Hirdetés
Hirdetés

Fauda – kiknek szurkolunk mi ebben a káoszban?

•  Fotó: Fauda

Fotó: Fauda

A sors egyik fintora, ha a Fauda című izraeli filmsorozat utolsó részét egy határon túli magyar épp a trianoni emléknapon nézi meg.

Kozán István

2023. június 04., 20:162023. június 04., 20:16

2023. június 07., 14:552023. június 07., 14:55

Nem elég, hogy Székelyföldön én vagyok az utolsók egyike, akinek továbbra sincs Netflix-előfizetése – így kerülőutakon kellett hozzájutnom a Faudához –, az azonban már tényleg „szégyen”, hogy évekkel később nézek meg olyan sorozatokat, amelyekről állítólag illene tudnom. E fáziskésés miatt a Faudáról mások előttem már mindent leírtak és kielemeztek – ezért nekem mindössze némi morzsa maradt; alább ezeket seprem össze.

Hirdetés

Egy hír és ami mögötte van

Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál szombat reggel, és egy későbbi tűzharcban életét vesztette egy harmadik bajtársuk is. Az izraeli hadsereg szakemberei vizsgálják a lövöldözés körülményeit, hogy terrortámadás történt-e, vagy véres bosszú a csempészakció megakadályozása miatt – jelentette az izraeli hadsereg. Nos, ez a minapi mínuszos hír a Magyar Távirati Irodától (MTI) származik, és az európai olvasó számára szinte-szinte értelmetlen időpocsékolás ennek elolvasása. Mindaddig, amíg át nem rágja magát a Fauda négy évadán.

•  Fotó: Fauda Galéria

Fotó: Fauda

Onnantól kezdve már érteni véli, hogy mi lehet e távirati stílusú jelentés mögött;

mivel foglalkozhatnak békeidőben a határnál az izraeli katonák, illetve miért kell csempészkednie a másik félnek a Gázai övezetben vagy annak közelében.

Egy jól elkészített sorozat az elkényelmesedett európai nézőnek olyan formában tágíthatja a horizontját, hogy a lehető legjobban megérthesse, hogyan is működik a világ azon a buborékon túl, amit mi jóléti társadalomnak nevezünk.

Itt jut eszembe, talán korai még, de nem lenne ostobaság az orosz-ukrán konfliktus előzményeiről is legalább egy Fauda-színvonalú sorozatgyártásba kezdeni, amelynek az utolsó mozzanata 2022. február 24-én zárulhatna, azon a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Enélkül azonban

maradnak a szekértáborok: az ukrángyűlölő oroszbarátok és az ukránokkal szimpatizáló oroszellenesek.

Ha elkészülne egy minimum annyira tárgyilagos sorozat, mint a Fauda (ami arabul káoszt jelent), akkor nem görgetnénk olyan könnyen tovább az alábbi – ugyancsak MTI-s – híren sem: Az ukrán-magyar határszakaszon 6585-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6845-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

•  Fotó: Fauda Galéria

Fotó: Fauda

Visszatérő toposzok, de ezúttal másként

A maga nemében a Fauda kétségtelenül hiánypótló sorozat, mivel rendkívül korrekt módon,

zsidó és palesztin szemszögből mutatja be a két történelmi nép sok évtizedes harcát azért a földért, amelyet mindannyian a magukénak tartanak.

A cselekményről elég írni egy félmondatot: az egyik izraeli titkosügynök-csapatnak merényletekre készülő palesztin harcosokat kell kiiktatnia.

•  Fotó: Fauda Galéria

Fotó: Fauda

A Fauda attól kiváló, hogy a Yes nevű izraeli gyártónak sikerült megértetnie a sorozatot megvásárló amerikai Netflix tartalomgyártóval, hogy a Faudában tényleg úgy kell megjeleníteni mindent és mindenkit, hogy az a lehető legközelebb álljon a valósághoz: legyen szó Csiszjordánia vagy a Gázai övezet lakóiról, a Libanonba menekülő szírekről, a nyugat-európai bevándorlókról, a Netflixnél oly divatos módon lekezelt keresztényekről, vagy a minden alkalommal pozitív színben feltüntetett meleg párokról.

A Fauda esetében szerencsés volt a keresztény egyház, hiszen ezúttal nem kellett szégyenkeznie egy újabb álbotránya miatt – ez a mellékszál amúgy már-már toposszá vált a Netflix-sorozatokban. A Fauda negyedik évadának kilencedik részében egy beépített libanoni ügynök egy Moszad-menedékházban dolgozik; a minden bizonnyal maronita keresztény Nimer nyakában keresztet visel, a létesítmény több falán ugyancsak látni feszületeket, többet azonban nem tudunk meg az egyházi vonatkozásról. És épp ez a lényeges,

ha ugyanis nincs jelentősége valaminek, akkor azt nem is szabad túlgondolni.

A melegeket is úgy mutatja meg a sorozat – ha már kutya kötelesség bevinni egy ilyen szálat a történetbe –, ahogy a maguk valójában megélik másságukat Palesztinában. Az amerikai produkciós vállalat sorozataiban már-már megkerülhetetlen meleg szál a negyedik évad negyedik részében tűnik fel, amikor az egyik arab terrorszervezetnek dolgozó palesztin sofőrről kiderül, hogy egy ideig nem találkozhat a „különleges” patikus barátjával.

