Hirdetés
Hirdetés

A pontok mögött: vonalak, testek, gondolatok

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy

Fotó: Borbély Fanni

A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.

Nagy Lilla

2025. november 13., 11:032025. november 13., 11:03

2025. november 13., 17:032025. november 13., 17:03

Messenger-hangok és pulzusjelek között állunk. A Szárhegy 2025 kiállítás képei, szobrai, tárgyai valahonnan a jelen és a képzelet határáról érkeztek. Egyszerre rezzennek bele a mindennapi valóságba és az álomszerű terekbe. A pontok és vonalak, amelyek mindenütt jelen vannak, mintha egy titkos nyelv jeleit kódolnák, amelyben az emberi gondolkodás és alkotás egyszerre mértani és érzelmi síkú.

Hargita Megyei Kulturális Központ, Megyeháza Galéria, Hargita Megye Tanácsa és a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Köpont által szervezett, a Csíki Moziban megnyitott kiállítás két művésztelep és egy rezidenciaprogram gyümölcse.

Hirdetés
művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A Szármány International Art Colony & Residency nem kívánja helyettesíteni a hagyományossá vált nyári táborokat, ugyanakkor, méltó párját képezi azoknak a kortársiság igényével. Míg az új nevet kapott, hagyományos nemzetközi művésztelep elsősorban a romániai fiatal képzőművész-generációt célozza meg, addig a Maművésztelep–Szárhegy a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és a MAMŰ Társaság Kulturális Egyesület közös szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének támogatásával valósult meg. A művésztelep résztvevői a MAMŰ Társaság tagjai, valamint az MMA–MMKI ösztöndíjprogramjának jelenlegi vagy volt ösztöndíjasai és akadémikusai.

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fülöp József és Ferencz Zoltán

Fotó: Borbély Fanni

A kiállítás olyan alkotók munkáit vonultatja fel, akik különböző anyagokból, gondolatokból, időkből építenek világokat, mégis egy közös fogalmi térben találkoznak. A fa, az agyag, a fém, a vászon: mind hasznos vonalak.

Nemcsak anyagok, hanem gondolati eszközök is, amelyek az embert a formához, a formát pedig az emberhez kötik.

Ferencz Zoltán, a kiállítás kurátora így mesélt a koncepcióról: „Most egy picivel másabb lett minden, mint az előző években. Nemcsak a művésztelepek számát, de a hangsúlyokat is átgondoltuk. A fiatalabb generációra koncentráltunk, és arra, hogy a romániai képzőművészet kortárs arcát mutassuk meg a maga természetes sokféleségében.”

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Ez a sokféleség a kiállítótérben is érzékelhető. A néző előbb csak a formát látja, majd észreveszi mögötte a beszélgetést. A dialógust anyag és gondolat, ember és idő között. A szobrok, rajzok, installációk nem csupán művek, hanem beszélgetések lenyomatai.

A szárhegyi művésztelepek sajátossága mindig is az volt, hogy az alkotás és a gondolkodás egyidejűségét kutatja.

„A művészek itt nemcsak dolgoznak, hanem élnek is egymás gondolataiban” – mutatott rá Ferencz. Az idei rezidens program hosszabb időt biztosított erre a mélymerülésre: a háromhetes, olykor egy hónapos munkafolyamatok során a koncepció nem csupán a fejben, hanem a térben és a testben is alakul.

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Ott van például Baráth Fábián márványszobra, amely sosem készült el teljesen, és éppen ezzel vált befejezetté. Egy konceptuális gesztus, ami a lezáratlanságot teszi főtémává: azt a pillanatot, amikor az alkotás még gondolat, de már anyag. Tasnádi József konceptuális kísérletei, Gulyás Andrea finom, női vonalvezetései, vagy Erőss István természetművészeti reflexiói mind-mind ugyanahhoz a kérdéshez térnek vissza: hogyan lehet mérni a jelen pulzusát a művészeten keresztül?

A kiállításban ott a mozdulat, de ott a csend is.

