Fauda – kiknek szurkolunk mi ebben a káoszban?

Egy jól elkészített sorozat az elkényelmesedett európai nézőnek olyan formában tágíthatja a horizontját, hogy a lehető legjobban megérthesse, hogyan is működik a világ azon a buborékon túl, amit mi jóléti társadalomnak nevezünk.

Itt jut eszembe, talán korai még, de nem lenne ostobaság az orosz-ukrán konfliktus előzményeiről is legalább egy Fauda-színvonalú sorozatgyártásba kezdeni, amelynek az utolsó mozzanata 2022. február 24-én zárulhatna, azon a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Enélkül azonban

Ha elkészülne egy minimum annyira tárgyilagos sorozat, mint a Fauda (ami arabul káoszt jelent), akkor nem görgetnénk olyan könnyen tovább az alábbi – ugyancsak MTI-s – híren sem: Az ukrán-magyar határszakaszon 6585-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6845-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A cselekményről elég írni egy félmondatot: az egyik izraeli titkosügynök-csapatnak merényletekre készülő palesztin harcosokat kell kiiktatnia.

A melegeket is úgy mutatja meg a sorozat – ha már kutya kötelesség bevinni egy ilyen szálat a történetbe –, ahogy a maguk valójában megélik másságukat Palesztinában. Az amerikai produkciós vállalat sorozataiban már-már megkerülhetetlen meleg szál a negyedik évad negyedik részében tűnik fel, amikor az egyik arab terrorszervezetnek dolgozó palesztin sofőrről kiderül, hogy egy ideig nem találkozhat a „különleges” patikus barátjával.

„Mi ebben a különleges?” – kérdezi Eli, az izraeli titkosügynök-csapat vezetője felettesétől, Danától. „Ő a szeretője” – válaszolja Dana. „Jó, akkor mond ezt… Majd rózsaszín szalagba csomagolva hozzuk be [kihallgatásra]” – válaszolja az információtól látható módon zavarba jövő Eli. Ez a rövid párbeszéd pont elegendő arra, hogy érzékeltesse, mit gondolnak Izraelben, azon belül Ciszjordániában a melegekről. Később a két érintett férfit meg is zsarolják azzal, hogy a palesztin gyerekeknek elmondják, mit művelnek a hálószobájukban – a zsarolás rendkívül hatásos.

És még valami: Angéla azért sem akar különösebb balhét Molenbeekben, mert egy esetleges lázongással a „média kicsúszik az ellenőrzésünk alól”. A brüsszeli képkockák amúgy Budapesten készültek,

Maja Benjamin, a palesztin gyökerű fiatalasszony zsidó férfihoz megy feleségül, izraeli rendőrként dolgozik, munkájában pedig sikeres – még kitüntetést is kap a zsidó államtól. Testvére, Omár azonban Brüsszelben a Hezbollah libanoni félkatonai szervezet külső tagja lesz. Ettől Maja – aki négy éve nem tartja a kapcsolatot kisöccsével – szorult helyzetbe kerül, hiszen egyik pillanatról a másikra két ellentétes világ közül kell választania:

Utóbbi mellett dönt, ráadásul úgy, hogy izraeli rendőrként tisztában van azzal, hogy öccsének gyászmenetén sokak életét kockáztatja azzal, ha felfedi a menetet vezető, a fundamentalista Hamász katonai ruhájába beöltözött zsidó kommandósok valódi kilétét. Maja egy adott ponton elkiáltja magát:

Maja hosszas őrlődése ezzel véget ér, ő egyszer s mindenkorra a népét választja, eldobva magától minden földi jót, amit csak lehet. Döntésével azonnal káoszt, vagyis faudát okoz, aminek az lesz az eredménye, hogy a palesztin Adel Tawalbével és fegyvereseivel szembeni tűzharcban gyakorlatilag megsemmisül az izraeli elit kommandóegység, a Mista'arvim maroknyi alakulata, élén Doron Kavilioval.

A sorozat utolsó képein elered az eső, a halálosan megsebesített izraeli katonák egymás mellett fekszenek, Doron pedig utolsó erejével az Ószövetség Második Törvénykönyvéből és a Zsoltárok Könyvéből idéz: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!”; „Neve áldott lesz mindörökké, neve fennmarad, ameddig világít a nap”.