Sorozatként készült el a Száz év magány adaptációja, és úgy tűnik, hogy ez a legjobb formula Márquez regényének képernyőre ültetéséhez
Fotó: Netflix
Már nemcsak olvashatjuk, hanem a képernyőn keresztül is elmerülhetünk Márquez Száz év magányában, hiszen elkészült a világ egyik leghíresebb regényének adaptációja. Az alábbiakban a könyv ismerete nélkül próbálom összefoglalni a sorozat erényeit.
2024. december 16., 20:012024. december 16., 20:01
2025. február 12., 14:042025. február 12., 14:04
Elöljáróban szeretném kijelenteni, hogy még nem olvastam Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című világhírű regényét, ám Marquez-rajongó kollégámnak köszönhetően tudom, hogy nem maradhat ki az életemből ez a páratlan világirodalmi alkotás.
Nemcsak a spanyol, a magyar nyelvterületen is a legtöbbet olvasott írók egyike a kolumbiai Gabriel García Márquez – elegendő bizonyíték erre az, hogy műveit világszerte újra és újra kiadják. De ki volt GGM, és mit hagyott hátra?
Már egy ideje tudjuk, hogy sorozatként dolgozza fel a Netflix, ám mindeddig nem vettem a fáradtságot, hogy tegyek egy szívességet magamnak, és elolvassam a regényt, a feldolgozás premierjének küszöbén pedig úgy döntöttem, hogy
Az alábbiakban tehát csak és kizárólag a sorozatot fogom méltatni.
Fotó: Netflix
Szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy a Száz év magányt feldolgozó Netflix-sorozat az év legnagyobb meglepetése. Abból a szempontból meglepetés, hogy az alkotókon kívül senki nem számított arra, hogy ennyire minőségi lesz a produkció.
Engem sorozat rég nem szippantott be ennyire, mint a Száz év magány. A hangulat, a cselekmény, a történetmesélés, mind mind annyira jól ki van vitelezve benne, hogy tényleg megteremti azt az illúziót, hogy
Fotó: Netflix
Az autentikus kolumbiai helyszínek, az aprólékosan berendezett épületbelsők, a díszletek, mind hozzájárultak, hogy teljes egészében átélhessük a Márquez által kitalált világot és azonosulni tudjunk a szereplőivel, még ha a döntéseikkel sokszor nem is értettünk egyet.
Hatalmas plusz pont, hogy a sorozatot nem sztárokkal, hanem a nyugati világ (értsd Európa és az Amerikai Egyesült Államok) számára eddig ismeretlen, többnyire dél amerikai színészekkel forgatták. Így a kezdetektől fogva nem az adott sztárt láttuk a színészekben, hanem a karaktereket, akiket megformáltak:
ugyanakkor számos más, spanyolajkú színész testesíti meg a nézők számára fiatal és idős José Arcadio Buendíát, Ursula Iguaránt, José Arcadiót és így tovább.
Fotó: Netflix
Márquez-rajongó kollégám figyelmeztetett, hogy elsőre nehéz lesz befogadni a sok spanyol nevet – mondván, hogy nem hiába illesztettek minden egyes Száz év magány kiadvány utolsó oldalára egy-egy családfarajzot –, én pedig könnyelműen kijelentettem, hogy a Trónok harca után ez már futó kaland lesz számomra, hiszen a George R. R. Martin fantasy-univerzuma „történelemkönyvének” számító Tűz és vérben minden második szereplőt Aegonnak, Aemondnak, Daemonnak és ezek variációinak hívnak, az ráadásul több évszázadnyi családtörténetet mesél el.
A Száz év magány viszont tényleg alaposan feladta nekem a leckét a nevek tekintetében, hiszen a könyves alapanyag hiányában hiába tudtam, hogy ki kicsoda a sorozatban, amikor beszéltem róla,
A casting tehát telitalálat, a kivitelezés pedig bravúros, és látszik rajta, hogy a „jól eleresztett” költségvetéssel okosan gazdálkodtak a készítők. A mocsárvidék mellett kiépülő és folyamatosan fejlődő Macondo minden egyes képkockában élettel teli és autentikus, tényleg azt az érzést kelti a képernyőn keresztül, mintha mi is az utcáin lépkednénk vagy a Buendía-ház tágas termeiben léteznénk a szereplőkkel együtt. Az izgalmas történetvezetés mellett
a sokszor mesébe illő hangulat,
az álomszerű jelenetek,
a földöntúli vagy éppen a „korunk nagy találmányaira” való rácsodálkozás,
vagy éppen a szereplők vívódásai, küzdelmei ragadnak magukkal
úgy, hogy ezúttal nem a fantáziánkra van bízva, hogy miként is képzeljük el azt a miliőt, amiben a cselekmény játszódik.
Fotó: Netflix
És hogy mennyire jó sorozatfeldolgozás lett a Száz év magány, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy akik már látták, teljesen odavannak érte. Írásunk megjelenésekor
Erre az utóbbi években kevés Netlflix sorozat volt képes (olyan sorozatok tartoznak ebbe a kategóriába, mint például a Fauda, A korona, a Dark, vagy a Birmingham bandája).
A sors egyik fintora, ha a Fauda című izraeli filmsorozat utolsó részét egy határon túli magyar épp a trianoni emléknapon nézi meg.
Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról.
