
Fotó: Pixabay
Pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
2025. december 21., 16:442025. december 21., 16:44
Az összes ünnep közül talán a karácsonyi és évvégi ünnepeket kebelezte be leginkább a fogyasztói társadalom. Decemberben jóval több olyan terméket, szolgáltatást vásárolunk, ráadásul sokszor hitelre, amire alapvetően nincsen szükségünk, és legtöbbször azoknak sincs, akiknek ajándékként szánjuk. Aztán az ünnepek után számottevően megnő a kidobott szemét mennyisége, leginkább az élelmiszerhulladéké. A hajléktalanok beszámolói alapján, a karácsony és szilveszter elteltével a nagyobb városokban akár komplett háromfogásos menüt lehet kikukázni, drága italokkal együtt.
Ebben az időszakban sokkal kitartóbbak kell legyünk, ráadásul sokkal hosszabb ideig, ha ellen akarunk állni a mindent domináló „ezt is vedd meg”, „ezt megérdemled”, „erre szükséged van”, „ettől leszel boldog”, „ettől leszel szép és fiatal” pszichológiai nyomásnak. Ahelyett, hogy a természet ritmusával összhangba kerülve befelé fordulnánk és felfedeznénk, hogy a teljes sötétségből hogyan születik meg újra és újra a fény, ilyenkor inkább pörgünk, futunk, vásárolunk, takarítunk, sütünk-főzünk, túlélünk, majd holtfáradtan beesünk az ünnepre. Fényezzük a felszínt, miközben nincs időnk a lényegre. Pedig ez utóbbi mindig fontosabb – kellene legyen.
Tapasztalatom alapján a leginkább hatékony megoldás, ha a hétköznapokban már kipróbált és bevált megoldásokat, mentalitást emeljük át az ünnepi időszakra is. Ilyenkor is részesítsük előnyben a helyi, szezonális és vegyszermentes alapanyagokat. Ha megvan már a kapcsolatunk a helyi termelőkkel, akkor nem olyan nehéz beszerezni tőlük a helyi alapanyagokat az ünnepi menühöz sem. Ha már beépítettük a szezonalitást a mindennapi főzési rutinba, akkor nem lesz olyan nehéz az éppen elérhető téli alapanyagokból kitalálni egy különlegesebb receptet. Ha kialakult már, hogy mit csinálunk a maradékokkal a hétköznapokon, akkor biztosan lesz ötletünk arra is, mit kezdjünk az ünnepi menü maradékával. Ha már kísérleteztünk azzal, hogy otthon is elkészítsünk egyet-kettőt az üzletben kapható készételek közül, akkor talán neki merünk állni egy gasztroajándék elkészítésének is. Ha viszont eddig nem volt fontos szempont a fenntarthatóság az életünkben, akkor ne ilyenkor, karácsonykor kezdjünk el kísérletezni vele, inkább az újévi fogadalmak listájába építsük be.
Itt, Székelyföldön talán az egyik legfenntarthatóbb a hagyományos karácsonyi menü: a húsleves, töltött káposzta, kolbász, házi kenyér és a bejgli. De hasonlóan fenntartható ételeket készíthetünk húsmentes, vagy más különféle étrendet tartó családtagjainknak, vendégeinknek is gyökérzöldségek, téli tökfélék, pisztráng, hüvelyesek és olajos magvak, vagy a nyáron üvegbe zárt gyümölcsök, zöldségek felhasználásával is. Amikor pedig a mennyiséget tervezzük, gondoljunk arra, hogy ünnepek alatt sem szerencsés háromszor annyit enni, sőt, az ünnep alatt is unalmas lesz ugyanazt enni egy hétig, így felesleges nagyobb mennyiségeket készíteni.
A kevesebb ebben az esetben is határozottan több. A karácsony csak akkor tud hiteles és bensőséges lenni, ha a hétköznapjainkat is a karácsony szellemében éljük. És ha az ünnepben is törekszünk a hétköznapok mértékletességére, egyszerűségére. Az ünnep csak kihangosítja azt, ami bennünk és körülöttünk van. Ha béke van és nyugalom, akkor azt. Ha feszültség és nyugtalanság, akkor azt.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
szóljon hozzá!