Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Traumákból, perifériára szorult sorsokból és női tapasztalatokból épül Fancsali Kinga Nem a haláltól című kötete. A lírai nyelv itt nem menekülés, hanem szembenézés – kegyetlen, tárgyilagos, mégis felszabadító.
Miért olvassunk már újszülött kortól mesét a gyereknek? Mikor milyen könyvet válasszunk? És hogyan segít a mese a félelmek feldolgozásában? Ezekre a kérdésekre adott választ Kovács Zsanett Született olvasó – olvasó született című előadásában.
Egy héttel ezelőtt zárta kapuit a 10. Csíkszeredai Könyvvásár. Az Erőss Zsolt Aréna néhány napra nem sportcsarnok, hanem kultúrtér lett: könyvek, írók, olvasók és emlékezetes beszélgetések töltötték meg.
Mi fűzi össze egy teatrológus, egy folyvást vonatozó, utazó anya és egy javítgatni való könyv történetét? Minden. És semmi. A színház, a szöveg, a térkép és az élet. Boros Kingát új kötete kapcsán Péter Beáta kérdezte.
Megrendítő, de felemelő könyvbemutatón vehetettünk részt a 10. Csíkszeredai Könyvvásáron: A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében című kötet nemcsak a magyar balladahagyomány mélyébe vezet, hanem napjaink női tapasztalatainak tükre is.

Az együtt végzett munka örömét, az aratás hagyományát és a kaláka közösségformáló erejét is megtapasztalhatták az érdeklődők szombaton Csíkszentkirályon.
Két verseskötet, két különálló pokoljárás, mégis közös stációk mentén. A Talán vagytok és a Pokoljárás nemcsak versekről, hanem belső háborúkról és alászállásról egyaránt mesél. Kopriva Nikolett és Muszka Sándor köteteit mutatták be.
A csend ereje, a bocsánatkérés alázata, az emberekbe vetett hit: Schäffer Erzsébet szavaival megtöltötte mind az Erőss Zsolt Arénát, mind az emberek lelkét szombaton. Együtt elhullatott könnyek, nevetések, végül a mindenki által megértett csend.
A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron bemutatott Kulka című könyv nem színészi dicsfényről, hanem emberi sebezhetőségről szól. Egy bizalmon alapuló portré, amelyben Kulka János megmutatja: az igazi dráma az élet, nem a szerep.
Mi tesz egy helyet szentté? És lehet-e az írás vagy a zene maga is egy szakrális tér? – ezekre a kérdésekre kereste a választ Juhász Anna irodalmár Száraz Miklós György íróval és Dresch Mihály zenésszel a Sanctum című sorozat egyik különleges estjén.
A költészet nem trend kérdése – állítja Markó Béla költő és Tompa Gábor színházi rendező, költő. Szerintük a vers – legyen az szonett vagy gyászköltészet – ma is érvényes forma, ami lehet otthon, menedék és néha kiút.
Egy rendhagyó pódiumbeszélgetés a Csíkszeredai Könyvvásár második napján: Balla Zsófia és Markó Béla, két összeszokott, de mindig megújuló hang beszélgetett költészetről, generációról, otthonról – és arról, amit embernek lenni jelent.
A Csíkszeredai Könyvvásáron is bemutatták Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét, amely az erdélyi holokauszt feldolgozatlan történeteit és a női testet ért megaláztatásokat tárja fel. A szerzővel Dánél Mónika tanár, kutató beszélgetett.