
Nagy Csaba lelkész a februári tűzvész helyszínén. A harangláb újjáépítésére még várni kell
Fotó: Gálna Zoltán
A magyar állam segítségével Székelyudvarhelyen két új harangot öntöttek a februárban tűzvész martalékává lett héderfáji harangok helyébe. Nagy Csaba református lelkipásztor tájékoztatása szerint hamarosan hazaszállítják az új harangokat, de a harangtorony építésével még egy évet várni kell.
2020. június 09., 18:192020. június 09., 18:19
Február 8-ára virradóra égett le a héderfáji református templom különálló harangtornya. Ottjártunkkor Nagy Csaba a Székelyhonnak elmondta, a tettes, vagy tettesek nem első alkalommal próbálkoztak a gyújtogatással, harmadszorra elérték a céljukat, porig égett a harangláb. Ahogy a lelkésztől megtudtuk, ez volt a hetedik gyújtogatásos eset a faluban.
A magyar állam azonnal felkarolta az ügyet és 4 millió forint adománnyal segítette a harangok újjáöntését. A harangláb újjáépítése azonban hosszasabb időt vesz fel, mivel
– magyarázta lapunknak a lelkipásztor, hozzátéve, hogy Bálint Ferenc székelyvarsági építőmester már el is vállalta csapatával az újjáépítést, a tervezést pedig Keresztes Géza és Csákány Dezső végzi, a tervek költségét pedig a Maros megyei önkormányzat állja.
„Ezt azt jelentené, hogy körülbelül jövő ilyenkor folytathatnánk az alapozással az újjáépítést” – fogalmazott a lelkipásztor, azt is hozzátéve, hogy a további költségekre gyűjtést szerveztek, a helyiektől, a környező települések közösségeitől, Bonyháról, Küküllőszéplakról már jött némi hozzájárulás, de ez még közel sem elég,
A gyújtogatás gyanúsítottja ellen indított per első tárgyalását június 12-én, pénteken tartják a dicsőszentmártoni bíróságon – tudtuk meg Nagy Csabától, aki még februárban elmondta, hogy
Hat éve költözött a faluba, ahonnan az édesapja származik. A lelkész úgy tudja, hogy a fiatalember beismerte tettét. Az indítéka nem ismert. Még a harangláb leégése előtt hetekkel a faluközösség már rettegett a tűztől, hiszen novembertől februárig többé-kevésbé sikeres gyújtogatások egész sora történt a településen.
Egy kis történelem
A Maros megyei Héderfája feletti dombon álló református templom 1758-ra épült fel, hosszas huzavona után, engedély nélkül, mivel Mária Terézia nem értett egyet a katolikus egyházból kiszakadó, a reformáció útjára lépő közösségekkel. Néhány év múlva átépítették, és szinte kétszeres méretűre bővítették. A templomhegy falu felőli ormára haranglábat is építettek a korábbi helyett. Az első világháború idején elvitt nagy harang helyére került, 1921-ben közadakozásból öntött harang tíz év múlva megrepedt. Annak anyagából öntötték a mostanig használt harangot, amely a tűzben a kicsivel együtt elolvadt, megsemmisült. Héderfájának a 2011-es népszámláláson 677 lakosa volt, 96 százalékuk magyarnak vallotta magát.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
szóljon hozzá!