„Csönd ül szívemben” – Radnóti Miklós élete és öröksége
Fotó: Radnóti-kiállítás Csíkszereda
Radnóti Miklós nemcsak egy költő volt a huszadik század viharaiban, hanem az emberi méltóság képviselője is. A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron megnyílt vándorkiállítás – „Csönd ül szívemben” címmel – méltó emléket állít ennek a kivételes életműnek.
Nagy Lilla
2025. május 10., 21:052025. május 10., 21:05
2025. november 12., 17:072025. november 12., 17:07
A tárlat nemcsak az irodalom szerelmeseit szólítja meg, hanem mindenkit, aki próbálja érteni a világot, amely néha, mint Radnóti írta, „megfekszi a gyomrunkat”. A Petőfi Kulturális Ügynökség által életre hívott vándorkiállítás öt totemoszlopon, tíz gazdagon illusztrált tablóval idézi fel Radnóti Miklós életútját. A kiállítás megnyitóján Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere hangsúlyozta: különös súlyt ad az eseménynek, hogy olyan korban élünk, amikor a történelem újra keresztút elé állítja közösségeinket. Radnóti szavai – „Mert születtem valamire, különben miért lett volna az áldozat?” – ma is kérdéseket szegeznek nekünk.
A tárlat nem pusztán emlékeztet, hanem tanít is: Radnóti sorsa a két világháború közti fokozódó antiszemitizmus és kirekesztés árnyékában bontakozik ki.
De még a bori munkatábor sötétjében is verset írt: így őrizte meg emberi önazonosságát, egyfajta belső szigetként a pusztítás tengerében.
Fotó: Radnóti-kiállítás Csíkszereda
„A kultúra nem luxus, hanem menedék” – fogalmazott Sógor Enikő, kiemelve, hogy különösen fontos, hogy a fiatalabb nemzedék is megismerje Radnóti életét. Példája segíthet megérteni, miként építhetünk békés együttélést és közös jövőt a sokszínűség és a demokratikus értékek mentén, valamint azt, hogy összefogás kérdése a kultúra fennmaradása.
korábban írtuk
Mi történik a szerelemmel a háború árnyékában?
A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
A megnyitónt Juhász Anna irodalmár személyes hangú beszédében visszatekintett az elmúlt négy évre, amikor a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából számos jelentős irodalmi projektet hoztak el Csíkszeredába: Tamási Áron, Nemes Nagy Ágnes és Petőfi Sándor után most Radnóti Miklós állt a figyelem középpontjában.
– mondta Juhász Anna, aki fel is olvasott egy-egy részletet Radnóti levelezéséből és naplóiból, köztük az édesanyjához írt sorokat, melyek mély emberi sebekről, de ugyanakkor szeretetről és tartásról is tanúskodnak.
korábban írtuk
Egy legendás szerelem és egy tragikus életút történetéről meséltek
Hét városba hozta el legújabb – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni különleges kapcsolatát érzékeltető – koncertszínházi produkcióját Vecsei H. Miklós és a QJÚB formáció. Az előadások előtt Juhász Anna irodalmár vezette be a témába a közönséget.
A kiállítás különlegessége, hogy számos olyan fotót mutat be, amelyek a hagyatékból, nem pedig az internet közismert archívumaiból származnak. Így láthatjuk a nevető, játékos Radnótit, vagy épp a fiatal, álmodozó költőt – olyan képek ezek, melyek közelebb hozzák őt hozzánk, emberekhez. Radnóti Miklós 116 évvel ezelőtt született. 1944-ben, alig 35 évesen lőtték tarkón. Az utolsó versében – Razglednica 4 – a halál közvetlen közeléből írt az emberi méltóság utolsó pillanatairól. A vers utolsó sora ma is kérdésként zeng a világban: „Csak feküdj nyugodtan” – de mi, akik megmaradtunk, nem fekhetünk nyugodtan. Mert az ő áldozata felelősséggel ruház fel minket: a szóval való kiállás, a kultúra melletti tanúságtétel, és egymás emberségének megőrzése mellett. A kiállítás is emlékeztet: vannak idők, amikor a vers a legfontosabb támasz. És az ilyen időkben a költő szava újra elvezethet bennünket az emberhez.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az elveszett üvegszem
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Az elveszett üvegszem
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
Szabó T. Anna új novelláskötete, az Erősebb nálam egyszerre szól a vágyról és a belső erőről. A Margó Irodalmi Fesztiválon Nyáry Krisztiánnal beszélgetve a szerző kimondta: minden vágyban ott rejtőzik a szégyen, a félelem és az isteni szikra.
Erősebb nálam – A vágy, ami nem kér bocsánatot
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Iróniával fűszerezve, rendkívül szórakoztatóan tud megnyilvánulni írásaiban ételről, italról, szerelmek fellángolásáról, gazdagságról, szegénységről, köznapi eseményekről – véli a 125 éve született Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor.
Emberközpontúság és sajátságos humor – Márai Sándor hagyatéka
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Cs. Gyimesi Éva nyelvészként, tanárként, a kisebbségi mítoszok lebontójaként is maradandót alkotott, miközben az irodalmi vitákban mindig az egyenes, szókimondó, de emberi hozzáállást képviselte. Balázs Imre József irodalomtörténésszel őt idéztük meg.
Kritikai szemlélet és szabadságvágy – Cs. Gyimesi Évára emlékezünk
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Tomcsa Sándor életműve ma is eleven: ironikus, abszurd, és szelíd humorával a székelyudvarhelyi színház gondolkodására is hat. Nagy Pál színházigazgató szerint az író nem csupán névadó, hanem identitásformáló erő.
Aki szelíd iróniával reagált a világ igazságtalanságaira
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!