„Mi ebben a különleges?” – kérdezi Eli, az izraeli titkosügynök-csapat vezetője felettesétől, Danától. „Ő a szeretője” – válaszolja Dana. „Jó, akkor mond ezt… Majd rózsaszín szalagba csomagolva hozzuk be [kihallgatásra]” – válaszolja az információtól látható módon zavarba jövő Eli. Ez a rövid párbeszéd pont elegendő arra, hogy érzékeltesse, mit gondolnak Izraelben, azon belül Ciszjordániában a melegekről. Később a két érintett férfit meg is zsarolják azzal, hogy a palesztin gyerekeknek elmondják, mit művelnek a hálószobájukban – a zsarolás rendkívül hatásos.

•  Fotó: Fauda Galéria

Fotó: Fauda

A sorozat mindössze két rész erejéig azt is felvázolja, hogy az Európára rászakadó bevándorlás milyen súlyos következményekkel jár(hat). Egy jelenetben Brüsszel Molenbeek lakótelepét elözönlő muszlim bevándorlók közös fellépésükkel könnyedén megfélemlítik a belga rendőrséget. Mi több, Angela, a brüsszeli rendőrség parancsnoka „jogi alapra” hivatkozva különösebb kihallgatás nélkül elengedi a brüsszeli muszlim közösség beidézett vezetőjét, imámját, akit egy izraeli kapitány elrablása miatt kellene kihallgatni. „A kurva bürokrácia lesz Gabi Ajub [kapitány] veszte” – bosszankodik a sorozat főszereplője, Doron Kavilio ügynök, aki

nem érti a nyugat-európai rendőrség teszetoszaságát.

És még valami: Angéla azért sem akar különösebb balhét Molenbeekben, mert egy esetleges lázongással a „média kicsúszik az ellenőrzésünk alól”. A brüsszeli képkockák amúgy Budapesten készültek,

egy ház falán tökéletesen kiolvasható az Eladó felirat, néhány parkoló autón pedig jól látszik a magyar rendszám is.

•  Fotó: Fauda Galéria

Fotó: Fauda

Legyőző és legyőzött

Talán kissé erőltetett a cikk kezdetén felvetett trianoni párhuzam, azonban a sorozat utolsó részében mégis egy olyan jelenetet láthatunk, amely némiképp nekünk, székelyeknek is tartogat valamiféle mondanivalót:

teljen el bármennyi idő, történjen bármi is, a győztes és a legyőzött között sosem lesz egyenlő a viszony.

Maja Benjamin, a palesztin gyökerű fiatalasszony zsidó férfihoz megy feleségül, izraeli rendőrként dolgozik, munkájában pedig sikeres – még kitüntetést is kap a zsidó államtól. Testvére, Omár azonban Brüsszelben a Hezbollah libanoni félkatonai szervezet külső tagja lesz. Ettől Maja – aki négy éve nem tartja a kapcsolatot kisöccsével – szorult helyzetbe kerül, hiszen egyik pillanatról a másikra két ellentétes világ közül kell választania:

nyugodt élet, becsületes és kedves zsidó férj, kertes családi ház az egyik kibucban és jól fizető izraeli karrier, vagy őt a férje származása miatt amúgy is kiutasító palesztin rokonság a tét.

Utóbbi mellett dönt, ráadásul úgy, hogy izraeli rendőrként tisztában van azzal, hogy öccsének gyászmenetén sokak életét kockáztatja azzal, ha felfedi a menetet vezető, a fundamentalista Hamász katonai ruhájába beöltözött zsidó kommandósok valódi kilétét. Maja egy adott ponton elkiáltja magát:

Idézet
Ők nem a Hamász, hanem zsidó katonák!”

Maja hosszas őrlődése ezzel véget ér, ő egyszer s mindenkorra a népét választja, eldobva magától minden földi jót, amit csak lehet. Döntésével azonnal káoszt, vagyis faudát okoz, aminek az lesz az eredménye, hogy a palesztin Adel Tawalbével és fegyvereseivel szembeni tűzharcban gyakorlatilag megsemmisül az izraeli elit kommandóegység, a Mista'arvim maroknyi alakulata, élén Doron Kavilioval.

A sorozat utolsó képein elered az eső, a halálosan megsebesített izraeli katonák egymás mellett fekszenek, Doron pedig utolsó erejével az Ószövetség Második Törvénykönyvéből és a Zsoltárok Könyvéből idéz: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!”; „Neve áldott lesz mindörökké, neve fennmarad, ameddig világít a nap”.

Galéria
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 14., szerda

Tatár beefsteak – videó

Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.

Tatár beefsteak – videó
Tatár beefsteak – videó
2026. január 14., szerda

Tatár beefsteak – videó

Hirdetés
2026. január 13., kedd

Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció

Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.

Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
2026. január 13., kedd

Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal

Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.

Az olvasás íze – gyömbérrel és citrommal
2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.

Egy hétköznap ízei
Egy hétköznap ízei
2026. január 12., hétfő

Egy hétköznap ízei

Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából

Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.

Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
2026. január 10., szombat

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.

Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.

Lusta asszony rétese – videó
Lusta asszony rétese – videó
2026. január 10., szombat

Lusta asszony rétese – videó

Hirdetés
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.

Esterházy-rostélyos
Esterházy-rostélyos
2026. január 09., péntek

Esterházy-rostélyos

2026. január 09., péntek

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet

Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.

Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.

Mi legyen a karácsonyfával?
Mi legyen a karácsonyfával?
2026. január 08., csütörtök

Mi legyen a karácsonyfával?

Hirdetés