
Megsemmisült a tűzben a harangláb
Fotó: Gálna Zoltán
A helyi református lelkipásztor meggyőződése, hogy szándékosan gyújtották fel a héderfáji haranglábat, amit a Maros megyei rendőrség és a tűzoltóság is megerősített; szerintük is nyíltszíni tűz miatt kapott lángra az építmény, amelyet már nem tudtak megmenteni. Az ügyészség nyomozást indított.
2020. február 08., 15:552020. február 08., 15:55
2020. február 08., 16:042020. február 08., 16:04
Nagy Csaba lelkész a temető bejáratánál, a székely kapu előtt várt ránk, és vezetett fel oda, ahol egy nappal korábban még állt a harangláb. A kapu előtt az utcát, illetve a haranglábhoz vezető járdát és lépcsőfokokat is jég borította, nyoma az éjszakai tűzoltásnak. Lent a főutcán rendőrautók parkoltak, négy-öt gépkocsi, számos egyenruhás rendőrrel.
Fotó: Gálna Zoltán
Szombatra virradóan, éjjel háromkor riasztották a tűzoltóságot, mert lángba borult a héderfáji harangláb. A dicsőszentmártoni tűzoltók érkeztek ki, lévén az a legközelebbi alakulat, 18 kilométerre a falutól. A vizet a szembeni domboldalon álló víztartályból hozták, a tele tartállyal azonban már nem tudtak felmenni a lángoló építmény közvetlen közelébe, hanem a csöveken keresztül pumpálták fel a vizet – mesélték érdeklődésünkre azok a szomszédok, akik szemtanúi voltak az eseményeknek.
– magyarázta a lelkipásztor. Két szomszéd még rosszul is lett a sokktól, mentő vitte el őket, egyiküket a marosvásárhelyi, másikukat a dicsőszentmártoni sürgősségire – mesélte könnyes szemmel egy közelben lakó férfi.
A nagy harang maradványa
Fotó: Gálna Zoltán
Az a tény, hogy már két alkalommal próbálták felgyújtani a haranglábat, megerősíti, hogy nem véletlenül keletkezett a tűz. Csakhogy
– hívta fel a figyelmet a lelkész, aki azért hálás, hogy nem történt személyi sérülés, hogy a gyújtogató, nem egy lakóházat lobbantott lángra.
Nagy Csaba lelkész
Fotó: Gálna Zoltán
„Kétszer a haranglábbal próbálkozott, a gondnok fóliasátrát kétszer gyújtotta fel, az udvarkertben álló mobilvécét is, innen nem messze egy csűrt, és most hetedik alkalommal megint a haranglábat” – sorolta Nagy Csaba, hozzátéve, hogy nem akar senkit gyanúba keverni, de reméli, a rendőrség megtalálja a tettest.
Fotó: Gálna Zoltán
Kérdésünkre, hogy mit tesznek, új haranglábat építenek-e, azt válaszolta, „minek, hogy újból felgyújtsa?” Majd Pál apostol példáját hozta fel, aki a tengeren háborgó hajón lévőket biztatta, hogy ne csüggedjenek. „Egyelőre padlón vagyok, de nem futamodhatunk meg. Volt itt már török is, tatár is, mindig újrakezdtük” – tette hozzá, ahogy azt is, hogy beszélt már a püspökkel, aki támogatásáról biztosította.
Fotó: Gálna Zoltán
Egyelőre tervet kell készíteni és költségvetést – magyarázta a lelkész, aki tizenkilenc éve szolgál a faluban, és szívügyének tekintette mindig a templomot, annak környékét, pályázatokat írt és nyert meg, templomfelújításba kezdett, tataroztatta az istenháza alatti kriptát, ravatalozót építtetett.
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy a félelem, hogy ha ez egy piromániás ember, nehogy egy családi ház legyen a következő, amit megpróbál felgyújtani” – adott hangot aggodalmának a lelkész, aki a nyomozók munkájában bízik, hogy sikerül azonosítaniuk az elkövetőt és felelősségre vonni.
A templomról és a harangokról
A falu feletti dombon álló református templom 1758-ra épült fel, hosszas huzavona után, engedély nélkül, mivel Mária Terézia nem értett egyet a katolikus egyházból kiszakadó, a reformáció útjára lépő közösségekkel. Az építkezés gróf iktári Bethlen Sámuel és Várhegyi Keresztes Borbála nagylelkű patrónusok áldozatából, illetve az egyház saját költségéből valósult meg a régi templom kőanyagának felhasználásával. Néhány év múlva átépítették, falai ugyanis az építő pallérok tudatlansága miatt meghasadtak, és szinte kétszeres méretűre bővítették. A Bethlen család a továbbiakban is többször adományozott a saját birtokán, a kastély közvetlen szomszédságában álló új templom berendezésére, felszerelésére.
A templomhegy falu felőli ormára haranglábat is építettek a korábbi helyett. Az egyházközség három és fél mázsa tömegű nagy harangját 1800-ban, a két és fél mázsa tömegű kis harangját 1932-ben öntötték. Az első világháború idején elvitt nagy harang helyett az 1921-ben, közadakozásból öntött harang tíz év múlva megrepedt. Annak anyagából öntötték a mostanig használt harangot, amely a tűzben a kicsivel együtt megsemmisült, elolvadt.

Éjjel három órakor riasztották a tűzoltóságot, hogy ég a héderfáji harangláb. A dicsőszentmártoni tűzoltók vonult ki a helyszínre, a tüzet eloltották, de a haranglábat már nem sikerült megmenteni, az leégett. A helyi református lelkipásztor szerint gyújtogatás történt.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás