
Fotó: Radnóti-kiállítás Csíkszereda
Radnóti Miklós nemcsak egy költő volt a huszadik század viharaiban, hanem az emberi méltóság képviselője is. A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron megnyílt vándorkiállítás – „Csönd ül szívemben” címmel – méltó emléket állít ennek a kivételes életműnek.
2025. május 10., 21:052025. május 10., 21:05
2025. november 12., 17:072025. november 12., 17:07
A tárlat nemcsak az irodalom szerelmeseit szólítja meg, hanem mindenkit, aki próbálja érteni a világot, amely néha, mint Radnóti írta, „megfekszi a gyomrunkat”. A Petőfi Kulturális Ügynökség által életre hívott vándorkiállítás öt totemoszlopon, tíz gazdagon illusztrált tablóval idézi fel Radnóti Miklós életútját. A kiállítás megnyitóján Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere hangsúlyozta: különös súlyt ad az eseménynek, hogy olyan korban élünk, amikor a történelem újra keresztút elé állítja közösségeinket. Radnóti szavai – „Mert születtem valamire, különben miért lett volna az áldozat?” – ma is kérdéseket szegeznek nekünk.
A tárlat nem pusztán emlékeztet, hanem tanít is: Radnóti sorsa a két világháború közti fokozódó antiszemitizmus és kirekesztés árnyékában bontakozik ki.
De még a bori munkatábor sötétjében is verset írt: így őrizte meg emberi önazonosságát, egyfajta belső szigetként a pusztítás tengerében.
Fotó: Radnóti-kiállítás Csíkszereda
„A kultúra nem luxus, hanem menedék” – fogalmazott Sógor Enikő, kiemelve, hogy különösen fontos, hogy a fiatalabb nemzedék is megismerje Radnóti életét. Példája segíthet megérteni, miként építhetünk békés együttélést és közös jövőt a sokszínűség és a demokratikus értékek mentén, valamint azt, hogy összefogás kérdése a kultúra fennmaradása.

A Radnóti-életmű nagyon erős esszenciája a 20. századnak, minden szépségével és fájdalmával együtt – hangzott el, amikor Juhász Annával és Vecsei H. Miklóssal a közelgő erdélyi turnéról beszélgettünk.
A megnyitónt Juhász Anna irodalmár személyes hangú beszédében visszatekintett az elmúlt négy évre, amikor a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából számos jelentős irodalmi projektet hoztak el Csíkszeredába: Tamási Áron, Nemes Nagy Ágnes és Petőfi Sándor után most Radnóti Miklós állt a figyelem középpontjában.
– mondta Juhász Anna, aki fel is olvasott egy-egy részletet Radnóti levelezéséből és naplóiból, köztük az édesanyjához írt sorokat, melyek mély emberi sebekről, de ugyanakkor szeretetről és tartásról is tanúskodnak.

Hét városba hozta el legújabb – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni különleges kapcsolatát érzékeltető – koncertszínházi produkcióját Vecsei H. Miklós és a QJÚB formáció. Az előadások előtt Juhász Anna irodalmár vezette be a témába a közönséget.
A kiállítás különlegessége, hogy számos olyan fotót mutat be, amelyek a hagyatékból, nem pedig az internet közismert archívumaiból származnak. Így láthatjuk a nevető, játékos Radnótit, vagy épp a fiatal, álmodozó költőt – olyan képek ezek, melyek közelebb hozzák őt hozzánk, emberekhez. Radnóti Miklós 116 évvel ezelőtt született. 1944-ben, alig 35 évesen lőtték tarkón. Az utolsó versében – Razglednica 4 – a halál közvetlen közeléből írt az emberi méltóság utolsó pillanatairól. A vers utolsó sora ma is kérdésként zeng a világban: „Csak feküdj nyugodtan” – de mi, akik megmaradtunk, nem fekhetünk nyugodtan. Mert az ő áldozata felelősséggel ruház fel minket: a szóval való kiállás, a kultúra melletti tanúságtétel, és egymás emberségének megőrzése mellett. A kiállítás is emlékeztet: vannak idők, amikor a vers a legfontosabb támasz. És az ilyen időkben a költő szava újra elvezethet bennünket az emberhez.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Hét év után új kötettel jelentkezett a kézdivásárhelyi Borcsa Imola. A Majd megérted cím alatt egybefűzött, egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló novellákból egy székelyföldi kisvárosi család története bontakozik ki.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
szóljon hozzá!