
Fotó: Netflix
Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról. Kritika a Dark második évadáról.
2019. július 04., 16:032019. július 04., 16:03
2019. július 04., 19:032019. július 04., 19:03
A Netflix első saját gyártású német sorozata, a Dark, ha angolul jelent volna meg valamelyik amerikai országos kábeltévé-csatornán, túlzás nélkül hallott volna már róla a fél világ – írtuk a sorozatról az első évad után megjelent kritikánkban. A második fejezetre ez még inkább érvényes, hiszen a német nyelv miatt
Fotó: Netflix
Az első évad katarzisos zárójelenete, ami rögtön a folytatásért kiáltott, semmi a második fejezet lezárásához képest, ami után azonnal néznénk a harmadik évadot, ha az nem 2020-ban jelenne meg, így a mostani premierhez hasonlóan, ha nem is két évet, de több hónapot kell majd várni rá. (A második évad képernyőre kerülése előtt jelentették be a készítők, hogy összesen három évadosra tervezték a sorozatot, ami így trilógiává bővülve ér véget).
Az időutazásos történetfolyam alaphelyzete, hogy egy német kisvárosban megnyílik egy időkapu, amin keresztül egy különleges berendezés segítségével
• Videó: Netflix
Ha valaki visszamegy a múltba és ott is ragad, attól nem törlődik ki a létezése a jelenből, csupán megmagyarázhatatlanul eltűnik onnan. Itt nem lehetetlen, hogy a szereplők a jövőbeni énjükkel üljenek le beszélgetni, hiszen megtörténhet, hogy éppen ez indítja be az újabb és újabb időutazások folyamatát, amelynek a lényege, hogy
Lehet, hogy egy jókor átadott könyv, egy elejtett mondatfoszlány, egy határozott instrukció kell ahhoz, hogy beinduljanak az események, amik egy nagyobb célt szolgálnak, és aminek jelentőségére csak utólag ébrednek rá azok a bizonyos utakon elindított szereplők a nézővel együtt.
Fotó: Netflix
A számos bibliai nevet (Jonas, Adam, Noah, Martha, Mikhael, Peter) biztosan nem véletlenül viselő szereplők sokszor követhetetlen és rendkívüli odafigyelést igénylő története epizódról epizódra válik egyre bonyolultabbá a két különböző szín és hangulatvilágú évadban (az elsőhöz képest a második évad nem esőben és este, hanem épp ellenkezőleg, túlnyomórészt a délutáni, kellemes napsütésben játszódik).
Hülyén hangzik egy időutazásos sorozat esetében, hogy az újabb fejezet nem ott folytatódik, ahol a történet abbamaradt, hanem „ugrunk egyet az időben”, vagyis a jelen történései óta eltelt majdnem egy év,
Fotó: Netflix
Mert amint kiderült, nem csak 1953-ban, 1986-ban és 2019-ben játszódik a cselekmény, hanem egy bizonyos szereplő előre ugrik a lepusztult, világvégi állapotokat tükröző 2052-be is, hogy a másik végletről ne is beszéljünk. Ez a második ciklus, egy pedig még hátravan.
Annyi már világos volt az első évadot megnézve, hogy valakik a háttérből mozgatják ezeket a szálakat, és minden okkal történik, a második szezonban pedig azt követhetjük végig, hogy milyen ok-okozati faktorok vezetnek egy új, körkörös ciklus kialakulásához, és
Ennél spoileresebben azonban nem érdemes beszélni a történetről, mert minden egyes fordulat ellövése elvesz a felfedezésekkel és ráébredésekkel együtt járó katarzisból.
Fotó: Netflix
nem beszélve a hatalmas revelációkról, utalásokról, amikor a néző maga bogozza ki, hogy a rengeteg karakter közül ki kinek a jövő-, illetve múltbeli „verziója”.
A Doppler, Nielsen Kahnwald és a Tiedemann családok, valamint a környezetükben levő rejtélyes alakok
Fotó: Netflix
A kevesebb néha több elvét alkalmazó készítők a második szezonra mindössze nyolc epizódot készítettek a korábbi tíz helyett, ettől azonban nem érződik összecsapottnak a történet, sőt pörgősebb, izgalmasabb lett
És, hogy mivel rukkolhat elő a harmadik fejezet? Reméljük, hogy minél több felismeréssel, a felmerülő kérdésekre adott kielégítő válaszokkal és még több, a második évad végéhez hasonlatos katartikus pillanattal. Csak ne lenne olyan távolinak tűnő az a 2020-as, még meg nem nevezett premierdátum…
Fotó: Netflix
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
A hagyományos mákos guba és a madártej ötvözete. Imádni fogjuk!
A sütőtök az ősz slágere, igazi vitaminbomba. Sütése gyerekjáték, akár air fryerben is elkészíthető, villámgyorsan.
Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.
szóljon hozzá!