A Rottentomatoes kritikaösszesítő oldalon is hasonlóan pozitívak az értékelések, hiszen a top kritikusok között 90, míg az összes kritikusnál 94 százalékon áll a produkció, ami túlnyomórészt pozitív kritikákat jelent, a nézői értékelések arányában pedig 89 százalékon áll, ami szintén jó visszajelzés ezekben az időkben, amikor
A Száz év magány sorozat ugyanakkor a Netflix közlése szerint 225 milliárd kolumbiai pesóval, azaz átszámolva 50 millió euróval járult hozzá a kolumbiai gazdasághoz (ez az országban az előkészületek és a forgatások során közvetetten és közvetlenül elköltött összegeket jelenti) mintegy 900 személyt foglalkoztatott (túlnyomórészt kolumbiaiakat).
A produkción továbbá 150 kézműves és művész dolgozott Kolumbia területéről, a készítők pedig helyi beszállítókkal dolgoztak, a produkciós folyamat pedig több mint százezer vendégéjszakát eredményezett a nyugat-kolumbiai Ibagué városnak.
Fotó: Netflix
A ráköltött pénz pedig meg is látszik a sorozaton, hiszen ahogy mondani szokták, a készítők tényleg odatették a csontot, esetünkben a korhű ruhákat, fegyvereket, épületeket a lehető legmagasabb szinten vitelezték ki, ugyanakkor a csatajelenetekre is rengeteg pénz elmehetett, hiszen
Ebben oroszlánrésze volt az argentin Alex Garcia Lopez rendezőnek, aki nem most kezdte a pályafutását a Netflixnél, és olyan sorozatokon dolgozott már, mint a Daredevil, A Megtorló, sőt a szintén gigantikus költségvetésű A vaják, ahol azért már elsajátíthatta mindazt, amire egy ilyen nagyívű, már-már blockbuster mozifilmekkel vetekedő produkcióknál figyelni kell.
Ugyanakkor elvitathatatlan érdemei vannak a lapcsaládunk által meginterjúvolt Jose Rivera forgatókönyvírónak is, aki kellő tisztelettel és odaadással nyúlt Márquez „mágikus realista” klasszikusához, és az elmondása alapján meghozta azokat a kompromisszumokat, amik a mozgókép könnyebb befogadása érdekében elengedhetetlenek voltak.
A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.
És most itt vagyunk egy „fél” sorozattal, hiszen a Netflixnél úgy döntöttek, hogy két felvonásban teszik elérhetővé A száz év magány mozgóképes feldolgozását, és természetesen olyan cliffhangerrel ért véget az első etap, hogy
Ezzel gyakorlatilag elérték a Netflixnél, hogy mind a regény rajongói, mind a történetbe a sorozat révén betekintést nyerő nézők
Amíg azonban eljön ez a nap, tehetünk egy szívességet magunknak, és elolvashatjuk ezt a páratlan regényt. Ha pedig már megvolt, akkor újraolvashatjuk, hasonlíthatjuk a sorozathoz, vagy csak egyszerűen elmerülhetünk a Márquez által teremtett világban. Én mindenesetre nagyon várom, hogy mit tartogat még ez a történet, illetve hogy milyen amikor Marquez szavain keresztül élhetjük át mindazt, ami Macondóban történt. A sorozatot látva és a regényt ajánló ismerőseimnek köszönhetően már biztos vagyok, hogy nem mindennapi olvasmányélmény lesz számomra is.
• Videó: Netflix
Nem mindennapi manővert osztottak meg egy videófelvételen: egy fehér Mercedes egy teherautót előzött volna meg... ha nem jött volna szemből egy másik kamion.
Lelassult a forgalom a sűrű hétfő délutáni, esti havazásban a 13A jelzésű országút Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti szakaszán.
A nagy mobilitási terv részeként újabb két utca – a Tábor és a Villanytelep – újul meg Székelyudvarhelyen. A munkálatok ezen a héten kezdődtek a Villanytelep utcában, a járdák bontásával és az új járdaprofilok kialakításával.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság arra kötelezné a gazdasági szereplőket, hogy a forgalmazott termékeiken tüntessék fel az árképzésnél alkalmazott kereskedelmi árrést.
Lehavazott hétfőn délután a 13A jelzésű országút Szentegyháza és Csíkszereda közötti szakaszán, ahol emiatt elakadt egy nyergesvontató, így csak félsávon zajlik a közlekedés – tudatta a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egyedi néprajzi gyűjteményt őriz háromszobás földszinti tömbházlakásában a Csíkszerdában élő Csiszér Imre nyugdíjas tanító. Egy, a páratlan kincset szemléltető kiállítást a Csíki Mozi kiállítóterében bocsátanak közszemlére március 18-án 18 órakor.
Egész napos lőgyakorlatot tart kedden a Székelyudvarhely határában található hegyivadász alakulat – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, amelynek munkatársai a helyszín elkerülését javasolják.
Az ország nagy részén nagyon hideg lesz a hét elején, a hét második felében azonban felmelegedés várható, 18 Celsius-fokos maximumokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 17. és 30. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Egy kortárs mű tartalmát kellett leírniuk a magyar tagozaton tanuló nyolcadikosoknak a próbavizsgán román nyelv és irodalomból. Székelyföldön több mint ötezer magyar diák tesztelte le tudását és a vizsgahelyzetet hétfőn.
A „kicsi magyar világ” idején készült erdélyi, székelyföldi képeslapok kerülnek közszemlére szerdától a Tarisznyás Márton Múzeumban. Magyarország egyik legjelentősebb képeslap kiadója és fotográfusa Weinstock Ernő képei érkeznek ide.
szóljon hozzá!