj Dee-t, akinek a hangja nagyon passzol ehhez a projekthez.”
Shakespeare szonettjei nagyrészt a szerelemről szólnak, a szerelem különböző válfajairól és lehetséges formáiról, de ő nem ezt emelte ki a zenekar tagjainak – magyarázta Boróka. „Nyilván, benne volt a beszélgetésekben ez is, de igyekeztem azokat az oldalait megragadni Shakespeare-nek és a szonettjeinek, ami kevésbé feltűnő. Például azt, hogy
Ezt kevésbé szokták Shakespeare-rel kapcsolatba hozni, hogy mennyi rejtett humor, irónia és önirónia is van ezekben a szövegekben. Számomra ez volt az érdekesebb, és amikor végighallgattam az albumot, akkor az volt az érzésem, hogy nagyon sok esetben nekik is ez átjött és egy-egy szám zenei világa hozza azt a humort és iróniát is, amit sikerült kibányásznunk a szövegekből.”
Fotó: Tóth Dorka. Forrás: Ineffable zenekar
Lelkesen mesélte, miután meghallgatta az albumot, az első gondolata az volt, hogy ezt bizony be fogja vinni az óráira, mert tanárként mindig keresi azt, hogy hogyan tudná közelebb vinni az adott szöveget, szerzőt a mai generációkhoz. „Még a kortárs versekkel is gondban vannak időnként a fiatalok, nemhogy egy sokszáz évvel ezelőtt írott szöveggel. Azt tapasztaltam – visszatekintve 2020-ig, akkor volt az első ilyen zenés projektem –, hogy a zene szokott segíteni, és nyitottabbá teszi a diákokat a szövegek felé. Egy nagyon változatos album született, teljesen új megvilágításba helyezi azokat a szövegeket, amelyek elhangzanak az albumon. Nagyon ötletes megoldásokat hallok, olyanokat is, amelyek eszembe nem jutottak volna. És ennek az albumnak nemzetközi potenciálja is van, a nemzetközi porondon is megállja majd a helyét” – véli Prohászka-Rád Boróka.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!