
Fotó: Pixabay
Az édes és keserű íz inkább melegít vagy semleges, a csípős ízeknek szinte mindig forrósító hatásuk van, a savanyú ízek jellemzően hűtenek, frissítenek, a sós pedig leginkább a semleges zónába tartozik.
2025. október 12., 11:542025. október 12., 11:54
2025. október 12., 11:552025. október 12., 11:55
Évek óta tapasztalom, hogy amikor ősszel lehűl az idő, hirtelen már nem kívánom a paradicsomot, pedig itt, a csíki klímában pont ilyenkorra érik be a kertben termelt paradicsomok zöme. Sokáig nem tulajdonítottam különösebb fontosságot ennek az érzésnek. Az a mániám, hogy ételt nem pazarolunk, és azt használjuk, ami éppen van, elnyomta ezt az ellentmondást bennem. Pár éve találkoztam először a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) keretében létező öt elemes étrenddel, amely egy többezer éves tapasztalati tudást összefoglaló komplex rendszer. Röviden összefoglalva:
Amiért ez az étrend előkerült a fenntartható konyha témájával kapcsolatban, a természetnek az a csodája, hogy éppen olyan növényeket kínál számunkra szezonálisan, amelyekkel legjobban tudjuk kompenzálni az adott évszak időjárásának hatásait.
Nyáron, a száraz forróságban terem a lédús, hűsítő paradicsom, a vinete, a paprikák, főzőtökfélék, dinnyefélék. Ilyenkor sokkal több nyers ételt fogyasztunk – salátákat, zöld leveles zöldségeket –, amelyek nedvesítő, hűtő, frissítő hatásúak. A fűszerek közül is inkább a zöldfűszerek kerülnek előtérbe, amelyek melegítő hatása éppen kiegyenlíti a nyers ételek hűsítő hatását.
Nyáron a húst sem kívánjuk annyira, mert a húsféléknek alapvetően forrósító, melegítő hatásuk van. Kivétel a kacsahús, amelynek a kínaiak szerint hűtő hatása van. A tejtermékek közül a savanyított termékek – a kefir, joghurt, aludttej, tehéntúró – hűsítenek, a sajtoknak, édestejnek alapvetően melegítő hatása van. A nagy melegben a savanykás gyümölcsöket is szívesen fogyasztjuk, amelyek szintén frissítően hatnak az emésztőrendszerünkre. A gabonafélék közül a köles, árpa és jázminrizs, a hüvelyesek közül főleg a csíráztatottak frissítenek. A gyógynövények közül a bodzának, citromfűnek, zsályának van hűsítő hatása, az italok közül pedig a sörnek, a fehér boroknak, pezsgőknek és a zöld teának. Ugyanezek az alapanyagok sokat segítenek más jellegű meleg állapotokon is, például, ha lázasak vagyunk, vagy a változókori hőhullámok időszakában.
A zöldségek közül melegítő hatása van a hagymaféléknek, a kelkáposztaféléknek, sütőtöknek, a gabonafélék közül a zabpehelynek, a kerek és édes rizsféléknek és a búzalisztnek. Téli időszakban bátran fogyaszthatjuk a melegítő hatású kávét, vörösbort, vagy fekete teát. A magas alkoholtartalmú italoknak viszont, mint a pálinka, likőrök forrósító hatása van, így ezekkel óvatosan bánjunk. A húsok közül a kecske és bárányhúsnak, no meg a grillezett húsoknak forrósító hatása van, a vadhúsok, a disznóhús és a marhahús melegíti az emésztőrendszerünket.
A legtöbb gabonafélének, hüvelyesnek, zöldségnek, gombának és olajos magnak semleges a hatása, bármikor fogyaszthatóak, így ezek képezhetik az étkezésünk alapját. Ide tartozik a tönkölybúza, bulgur, hajdina, a legtöbb rizsféle, a kukoricadara, a zöldségek közül a gyökérzöldségek, zöldpaszuly, zöldborsó, káposzta, pityóka stb. A húsok közül a szárnyasoknak és nyúlhúsnak van semlegesebb hatása.
A legtöbb fűszernek melegítő hatása van, így a hideg időszakban bátran használjuk őket. Az édes és keserű íz inkább melegít vagy semleges, a csípős ízeknek szinte mindig forrósító hatásuk van, a savanyú ízek jellemzően hűtenek, frissítenek, a sós pedig leginkább a semleges zónába tartozik.
Amikor egy ételt tervezünk, akkor próbáljuk meg mind az öt elemet „beletenni”: a tavaszi fa elem savanyúságát, a nyári tűz elem keserű ízét, az átmeneti időszakok föld elemének édességét, az őszi fém elem csípősségét és a téli víz elem sós ízét. Így tudjuk a fenntartani a belső egyensúlyunkat, vagyis így tudunk egészségesek maradni. Ha viszont a külső vagy belső hatások kibillentenek ebből az egyensúlyból, akkor részesítsük előnybe az ellenkező hatású ételeket a mindennapi étkezésünk során, ezzel tudjuk segíteni szervezetünknek újra megtalálni az egyensúlyi állapotát. Ha ezeket az alapelveket ismerjük és használjuk az étrendünk kapcsán, ha jobban rá tudunk hangolódni a testünk jelzéseire, akkor nemcsak egészségesebbek leszünk, hanem szinte biztos, hogy ösztönösen az éppen szezonálisan elérhető alapanyagokat fogjuk megkívánni, így biztosan a fenntarthatóbb utat fogjuk választani. És belátjuk majd, hogy karácsonykor nem a testünk kívánja meg a paradicsomot, hanem csak a szemünk.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem a római császárnak, hanem egy Mexikóba emigrált olasz szakácsnak köszönhető a receptje.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
Van, amikor csak valami egyszerűre vágyunk, finomra, gyorsra, ami után jól érezzük magunkat. Ez a menü pont ilyen: könnyen elkészíthető fogások, amelyek nem igényelnek sok alapanyagot, mégis tele vannak frissességgel és ízzel.
Ha hétvégén valamilyen finomsággal lepnénk meg a családot, ez legyen az!
A ropogós kovászos kenyér, az olvadt sajt és a sonka, együtt a csípős majonézzel valami eszméletlen.
Az ősz még bőven tartogat meglepetéseket: az őszies és enyhén télies időjárást is kedvelő gombák között két igazán izgalmas rókagombafaj is előfordul vidékünkön. Ismerkedjünk meg az aromás ízű tölcséres rókagombával és a szagos rókagombával is.
Ez a pizzás tekercs szuper vendégváró, ami pillanatok alatt ropogósra sül.
Kívül ropogós kéreg, belül omlós – sertéshátszínszeletek, ahogy mi szeretjük. A kenyérkrémhez az otthoni száraz kenyeret használjuk fel, dióval és fokhagymával lesz az igazi.
szóljon hozzá!