
Nagy Csaba lelkész a februári tűzvész helyszínén. A harangláb újjáépítésére még várni kell
Fotó: Gálna Zoltán
A magyar állam segítségével Székelyudvarhelyen két új harangot öntöttek a februárban tűzvész martalékává lett héderfáji harangok helyébe. Nagy Csaba református lelkipásztor tájékoztatása szerint hamarosan hazaszállítják az új harangokat, de a harangtorony építésével még egy évet várni kell.
2020. június 09., 18:192020. június 09., 18:19
Február 8-ára virradóra égett le a héderfáji református templom különálló harangtornya. Ottjártunkkor Nagy Csaba a Székelyhonnak elmondta, a tettes, vagy tettesek nem első alkalommal próbálkoztak a gyújtogatással, harmadszorra elérték a céljukat, porig égett a harangláb. Ahogy a lelkésztől megtudtuk, ez volt a hetedik gyújtogatásos eset a faluban.
A magyar állam azonnal felkarolta az ügyet és 4 millió forint adománnyal segítette a harangok újjáöntését. A harangláb újjáépítése azonban hosszasabb időt vesz fel, mivel
– magyarázta lapunknak a lelkipásztor, hozzátéve, hogy Bálint Ferenc székelyvarsági építőmester már el is vállalta csapatával az újjáépítést, a tervezést pedig Keresztes Géza és Csákány Dezső végzi, a tervek költségét pedig a Maros megyei önkormányzat állja.
„Ezt azt jelentené, hogy körülbelül jövő ilyenkor folytathatnánk az alapozással az újjáépítést” – fogalmazott a lelkipásztor, azt is hozzátéve, hogy a további költségekre gyűjtést szerveztek, a helyiektől, a környező települések közösségeitől, Bonyháról, Küküllőszéplakról már jött némi hozzájárulás, de ez még közel sem elég,
A gyújtogatás gyanúsítottja ellen indított per első tárgyalását június 12-én, pénteken tartják a dicsőszentmártoni bíróságon – tudtuk meg Nagy Csabától, aki még februárban elmondta, hogy
Hat éve költözött a faluba, ahonnan az édesapja származik. A lelkész úgy tudja, hogy a fiatalember beismerte tettét. Az indítéka nem ismert. Még a harangláb leégése előtt hetekkel a faluközösség már rettegett a tűztől, hiszen novembertől februárig többé-kevésbé sikeres gyújtogatások egész sora történt a településen.
Egy kis történelem
A Maros megyei Héderfája feletti dombon álló református templom 1758-ra épült fel, hosszas huzavona után, engedély nélkül, mivel Mária Terézia nem értett egyet a katolikus egyházból kiszakadó, a reformáció útjára lépő közösségekkel. Néhány év múlva átépítették, és szinte kétszeres méretűre bővítették. A templomhegy falu felőli ormára haranglábat is építettek a korábbi helyett. Az első világháború idején elvitt nagy harang helyére került, 1921-ben közadakozásból öntött harang tíz év múlva megrepedt. Annak anyagából öntötték a mostanig használt harangot, amely a tűzben a kicsivel együtt elolvadt, megsemmisült. Héderfájának a 2011-es népszámláláson 677 lakosa volt, 96 százalékuk magyarnak vallotta magát.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!