
Téli fülőke
Fotó: Lukas Large, FLICKR, CC BY 2.0
A legtöbb ember nehezen hiszi el, hogy télen is szoktunk gombászni, és ízletes gombákat begyűjteni. Igaz, hogy szűkösebb a felhozatal, de akad még néhány gombafaj, amely kimondottan ilyenkor örvendezteti meg a gombászokat.
2025. november 27., 18:132025. november 27., 18:13
Az előzőekben bemutatott kései laskagomba mellett lassan szezonja kezd lenni a téli fülőkéknek és a fagyálló csigagombáknak is. Ismerkedjünk meg ezekkel a fajokkal, hátha szerencsénk lesz hozzájuk!
A téli fülőke (Flammulina velutipes) az egyik ősztől tavaszig előforduló gombánk, havas teleken is lehet gyűjteni. A lombhullató fák tuskóin, de élő és legyengült fák tövében, metszése vagy odvasodása mentén is előfordul. Farontó gomba, éltében is megtámadhatja a fákat, nem csak korhadékot bont szelíden.
Téli fülőke
Fotó: Wolfgang Wollschweber, FLICKR, CC BY 2.0
Kalapja okkersárga vagy élénksárga, középen sötétebb színű. Domború fiatalon, majd később ellaposodik kicsit. Felülete csupasz és ragadós, főleg esős és párás időben. Nagyon fiatalon fehéresek a lemezek, később halványsárgák, majd idősödve krémszínűre váltanak. Tönkje vékony, de rostos és szívós, felülete bársonyos. Színe a kalaphoz közel sárgás, lefelé barnul, a tövében nagyon gyakran sötétbarnás, feketés. Fontos határozóbélyege, ezt alaposan meg kell figyelni. Csak a kalapokat érdemes gyűjteni, a tönk túl rostos és nem jól emészthető.
Téli fülőke lemezei és tönkje
Fotó: Bernard Spragg. NZ, FLICKR, CC BY 2.0
Kis méretű gombának számít, de csoportosan fejlődik, sok-sok termőtestet hoz egymáshoz közel. Illata halra emlékeztető, kissé heringes. Hőkezelést követően ez elillan, így nem kellemetlen fogyasztani. Jó ízűnek számít, én kimondottan kedvelem, főleg a téli gombahiányos időszakban igazi csemege. A megtalálásához menjünk közel a tuskókhoz, és járjuk körbe, korhadó és idős fák törzsét is érdemes átvizsgálni alaposan.
Enoki gomba
Fotó: Mary Shattock, FLICKR, CC BY 2.0
Termesztett gombaként, enoki néven ismerős lehet azoknak, akik szeretik az ázsiai konyhát. Régen azonos fajként kezelték a termesztett és vadon élő formát, de napjainkban külön fajnak tekintik az enokit (Flammulina filiformis), így közeli rokonfajként van jelenleg besorolva. A környezeti tényezők manipulálása miatt más a megjelenése a vadontermőhöz képest. Hófehér az egész gomba, hosszú tönkű és apró, ki nem nyílt kalapjai vannak. Ennek érdekében sötétben termesztik, magas páratartalom és CO₂-szint mellett. Íze enyhe, kissé édeskés. Nagyon közkedvelt gombának számít, nagyobb áruházakban szezonálisan Romániában is lehet vásárolni belőle.
A gomba kalapjának nyálkássága nem feltétlen kellemes az ételben, emiatt érdemes a nagyobb példányok kalapbőrét óvatosan lehúzni. A kicsikről én papírtörlővel szoktam gyengéden ledörzsölni, majd párszor átöblítem langyos vízben. Van, aki lisztezni szokta, és úgy dörzsölgeti le kevéske vízzel. A blansírozás kicsit ront az állagán, én emiatt inkább szánok rá egy kicsi időt, és előkészítem. Ha eleve főzni fogjuk, akkor lehet blansírozva is eltávolítani a nyálkát, és elönteni a levet, majd leszűrve hozzáadni például leveshez. Sütve számomra nagyobb ízélmény, de sokféle étel készíthető belőle. Lepirítva kerülhet rizottóba, pizza és tésztás ételek feltétjeként is ízletes. Tehetjük önmagában, de vegyesen más gombákkal is ragukba, tokányba és gombapaprikásba is. Kirántva is érdemes kipróbálni, kis mérete miatt érdemes a kalapokat saslikpálcára vagy fogpiszkálóra feltűzni egymás mellé, és így panírozni.
Sárga kénvirággomba - mérgező
Fotó: Pexels
Összetéveszthető több veszélyes gombafajjal is, emiatt nagyon odafigyelve és alapos határozást követően javasolt csak elfogyasztani. Kérjünk segítséget szükség esetén tematikus csoportokban és szakemberektől. A halálosan mérgező fenyves sisakgomba (Galerina marginata) hasonló megjelenésű gomba, szintén tuskókon növekszik, gyakrabban fenyőféléken, de lombos fák elhalt anyagán is előfordul. A tönköt a legfontosabb megfigyelni: a fenyves sisakgombának fehéren szálazott a tönkje, a téli fülőkének nem ilyen, csak bársonyos és több színű.
