Megsemmisült a tűzben a harangláb
Fotó: Gálna Zoltán
A helyi református lelkipásztor meggyőződése, hogy szándékosan gyújtották fel a héderfáji haranglábat, amit a Maros megyei rendőrség és a tűzoltóság is megerősített; szerintük is nyíltszíni tűz miatt kapott lángra az építmény, amelyet már nem tudtak megmenteni. Az ügyészség nyomozást indított.
2020. február 08., 15:552020. február 08., 15:55
2020. február 08., 16:042020. február 08., 16:04
Nagy Csaba lelkész a temető bejáratánál, a székely kapu előtt várt ránk, és vezetett fel oda, ahol egy nappal korábban még állt a harangláb. A kapu előtt az utcát, illetve a haranglábhoz vezető járdát és lépcsőfokokat is jég borította, nyoma az éjszakai tűzoltásnak. Lent a főutcán rendőrautók parkoltak, négy-öt gépkocsi, számos egyenruhás rendőrrel.
Fotó: Gálna Zoltán
Szombatra virradóan, éjjel háromkor riasztották a tűzoltóságot, mert lángba borult a héderfáji harangláb. A dicsőszentmártoni tűzoltók érkeztek ki, lévén az a legközelebbi alakulat, 18 kilométerre a falutól. A vizet a szembeni domboldalon álló víztartályból hozták, a tele tartállyal azonban már nem tudtak felmenni a lángoló építmény közvetlen közelébe, hanem a csöveken keresztül pumpálták fel a vizet – mesélték érdeklődésünkre azok a szomszédok, akik szemtanúi voltak az eseményeknek.
– magyarázta a lelkipásztor. Két szomszéd még rosszul is lett a sokktól, mentő vitte el őket, egyiküket a marosvásárhelyi, másikukat a dicsőszentmártoni sürgősségire – mesélte könnyes szemmel egy közelben lakó férfi.
A nagy harang maradványa
Fotó: Gálna Zoltán
Az a tény, hogy már két alkalommal próbálták felgyújtani a haranglábat, megerősíti, hogy nem véletlenül keletkezett a tűz. Csakhogy
– hívta fel a figyelmet a lelkész, aki azért hálás, hogy nem történt személyi sérülés, hogy a gyújtogató, nem egy lakóházat lobbantott lángra.
Nagy Csaba lelkész
Fotó: Gálna Zoltán
„Kétszer a haranglábbal próbálkozott, a gondnok fóliasátrát kétszer gyújtotta fel, az udvarkertben álló mobilvécét is, innen nem messze egy csűrt, és most hetedik alkalommal megint a haranglábat” – sorolta Nagy Csaba, hozzátéve, hogy nem akar senkit gyanúba keverni, de reméli, a rendőrség megtalálja a tettest.
Fotó: Gálna Zoltán
Kérdésünkre, hogy mit tesznek, új haranglábat építenek-e, azt válaszolta, „minek, hogy újból felgyújtsa?” Majd Pál apostol példáját hozta fel, aki a tengeren háborgó hajón lévőket biztatta, hogy ne csüggedjenek. „Egyelőre padlón vagyok, de nem futamodhatunk meg. Volt itt már török is, tatár is, mindig újrakezdtük” – tette hozzá, ahogy azt is, hogy beszélt már a püspökkel, aki támogatásáról biztosította.
Fotó: Gálna Zoltán
Egyelőre tervet kell készíteni és költségvetést – magyarázta a lelkész, aki tizenkilenc éve szolgál a faluban, és szívügyének tekintette mindig a templomot, annak környékét, pályázatokat írt és nyert meg, templomfelújításba kezdett, tataroztatta az istenháza alatti kriptát, ravatalozót építtetett.
Fotó: Gálna Zoltán
„Nagy a félelem, hogy ha ez egy piromániás ember, nehogy egy családi ház legyen a következő, amit megpróbál felgyújtani” – adott hangot aggodalmának a lelkész, aki a nyomozók munkájában bízik, hogy sikerül azonosítaniuk az elkövetőt és felelősségre vonni.
A templomról és a harangokról
A falu feletti dombon álló református templom 1758-ra épült fel, hosszas huzavona után, engedély nélkül, mivel Mária Terézia nem értett egyet a katolikus egyházból kiszakadó, a reformáció útjára lépő közösségekkel. Az építkezés gróf iktári Bethlen Sámuel és Várhegyi Keresztes Borbála nagylelkű patrónusok áldozatából, illetve az egyház saját költségéből valósult meg a régi templom kőanyagának felhasználásával. Néhány év múlva átépítették, falai ugyanis az építő pallérok tudatlansága miatt meghasadtak, és szinte kétszeres méretűre bővítették. A Bethlen család a továbbiakban is többször adományozott a saját birtokán, a kastély közvetlen szomszédságában álló új templom berendezésére, felszerelésére.
A templomhegy falu felőli ormára haranglábat is építettek a korábbi helyett. Az egyházközség három és fél mázsa tömegű nagy harangját 1800-ban, a két és fél mázsa tömegű kis harangját 1932-ben öntötték. Az első világháború idején elvitt nagy harang helyett az 1921-ben, közadakozásból öntött harang tíz év múlva megrepedt. Annak anyagából öntötték a mostanig használt harangot, amely a tűzben a kicsivel együtt megsemmisült, elolvadt.
Éjjel három órakor riasztották a tűzoltóságot, hogy ég a héderfáji harangláb. A dicsőszentmártoni tűzoltók vonult ki a helyszínre, a tüzet eloltották, de a haranglábat már nem sikerült megmenteni, az leégett. A helyi református lelkipásztor szerint gyújtogatás történt.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
1 hozzászólás