Történetek, amelyek nem múltak el
„Szeretem azokat a szituációkat, mikor valaki valahonnan elmozgul”: két olyan ember találkozása is ilyen, akik nem egy helyről származnak, nem egy a gyökerük, de szoros az összetartozásuk
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A Csíkszeredai Könyvvásáron is bemutatták Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét, amely az erdélyi holokauszt feldolgozatlan történeteit és a női testet ért megaláztatásokat tárja fel. A szerzővel Dánél Mónika tanár, kutató beszélgetett.
Nagy Lilla
2025. május 09., 22:052025. május 09., 22:05
A bemutatón nemcsak a könyv rétegei, hanem a csend melletti történelmi traumák és elfeledett temetők is szóba kerültek – emberi sorsokon és megkérdőjelezhetetlen erkölcsi kérdéseken keresztül.
Van, amikor egy könyv nem csupán egy történetet mesél el, hanem azt is, ami nincs, ami rejtve maradt. Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regénye egy ilyen könyv. Nemcsak a holokausztról, hanem az emlékezés lehetetlenségéről is szól. És a nőkről.
A 10. Csíkszeredai Könyvvásáron Dánél Mónika kérdezte a szerzőt, a végére pedig egy olyan egész, kerek beszélgetés formálódott ki, ami éppen annyira rétegzett volt, mint a regény maga. Két ember találkozása volt ez, akik más gyökerekkel, más helyekről jönnek, mégis összetartoznak abban, ahogyan kérdeznek, figyelnek, emlékeznek.
Tompa Andrea számára az írás nemcsak irodalmi, hanem erkölcsi tett is. Mint mondta:
Regénye női szemszögből követ egy életutat 1944-től 1992-ig, miközben kíméletlen pontossággal mutatja meg azokat a pillanatokat, amikor a test megszentségtelenítése nem az orvostudomány, hanem a hatalom eszköze lett.
„Sokszor próbáltam kapcsolódni ehhez a térséghez az irodalomban. Ennek a térségnek olyan erős a vallásossága, ami már kamaszkoromban feltűnt.”
Fotó: Csíkszeredai Könyvvásár
A kötet egyik központi jelenete a bábaasszonyok pere – ahol női elkövetők végeztek megalázó vizsgálatokat más nőkkel. „A morálnak nincs neme” – hangsúlyozza Tompa, aki kutatásaiban egyaránt kereste az áldozatok és az elkövetők hangját. Sőt, nevükön nevezi őket. Mert ahogy az áldozatok emléke fontos, úgy az is, hogy felismerjük: a bűn gyakran női kezeken át is formát ölt, az elkövetőket is meg kell tudnunk nevezni.
A regény egyik hőse, Erzsi, nem beszéli a román nyelvet – hiszen székely –, ezért nőként azzal szembesül, hogy férje, a kolozsvári magyar tolmácsolja számára a világot. Ez a nyelvi kiszolgáltatottság különösen fájdalmas réteget ad az egyébként is súlyos tapasztalatnak.
Tompa szerint az irodalom a hiányokra mutathat rá.
A tér, a város, a történelem új fényt kap, ha a múltat nemcsak emlékezetként, hanem jelenként kezeljük. A hallgatásból felszínre kerülnek az elrejtett történetek – sokszor nőktől, akiket soha senki nem kérdezett meg. Így dolgozik az írónő. Felkeresi az elrejtett, elfeledett történeteket. Mint fogalmazott, „a nagy csöndben ha valaki egyszer megszólal, azt meg kell hallgatni.” Tompa épp ezekre a hangokra figyel. És ha a város közepén szobor áll, de egy magánterületen áll egy elrejtett temető, ő inkább az utóbbit írja meg. Azt, amit elfelejtettünk.
A regény címe – Sokszor nem halunk meg – arra is utal, hogy a múlt nem múlt el. Itt van. Velünk. Csak sokszor nem nézünk rá.
CsíkszékA rovat további cikkei
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Két világ között – Az arany ember mint a belső megosztottság regénye
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Üres gyomorral, tele szívvel – Solyom Bernadett turnékonyha-titkai
Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!