Fenyves sisakgomba - halálosan mérgező
Fotó: Sipos Barbara
Hasonlít még a mérgező sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare), szintén hasonló életmódú gomba, telepekben fejlődik, de a kalap színe világosabb és fakóbb sárga árnyalatú, lemezei kénsárgák, később zöldessárgák lesznek. A tönkje is kénsárga, tövénél barnás. A téli fülőke esetében a tönk nagyobb része barnás, sötét árnyalatú. Apró részletekre kell figyelni az alapos gombahatározásnál, és pontosan kell tudni, hogy mit nézünk, és milyen fajoktól kell tudjuk megkülönböztetni, amelyek veszélyesek.
Fagyálló csigagomba
Fotó: Roman Cherednychenko, FLICKR, CC BY 2.0
A fagyálló csigagomba (Hygrophorus hypothejus) megjelenése novemberben és decemberben jellemző, szintén nyálkás kalapú gomba. Vastag nyálkaréteg borítja a kalapját, erről is jól felismerhető. A legtöbb csigagombánk fehéres kalapszínű, de a fagyálló csigagomba sötétbarnás kalapú. A kalap gyakran bemélyedő, kis sötét színű púppal a közepén. A kalap felszínét sötétbarna szálazottság borítja, ez fontos határozóbélyege. A lemezek ritkán állók, ez jellemző a csigagombákra. Színe világossárga vagy krémszínű, és tönkre lefutó, sok féllemezzel. A tönk fehéres és nyálkás, sárgán foltosodó. Nincs különösebben illata, íze is enyhe.
A tűlevelek között szokott többedmagával teremni. Összetéveszthető a szintén ehető olajszínű csigagombával (H. persoonii), de az kimondottan lombhullató erdőkben fordul elő, és kevésbé tűri a hideget. A tönkje alsó részét barnás, gyűrűszerű zónázottság borítja, ha figyelmesek vagyunk, akkor látszanak a különbségek a két faj között.
A gombáról a nyálkásságot a téli fülőkéhez hasonló módon érdemes eltávolítani, de van, aki kimondottan a csúszós állaga miatt kedveli. Én nem vagyok oda a nyálkás gombákért, de megfelelően elkészítve jó kiegészítés lehet a téli hónapokban. Íze enyhe, emiatt érdemes fűszerezni, és inkább pirítva kicsit kiszárítani, ha nem kedveljük a csúszós állagát.
Fagyálló csigagomba
Fotó: Lukas Large, FLICKR, CC BY 2.0
A téli gombászásnak van egy különleges hangulata, sokszor ilyenkor már nem a gombák miatt megyünk a természetbe, hanem inkább a mozgás és a kirándulás van a fókuszban. De ezt kiegészítheti egy kis figyelem a gombákra is, így gyűlhet alapanyag egy finom ételhez is. Az igazi gombász télen sem alszik, könnyebb a kosara, de a szeme ugyanúgy mozog, és keresi az ideális élőhelyeket. Plusz motivációnak is hatásos, a téli időszak sokunk számára bekuckózást jelent, de a napi és rendszeres testmozgás fontosságát ilyenkor sem javasolt elfelejteni. Nehezebben mozdulunk ki, de például engem a gombák és a felfedezés iránti vágy nagyon ösztönöz, így amikor a hideghez nincs is kedvem, de a gombák miatt mégis elindulok. Keressünk plusz motivációt, van, aki télen a madarakat szokta figyelni, vagy a hóban rejtőző vadak lábnyomait. Találjuk meg azt, ami kedves a szívünk számára, és a téli nehezebb időszakok könnyebben elviselhetővé válnak általuk.
A sajt és a körte remek páros, ezt a fogást azonban a fügelekvár, az aprított dió, a kakukkfű és a méz teszi még ellenállhatatlanabbá.
A magyarláposi piactéren negyedik alkalommal megtartott Máramarosi Böllérverseny bizonyította: a háztáji disznóvágás ízei és közösségi ereje a nagyáruházi kínálat és a hatósági szigorítások ellenére is él, sőt erősödik.
Ön tudta, hogy a magyar szőlőnedű ötvennyolcféle adalékanyaggal „javítható”? A keceli Benyák Zoltán bioborász és bortörténész szerencsére csak egyet használ, és szerinte akár Székelyföld is lehet még kisebbfajta borhatalom. De a lényeg a táj!
Ha bemegyünk egy élelmiszerüzletbe, az ott található termékek körülbelül felében megtalálható a pálmaolaj. Olcsó, és a feldolgozóipar szempontjából nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik, mégis számos civil szervezet küzd ellene. De vajon miért?
Ha a családunk tagjai szeretik a húsos ételeket, ennek a bordának nagyon fognak örülni.
A késő őszi időjárás már sejteti a tél elkerülhetetlen érkezését, de ez nem jelenti azt, hogy már nem kerülhet finom gomba a kosarunkba. Ismerjük meg közelebbről a kései laskagombát, jól tűri a hidegebb időjárást, és kiváló konyhai alapanyag.
A chilis bab egyszerű fogás, amit ki-ki a saját tűrőképessége szerint csípősít.
A birsalma igazi különlegesség: intenzív illata és fűszeres, enyhén fanyar íze miatt ritkábban használt, mégis rendkívül értékes őszi alapanyag.
A törődés önmagunkkal kezdődik. Egyszerű, mégis tápláló fogások következnek. Ételek, amelyeket szeretettel, odafigyeléssel készíthetünk el magunknak. A könnyed alapanyagok és a harmonikus ízek nemcsak a testet, hanem a lelket is feltöltik.
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
szóljon hozzá!