A globális környezetrombolás szimbóluma: a pálmaolaj

Node, mégis mi a baj vele?

Az olcsóság mögött nemcsak a nagy terméshozam áll. Az olajpálmát többnyire a fejlődő világ országaiban termesztik (90 százalékát Malajziában és Indonéziában), ahol a munkaerő nagyon olcsó és kiszolgáltatott, környezetvédelmi törvények nem igazán léteznek, korrupció annál inkább. Így simán megtehették, hogy tarra vágták és felégették az esőerdők nagy részét, elpusztítva számos veszélyeztetett állatfaj életterét (többek között az orángutánét), teljesen tönkretéve a helyi ökoszisztémát. Az így felszabadult területekre monokultúrás pálmaolaj-ültetvényeket telepítettek.

A környezetrombolás mellett ezek a gigaültetvények ugyanolyan káros hatással vannak a helyi közösségek életére is. A multinacionális cégek felvásárolták a területek nagy részét, elvéve a helyi közösségek önellátási, önrendelkezési lehetőségeit, és monopolhelyzetbe kerülve, egyedüli munkáltatóként pedig megalázóan alacsony béreket és siralmas munkakörülményeket ajánlottak cserébe.

A mérhetetlen környezeti és társadalmi károk ellen számos nemzetközi környezetvédő civil szervezet szólalt fel az elmúlt 20-25 évben. Rengeteg pálmaolajmentes vásárlásra buzdító kampánnyal találkozhattunk mi magunk is, amelyben a fenntarthatóság és a méltányosság elveinek fontosságát hangsúlyozzák.

Következtetésképpen sok környezetvédő civil szervezettel együtt kimondhatjuk, hogy fenntartható pálmaolaj nem létezik. Az igazán tudatos és fenntartható döntés az, ha elkerüljük. Viszont ez sem olyan egyszerű. Korábban a jogszabályok nem kötelezték a gyártókat, hogy feltüntessék a felhasznált növényi olaj vagy zsír típusát, ezért többnyire így általánosan, növényi olajként vagy zsírként jelent meg az összetevők listájában. 2014 decemberétől egy új szabályozás szerint kötelező feltüntetni, hogy konkrétan milyen növényi olajat használtak (és hogy az hidrogénezett-e vagy sem),

Ha mindezek ellenére mégis szeretnénk tenni a természetrombolás és a kizsákmányolás ellen, akkor talán a legfontosabb szempont, ami alapján el tudjuk kerülni a pálmaolajat, ha elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket, főleg a nassolnivalók kategóriájába tartozó kekszféléket, csokit, chipset, péksüteményeket. Válasszuk helyettük a helyi és szezonális alapanyagokat, mint a zöldségek és gyümölcsök, méz, gabonafélék és hüvelyesek, tejtermékek, és készítsük el magunk a nasikat egészségesebb és fenntarthatóbb hozzávalókból. Tudom, tudom, ez így a Mikulással és karácsonnyal járó édességdömping határán szinte lehetetlen küldetésnek látszik, de egy próbát azért megér.