Megtörtént az elképzelhetetlen: varázslatos sorozat készült a Száz év magányból

Az alábbiakban tehát csak és kizárólag a sorozatot fogom méltatni.

Engem sorozat rég nem szippantott be ennyire, mint a Száz év magány. A hangulat, a cselekmény, a történetmesélés, mind mind annyira jól ki van vitelezve benne, hogy tényleg megteremti azt az illúziót, hogy

ugyanakkor számos más, spanyolajkú színész testesíti meg a nézők számára fiatal és idős José Arcadio Buendíát, Ursula Iguaránt, José Arcadiót és így tovább.

A casting tehát telitalálat, a kivitelezés pedig bravúros, és látszik rajta, hogy a „jól eleresztett” költségvetéssel okosan gazdálkodtak a készítők. A mocsárvidék mellett kiépülő és folyamatosan fejlődő Macondo minden egyes képkockában élettel teli és autentikus, tényleg azt az érzést kelti a képernyőn keresztül, mintha mi is az utcáin lépkednénk vagy a Buendía-ház tágas termeiben léteznénk a szereplőkkel együtt. Az izgalmas történetvezetés mellett

• a sokszor mesébe illő hangulat,

• az álomszerű jelenetek,

• a földöntúli vagy éppen a „korunk nagy találmányaira” való rácsodálkozás,

• vagy éppen a szereplők vívódásai, küzdelmei ragadnak magukkal

úgy, hogy ezúttal nem a fantáziánkra van bízva, hogy miként is képzeljük el azt a miliőt, amiben a cselekmény játszódik.

Erre az utóbbi években kevés Netlflix sorozat volt képes (olyan sorozatok tartoznak ebbe a kategóriába, mint például a Fauda, A korona, a Dark, vagy a Birmingham bandája).

korábban írtuk

Fauda – kiknek szurkolunk mi ebben a káoszban?

A sors egyik fintora, ha a Fauda című izraeli filmsorozat utolsó részét egy határon túli magyar épp a trianoni emléknapon nézi meg.

korábban írtuk

Időutazós sztori nem volt még ennyire tökéletes

Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról.

A Rottentomatoes kritikaösszesítő oldalon is hasonlóan pozitívak az értékelések, hiszen a top kritikusok között 90, míg az összes kritikusnál 94 százalékon áll a produkció, ami túlnyomórészt pozitív kritikákat jelent, a nézői értékelések arányában pedig 89 százalékon áll, ami szintén jó visszajelzés ezekben az időkben, amikor

A Száz év magány sorozat ugyanakkor a Netflix közlése szerint 225 milliárd kolumbiai pesóval, azaz átszámolva 50 millió euróval járult hozzá a kolumbiai gazdasághoz (ez az országban az előkészületek és a forgatások során közvetetten és közvetlenül elköltött összegeket jelenti) mintegy 900 személyt foglalkoztatott (túlnyomórészt kolumbiaiakat).

A produkción továbbá 150 kézműves és művész dolgozott Kolumbia területéről, a készítők pedig helyi beszállítókkal dolgoztak, a produkciós folyamat pedig több mint százezer vendégéjszakát eredményezett a nyugat-kolumbiai Ibagué városnak.

Ebben oroszlánrésze volt az argentin Alex Garcia Lopez rendezőnek, aki nem most kezdte a pályafutását a Netflixnél, és olyan sorozatokon dolgozott már, mint a Daredevil, A Megtorló, sőt a szintén gigantikus költségvetésű A vaják, ahol azért már elsajátíthatta mindazt, amire egy ilyen nagyívű, már-már blockbuster mozifilmekkel vetekedő produkcióknál figyelni kell.

Ugyanakkor elvitathatatlan érdemei vannak a lapcsaládunk által meginterjúvolt Jose Rivera forgatókönyvírónak is, aki kellő tisztelettel és odaadással nyúlt Márquez „mágikus realista” klasszikusához, és az elmondása alapján meghozta azokat a kompromisszumokat, amik a mozgókép könnyebb befogadása érdekében elengedhetetlenek voltak.

korábban írtuk

És egyszer csak felkérték a Száz év magány forgatókönyvének megírására

A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.

És most itt vagyunk egy „fél” sorozattal, hiszen a Netflixnél úgy döntöttek, hogy két felvonásban teszik elérhetővé A száz év magány mozgóképes feldolgozását, és természetesen olyan cliffhangerrel ért véget az első etap, hogy

Ezzel gyakorlatilag elérték a Netflixnél, hogy mind a regény rajongói, mind a történetbe a sorozat révén betekintést nyerő nézők

Amíg azonban eljön ez a nap, tehetünk egy szívességet magunknak, és elolvashatjuk ezt a páratlan regényt. Ha pedig már megvolt, akkor újraolvashatjuk, hasonlíthatjuk a sorozathoz, vagy csak egyszerűen elmerülhetünk a Márquez által teremtett világban. Én mindenesetre nagyon várom, hogy mit tartogat még ez a történet, illetve hogy milyen amikor Marquez szavain keresztül élhetjük át mindazt, ami Macondóban történt. A sorozatot látva és a regényt ajánló ismerőseimnek köszönhetően már biztos vagyok, hogy nem mindennapi olvasmányélmény lesz számomra is.