Különleges régészeti leletek bukkantak elő a Maros megyei Gyulakután: többek közt Árpád-kori templom maradványait, valamint egy szinte négyszáz évvel ezelőtti érintetlen kriptát fedeztek fel. A helyi templom belső és külső vízelvezetési munkálatait tervezték elvégezni, amire az Erdélyi Református Egyházkerület által a magyar kormánytól kaptak támogatást, ám ahhoz, hogy

– magyarázta a Székelyhonnak Kulcsár-Rabocskai Levente lelkipásztor, aki végigkalauzolt a templomon. Elmondta, hogy gótikus ablakok nyomaira bukkantak, a falkutatáskor több freskó-maradványt is felfedeztek, illetve egy kör alakú Árpád-kori templom maradványaira is rátaláltak, illetve honfoglalás kori sírokra, amelyekből egy 10-11. századi S-végű hajkarika és egy ezüsttel átszőtt szövetdarab is előkerült.

Alagút helyett kriptát találtak

A lelkipásztor elmondta, gyulakutai lévén, már kisgyerekkorában izgatta a legenda, miszerint alagút lejárata található a templom alatt. „Mikor elkezdődtek a régészeti kutatások, azt mondtam, itt az alkalom, járjunk utána, van-e valamilyen igazságalapja a legendának, amit az öregektől hallottam” – mondta. Hozzátette, a régészek állapították meg, hogy milyen helyeken ássanak le, egy helyet viszont ő javasolhatott:

Akkor bukkantak rá a kripta falára, majd hozzáláttak a bejárat kereséséhez. Kint is leástak, a templom közvetlen közelében, ahol egy sírt találtak, annak bizonyítékaként, hogy a templom körül a középkorban temetkezési hely volt.

Az évszázadok során a falu közelében folyó Küküllő többször is megáradt, kilépett a medréből, a kriptát is elönthette, mert a csontvázakat és minden egyéb maradványt az iszapban találtak meg egy kupacban, nem az eredeti helyükön. Öt gyerek, két férfi és három nő csontváza került elő. A kriptába Szövérdi Gáspár János és családja temetkezett az 1600-as évek elején. Szövérdi Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt, és neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet református lett. Szintén ő adományozta a templom híres kazettás mennyezetét a gyülekezetnek feleségével, Bethlen Zsófiával. A Bethlen Zsófia nevével ellátott karikagyűrűt is megtalálták a régészek.

A közösség adományaival segít

Legutóbb ilyen nagy mértékű felújítást 1860-ban végeztek a templomban – tudtuk meg Kulcsár-Rabocskai Leventétől, aki úgy tervezi, hogy júliusra befejezik a belső munkálatokat és már istentiszteletet tarthat a templomban.

– mondta.

„Jó csapat dolgozik, a két régész mellett a munkálatokat végző cég alkalmazottai gyulakutaiak, akik nagy lelkesedéssel és pozitív hozzáálással végzik a feladataikat. Olyannyira, hogy az egyik munkafázisra két hetet szántak, de azt egy hét alatt elvégezték. A lelkesedés az egyházközség tagjaira is jellemző, nem csak azért, mert nagy érdeklődéssel figyelték, hogy mi történik a templomban, de anyagilag is segítenek, adományaikkal járulnak hozzá a költségekhez, amelyek elég nagyok” – magyarázta a lelkipásztor, hozzátéve, hogy

A számítások szerint a benti ásatások 2500 euróba kerülnek, a kintiek 6500-ba. Azon kívül a falkutatás, majd a fűtés bevezetése, a padok restaurálása, meszelés is több tízezer lej kiadást jelent. A teljes felújításból nem maradhat ki a kazettás mennyezet sem.

Ahogy Kulcsár-Rabocskai Levente mondta, az egyiket 1789-ben, a másikat még korábban, 1625-ben készítették. Ugyanakkor az orgona javításához is hozzáláttak, ez 47 ezer lejbe kerül, amiből 28 ezer lejt biztosít a román vallásügyi államtitkárság.

A templom feltárásakor napvilágra került leleteket jelenleg a Maros megyei múzeum őrzi és kezeli, restaurálja, ám

Ott pedig az egyházközség és a falu történetét, sajátosságait, ünnep- és hétköznapjaira jellemző életmódját ismertetnék meg az érdeklődőkkel.