
Fotó: Pixabay
Pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
2025. december 21., 16:442025. december 21., 16:44
Az összes ünnep közül talán a karácsonyi és évvégi ünnepeket kebelezte be leginkább a fogyasztói társadalom. Decemberben jóval több olyan terméket, szolgáltatást vásárolunk, ráadásul sokszor hitelre, amire alapvetően nincsen szükségünk, és legtöbbször azoknak sincs, akiknek ajándékként szánjuk. Aztán az ünnepek után számottevően megnő a kidobott szemét mennyisége, leginkább az élelmiszerhulladéké. A hajléktalanok beszámolói alapján, a karácsony és szilveszter elteltével a nagyobb városokban akár komplett háromfogásos menüt lehet kikukázni, drága italokkal együtt.
Ebben az időszakban sokkal kitartóbbak kell legyünk, ráadásul sokkal hosszabb ideig, ha ellen akarunk állni a mindent domináló „ezt is vedd meg”, „ezt megérdemled”, „erre szükséged van”, „ettől leszel boldog”, „ettől leszel szép és fiatal” pszichológiai nyomásnak. Ahelyett, hogy a természet ritmusával összhangba kerülve befelé fordulnánk és felfedeznénk, hogy a teljes sötétségből hogyan születik meg újra és újra a fény, ilyenkor inkább pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
Tapasztalatom alapján a leginkább hatékony megoldás, ha a hétköznapokban már kipróbált és bevált megoldásokat, mentalitást emeljük át az ünnepi időszakra is. Ilyenkor is részesítsük előnyben a helyi, szezonális és vegyszermentes alapanyagokat. Ha megvan már a kapcsolatunk a helyi termelőkkel, akkor nem olyan nehéz beszerezni tőlük a helyi alapanyagokat az ünnepi menühöz sem. Ha már beépítettük a szezonalitást a mindennapi főzési rutinba, akkor nem lesz olyan nehéz az éppen elérhető téli alapanyagokból kitalálni egy különlegesebb receptet. Ha kialakult már, hogy mit csinálunk a maradékokkal a hétköznapokon, akkor biztosan lesz ötletünk arra is, mit kezdjünk az ünnepi menü maradékával. Ha már kísérleteztünk azzal, hogy otthon is elkészítsünk egyet-kettőt az üzletben kapható készételek közül, akkor talán neki merünk állni egy gasztroajándék elkészítésének is. Ha viszont eddig nem volt fontos szempont a fenntarthatóság az életünkben, akkor ne ilyenkor, karácsonykor kezdjünk el kísérletezni vele, inkább az újévi fogadalmak listájába építsük be.
Itt, Székelyföldön talán az egyik legfenntarthatóbb a hagyományos karácsonyi menü: a húsleves, töltött káposzta, kolbász, házi kenyér és a bejgli. De hasonlóan fenntartható ételeket készíthetünk húsmentes, vagy más különféle étrendet tartó családtagjainknak, vendégeinknek is gyökérzöldségek, téli tökfélék, pisztráng, hüvelyesek és olajos magvak, vagy a nyáron üvegbe zárt gyümölcsök, zöldségek felhasználásával is. Amikor pedig a mennyiséget tervezzük, gondoljunk arra, hogy ünnepek alatt sem szerencsés háromszor annyit enni, sőt, az ünnep alatt is unalmas lesz ugyanazt enni egy hétig, így felesleges nagyobb mennyiségeket készíteni.
A kevesebb ebben az esetben is határozottan több. A karácsony csak akkor tud hiteles és bensőséges lenni, ha a hétköznapjainkat is a karácsony szellemében éljük. És ha az ünnepben is törekszünk a hétköznapok mértékletességére, egyszerűségére. Az ünnep csak kihangosítja azt, ami bennünk és körülöttünk van. Ha béke van és nyugalom, akkor azt. Ha feszültség és nyugtalanság, akkor azt.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
szóljon hozzá!