
Héderfáján a leégett haranglábat kell helyreállítani
Fotó: Gálna Zoltán
Nyárádszereda, Ákosfalva, Gyulakuta és Küküllőszéplak részesül az RMDSZ Maros megyei szervezete által 2018-ban létrehozott Szolidaritási Alapból, hogy folytathassák egy-egy műemlék épület felújítását.
2021. március 26., 08:572021. március 26., 08:57
2021. március 26., 11:022021. március 26., 11:02
A Maros megyei települések életében jelentőséggel bíró, közösségformáló erejű, közérdekű beruházásokat támogatják a Szolidaritási Alapból az RMDSZ-es polgármesterek a megyei költségvetésből, a településeiknek visszaosztott keretösszeg egy bizonyos százalékával. Ahogy Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, a szervezet megyei elnöke hangsúlyozta,
„Idén négy beruházás érdekében mondtak le költségvetésük egy részéről, így az összesen 920 ezer lejes Szolidaritási Alapból Nyárádszereda, Ákosfalva, Gyulakuta és Küküllőszéplak részesül” – fejtette ki Péter Ferenc.
A legtöbb pénzt – 650 ezer lejt – Nyárádszereda önkormányzata kapta egy műemlék épület rendbetételére. A Kós Károly tervei alapján épült ingatlan jelenleg magántulajdonban van, az önkormányzat pedig szeretné megvásárolni, hogy inkubátorházat működtessen itt.
A kastélyt nagyercsei Tholdalagi Zsigmond, illetve unokája, gróf Tholdalagi Zsigmond építette az 1800-as években. A kommunizmus éveiben a helyi állami mezőgazdaság székhelye volt. Az önkormányzat a rendszerváltás után vette át a romos állapotban levő kastélyt, és néhány éve elkezdték az eredeti állapot visszaállítását. Ahogy Osváth Csaba polgármester a Székelyhonnak elmondta,
„Köszönöm a polgármestereknek, akik a segítségünkre vannak és támogatnak egy ilyen nagy projekt megvalósításában” – fogalmazott az ákosfalvi elöljáró.
Gyulakután a református templom tatarozásához van szükség a támogatásra
Fotó: Haáz Vince
Gyulakuta és Küküllőszéplak egyformán 50–50 ezer lejes támogatásban részesült a Szolidaritási Alapból. Ahogy a Székelyhon már írt róla, a gyulakutai református templom felújítási munkálatainál végzett régészeti ásatások során egy Árpád-kori templom alapja, valamint egy érintetlen 17. századi kripta is előkerült. Az önkormányzat a felújítást támogatná ebből az összegből.

Árpád-kori templom maradványait és egy 17. századi érintetlen kriptát tártak fel többek közt a Maros megyei múzeum munkatársai a gyulakutai református templom felújításakor végzett régészeti kutatások során. A kriptához lejáratot építenének, hogy látogatható legyen.
Amint korábban beszámoltunk róla, Héderfáján tavaly februárban gyújtogatás következtében leégett a harangláb, amelynek helyreállítása meghaladja az egyházköség anyagi lehetőségeit, ezért szükséges és jól fog a támogatás.

A magyar állam segítségével Székelyudvarhelyen két új harangot öntöttek a februárban tűzvész martalékává lett héderfáji harangok helyébe. Nagy Csaba református lelkipásztor tájékoztatása szerint hamarosan hazaszállítják az új harangokat, de a harangtorony építésével még várni kell.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!