Kolumbiai színészekkel, a regényhez nagyon hű karakterekkel meséltették el a Száz év magányt
Fotó: Netflix
A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.
2024. december 14., 18:552024. december 14., 18:55
A napokban debütált Gabriel García Márquez ikonikus regényének, a Száz év magány adaptációjának első nyolc része a Netflix médiaszolgáltatónál. B. Szabó Zsoltnak, a Rádió GaGa műsorvezetőjének sikerült elérnie Jose Riverat, a hivatalos kolumbiai megnyitó után. A műsorvezető többek között arról kérdezte a Száz év magány filmadaptációjának forgatókönyvíróját, hogy a regény kicsit sem egyszerű nyelvi világát hogyan tudta átültetni egy sorozat nyelvébe. Nem is akármilyen sorozatról van szó, hanem olyanról, ami egy széles közönséghez jut el, a regény pedig tele van érzékeny tartalommal.
– Amikor eljutott hozzám az információ, hogy a Netflix a Száz év magány című regény televíziós adaptációját tervezi elkészíteni, nagyon szkeptikus voltam – enyhén szólva. Meg voltam győződve róla, hogy ez egy lehetetlen vállalkozás, ahogyan arról is, hogy nem lesz jó sorozat belőle. Szóval minden rosszat gondoltam a projektről.
Megépítették Macondót, Marquez Száz év magányának fő helyszínét
Fotó: Netflix
Ezt követően nemsokára megkerestek a producerek, találkoztunk, és meghallgattam, hogy mit terveznek pontosan. És az az igazság, hogy nagyon tetszett, amit hallottam. Elmondták, hogy spanyol nyelven tervezik forgatni az egész sorozatot, kolumbiai helyszíneken, és hajlandóak annyi televíziós órát szentelni a történet elmesélésére, amennyi csak szükséges. Ezek után, ismerve a körülményeket, és újragondolva az egészet, nem is tűnt olyan rossz ötletnek, mint elsőre.
A Száz év magány kolumbiai forgatásának egy pillanata
Fotó: Mauro González/Netflix
A munkához a világjárvány ideje alatt láttam hozzá. Először csak a pilotot, az első bemutató részt írtam meg, majd a másodikat is. Ezután berobbant a pandémia, és teljesen világossá vált, hogy nem lesz írói stábunk, ahogyan az a televíziózásban és a filmkészítésben általában lenni szokott. Ezért azt mondtam, szívesen megírom én az egészet. Így történt, hogy végül 16 epizódot írtam meg a sorozathoz, ez több mint két évig tartott.
– Természetesen voltak kompromisszumok, amelyeket igényelt a televíziós környezet. A legnagyobb kompromisszumnak az bizonyult, hogy maga a regény rendkívül nonlineáris, azaz folyamatosan ugrál az időben, amit a közönség a tévé előtt szinte lehetetlen, hogy tudna követni, hogyha pontosan úgy adaptálnánk, ahogy a regényben megírta Marquez. Ezért úgy döntöttem, hogy a történetet időrendben, lineáris módon mesélem el az elejétől a végéig, ez volt talán a legnagyobb kompromisszum. Azt hiszem, ez a legjelentősebb kompromisszum, amit meg kellett hozni, hiszen határozottan teljességgel eltér a könyvtől.
Ezentúl természetesen további változtatások is voltak. Például az egyik fő karakter a regényben beleszeret egy 9 éves kislányba (Remedios Moscote), és feleségül veszi, amikor a lány betölti a 13. életévét. Erről határozottan azt gondoltam, hogy tudják mit, ez 2024-ben teljesen biztos, hogy nem fog működni. Ezért megváltoztattam a nő életkorát, így amikor találkoznak, a lány 13 éves, amikor pedig összeházasodnak, akkor már 17 éves.
Világhírű művet vitt a filmvászonra a Netflix
Fotó: Mauro González/Netflix
Emellett a regényben van néhány társadalmilag és erkölcsileg nem elfogadott szexuális töltetű csábításjelenet, amelyet nem hagytam el teljesen, nem vettem ki őket, de erősen visszafogtam. Sokkal kifinomultabbak a sorozatban, mint ahogyan a könyvben megjelennek. Az ilyen kreatív kompromisszumokat szükségesnek éreztem a mai televíziós közönség számára.
– Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen érdekes projekteken dolgozhattam. Hogyha létezik álomprojekt, amit szívesen megvalósítanék, az Arundhati Roy indiai író Az apró dolgok istene című regényének filmes adaptációja lenne.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!