Hirdetés
Hirdetés

Időutazós sztori nem volt még ennyire tökéletes

•  Fotó: Netflix

Fotó: Netflix

Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról. Kritika a Dark második évadáról.

Tamás Attila

2019. július 04., 16:032019. július 04., 16:03

2019. július 04., 19:032019. július 04., 19:03

A Netflix első saját gyártású német sorozata, a Dark, ha angolul jelent volna meg valamelyik amerikai országos kábeltévé-csatornán, túlzás nélkül hallott volna már róla a fél világ – írtuk a sorozatról az első évad után megjelent kritikánkban. A második fejezetre ez még inkább érvényes, hiszen a német nyelv miatt

egy méltánytalanul mellékvágányon levő, de hihetetlenül jól megírt kultsorozatról van szó, ami annak ellenére van rétegstátuszban, hogy a több milliós előfizetéssel rendelkező Netflixen fut.

Hirdetés
•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Az első évad katarzisos zárójelenete, ami rögtön a folytatásért kiáltott, semmi a második fejezet lezárásához képest, ami után azonnal néznénk a harmadik évadot, ha az nem 2020-ban jelenne meg, így a mostani premierhez hasonlóan, ha nem is két évet, de több hónapot kell majd várni rá. (A második évad képernyőre kerülése előtt jelentették be a készítők, hogy összesen három évadosra tervezték a sorozatot, ami így trilógiává bővülve ér véget).

Az időutazásos történetfolyam alaphelyzete, hogy egy német kisvárosban megnyílik egy időkapu, amin keresztül egy különleges berendezés segítségével

33 évet lehet előre vagy visszautazni az időben, ez pedig különböző ciklusokat nyit meg és visszafordíthatatlan láncreakciókat indít el.

Videó: Netflix

Ha valaki visszamegy a múltba és ott is ragad, attól nem törlődik ki a létezése a jelenből, csupán megmagyarázhatatlanul eltűnik onnan. Itt nem lehetetlen, hogy a szereplők a jövőbeni énjükkel üljenek le beszélgetni, hiszen megtörténhet, hogy éppen ez indítja be az újabb és újabb időutazások folyamatát, amelynek a lényege, hogy

mindenki jókor legyen jó helyen, hiszen ez ettől lesz eegy folyamatosan ismétlődő ciklus, ha úgy tetszik, egy saját farkába harapó kígyó.

Lehet, hogy egy jókor átadott könyv, egy elejtett mondatfoszlány, egy határozott instrukció kell ahhoz, hogy beinduljanak az események, amik egy nagyobb célt szolgálnak, és aminek jelentőségére csak utólag ébrednek rá azok a bizonyos utakon elindított szereplők a nézővel együtt.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A számos bibliai nevet (Jonas, Adam, Noah, Martha, Mikhael, Peter) biztosan nem véletlenül viselő szereplők sokszor követhetetlen és rendkívüli odafigyelést igénylő története epizódról epizódra válik egyre bonyolultabbá a két különböző szín és hangulatvilágú évadban (az elsőhöz képest a második évad nem esőben és este, hanem épp ellenkezőleg, túlnyomórészt a délutáni, kellemes napsütésben játszódik).

Hülyén hangzik egy időutazásos sorozat esetében, hogy az újabb fejezet nem ott folytatódik, ahol a történet abbamaradt, hanem „ugrunk egyet az időben”, vagyis a jelen történései óta eltelt majdnem egy év,

és most azt bontják ki, hogy mi vezetett a jövő apokalipsziséhez.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Mert amint kiderült, nem csak 1953-ban, 1986-ban és 2019-ben játszódik a cselekmény, hanem egy bizonyos szereplő előre ugrik a lepusztult, világvégi állapotokat tükröző 2052-be is, hogy a másik végletről ne is beszéljünk. Ez a második ciklus, egy pedig még hátravan.

Annyi már világos volt az első évadot megnézve, hogy valakik a háttérből mozgatják ezeket a szálakat, és minden okkal történik, a második szezonban pedig azt követhetjük végig, hogy milyen ok-okozati faktorok vezetnek egy új, körkörös ciklus kialakulásához, és

felvetődik annak lehetősége is, hogy a kört esetleg meg is lehetne törni.

Ennél spoileresebben azonban nem érdemes beszélni a történetről, mert minden egyes fordulat ellövése elvesz a felfedezésekkel és ráébredésekkel együtt járó katarzisból.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A történéseket a szereplőkkel együtt kell megélni,

nem beszélve a hatalmas revelációkról, utalásokról, amikor a néző maga bogozza ki, hogy a rengeteg karakter közül ki kinek a jövő-, illetve múltbeli „verziója”.

A Doppler, Nielsen Kahnwald és a Tiedemann családok, valamint a környezetükben levő rejtélyes alakok

hihetetlenül feszesen megírt, minden téren hibátlan és a legutolsó kimondott szóig helyén levő története tényleg megérdemli, hogy minél többen megnézzék.

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

A kevesebb néha több elvét alkalmazó készítők a második szezonra mindössze nyolc epizódot készítettek a korábbi tíz helyett, ettől azonban nem érződik összecsapottnak a történet, sőt pörgősebb, izgalmasabb lett

és nem is veszünk el annyira a részletekben.

És, hogy mivel rukkolhat elő a harmadik fejezet? Reméljük, hogy minél több felismeréssel, a felmerülő kérdésekre adott kielégítő válaszokkal és még több, a második évad végéhez hasonlatos katartikus pillanattal. Csak ne lenne olyan távolinak tűnő az a 2020-as, még meg nem nevezett premierdátum…

•  Fotó: Netflix Galéria

Fotó: Netflix

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 16., hétfő

Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó

Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.

Miért vállalja valaki önként a dermesztő hideget, a jeges merülést? – videó
Hirdetés
2026. február 16., hétfő

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is

A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.

Dió újragondolva: nemcsak bejglibe való, hanem a sós ételek titkos összetevője is
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?

A Bálint-napi rózsacsokor útja
A Bálint-napi rózsacsokor útja
2026. február 15., vasárnap

A Bálint-napi rózsacsokor útja

2026. február 14., szombat

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom

Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.

Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Hirdetés