Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté

– fogalmazott az MTI beszámolója szerint.

Az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsát felidézve a kormányfő arról is beszélt: ő kompromisszumot keresett, tárgyalt és békíteni próbált, a vérontás elkerülése érdekében még küldöttséget is akart küldeni, mégis ő lett az osztrák megtorlás egyik legnagyobb jelképe. Ezt egyetlen magyar miniszterelnöknek sem lenne szabad elfelejtenie – jegyezte meg.

Kijelentette: „a hatalom nem tulajdon.

Szerinte gróf Batthyány Lajos utolsó napját végiggondolva adódik a kérdés: „van-e nemesebb, mint a hazáért élni és meghalni, és a válasz erre, hogy talán nincs”. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: ma szabad országban élünk, nem „új mártírok” keresése, hanem a magyarok szabadságának, biztonságának biztosítása a feladat, és az, hogy a „különleges magyar sors” mellett is újra megtaláljuk az európai közösséget, amelyre számíthatunk. Szerinte ugyanis a 48-asok története legalább annyira szól magyar és magyar, főnemes és paraszt, polgár és honvéd, pesti és alföldi, felvidéki és erdélyi testvérek egymásra találásról, mint arról a felismerésről, hogy

Hangsúlyozta: Magyarország mindig Európa része volt, de csak akkor tud méltó európai ország lenni, ha közben önmaga marad, saját hanggal, kultúrával, érdekkel és felelősséggel.

– fogalmazott Magyar Péter.

Úgy vélte: 1848 és 1849 magyar története még hosszú évszázadokig a magyarságtudat szerves részét fogja képezni. Szerinte a magyarokat századról századra megpróbálták elhallgattatni, de mindig ugyanaz történt: a magyarok „összekapaszkodtak, felálltak, túléltek és győztek”, bár lehet, hogy csak évtizedekkel később.

„Ha együtt vagyunk, erősek vagyunk” – mondta a miniszterelnök, aki

Arra figyelmeztetett: a szabadság nem örökség, amelyet „egyszer megkapunk, aztán bezárunk egy vitrinbe”, azt használni, gondozni kell, és ha szükséges, védeni is, ahogy a függetlenséget is.

Magyar Péter azt mondta, Magyarország sorsáról csak a magyar emberek dönthetnek.
Az aradi vértanúk azért haltak meg, mert hittek abban, hogy egyszer lesz egy szabadabb, függetlenebb, békésebb Magyarország. Egy ország, amelyben azok élhetnek tovább, akik utánuk jönnek – hangsúlyozta a kormányfő, aki úgy fogalmazott: „és mi vagyunk azok, akik utánuk jönnek”.

– mondta.

„Október 6. arra tanít bennünket, hogy legyen valami, ami fontosabb nálunk, hogy legyen ügy, amelyet nem adunk fel, melyet nem dobunk el az első nehéz pillanatban.

– közölte a politikus.

Magyar Péter kifejtette, a zsarnokság egyik legnagyobb tévedése mindig az, hogy azt gondolja: ha elhallgattatja az embert, akkor elhallgattatja az ügyét is. 1849-ben is ezt gondolták egyesek. Kivégezték a honvéd tábornokokat, ezredeseket, gróf Batthyány Lajost, betiltották a megemlékezéseket.

„És mégis, mi ma itt vagyunk, őket pedig ismeri minden magyar gyermek ma is” – mondta.

A megemlékezést – amelyen mások mellett részt vett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is – ünnepi műsor és emlékmenet követe.