A politikai hovatartozás, de a belső emigráció is. Lépcsők, amelyek a semmibe tartanak, foltok, amelyek mégis arcokká formálódnak. Filmkockák, amelyek egy nemzet, egy generáció, vagy talán egy közös álom szilánkjai.

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Ferencz Zoltán kurátor szerint a konceptualitás nem távolságtartás, hanem empátia: „A konceptuális művészet sokszor hidegnek tűnik, pedig épp az ellenkezője. Az emberi gondolkodás legmelegebb pontjaira mutat. A vonal itt nem dísz, hanem határ, amit újra és újra átlépünk.”

A Szárhegy 2025 kiállítás éppen ebben az átlépésben válik fontossá. Nem akar megfelelni sem a múlt művészeti hagyományainak, sem a jelen trendjeinek, inkább kérdez: mi az, ami ma még elmondható képpel, anyaggal, vonallal? Hol kezdődik a mű, és mikor lesz belőle elmélkedés?

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A mozi kiállítóterében, ahol a tárlat helyet kapott, minden fal más ritmust diktál. Az egyik szobor feszes, mint egy leütött akkord, a másik festmény szétfolyik. A kurátor szavai szerint ez a sokféleség tudatos döntés volt:

Idézet
„Nem akartunk egyetlen esztétikai irányt kijelölni. Inkább meg akartuk mutatni, hogyan fér meg egymás mellett a hagyomány és a konceptuális szabadság.”

A látogató így nemcsak nézője, hanem részese is lesz a tábori folyamatnak. A pontok és vonalak a tekintet mozgását vezetik, a szem eszköz és résztvevő egyszerre. Ahogy egy messenger-üzenet pontjai jelzik a gondolkodás ritmusát, úgy jelzik ezek a művek a közös jelenlétet: hogy itt és most is beszélünk egymáshoz, még ha nem is szavakkal.

művésztelep, MAMŰ, kiállítás, Szárhegy Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A Szárhegy 2025 nem csupán egy kiállítás, inkább egy folytatás, egy visszhang, egy újrafogalmazott hagyomány. Egy hely, ahol a konceptualitás nem elvont, hanem emberi, ahol a mesteri vonal nem a távolságtartás jele, hanem az összekapcsolódásé. A pontok itt nem lezárnak, hanem továbbvezetnek.

A kiállítás november 25-ig tekinthető meg.

Kiállító alkotók
Asztalos Zsolt, Baráth Fábián, Bartus Ferenc, Csóka Szilárd Zsolt, Domokos Orsolya, Erdélyi Gábor, Erőss István, Ferencz S. Apor, Ferencz Zoltán, Gaál József, Gálhidy Péter, Gulyás Andrea, Horváth Levente, Huszár Andrea, Ionel Mihai, Kotormán Norbert, Könyv Kata, Lantos Nóri, Livia Moldovan, Lőrinczi Inez, Makkai István, Méry Beáta, Nagy Zopán, Orosz Annabella, Siklódy Fruzsina, Szabó Ábel, Szász Sándor, Szunyog Júlia Mici, Tasnádi József, Ungvári-Zrínyi Kata, W. Horváth Tibor, Zakariás István.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.

Robogókon szelték át a kontinenseket
Robogókon szelték át a kontinenseket
2025. december 12., péntek

Robogókon szelték át a kontinenseket

Hirdetés
2025. december 11., csütörtök

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock

Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.

Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?

Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
2025. december 10., szerda

Hömpölygő mondatok, világvégi fények

2025. december 09., kedd

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában

„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.

Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Hirdetés
2025. december 08., hétfő

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere

Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.

Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
2025. december 05., péntek

Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád

2025. december 03., szerda

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva

A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.

Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
2025. november 28., péntek

Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása

Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.

Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása
2025. november 28., péntek

Túl közel a fájdalomhoz – még közelebb a kiúthoz

A Túl közel csíkszeredai vetítése után nem maradt kényelmes távolság. A film főszereplője élőben mondta ki azt, amit sokan titokként cipelnek. A nézők ráébredtek: a bántalmazás nem mások története, hanem a társadalom közös kudarca.

Túl közel a fájdalomhoz – még közelebb a kiúthoz
Hirdetés