
Fotó: Fauda
A sors egyik fintora, ha a Fauda című izraeli filmsorozat utolsó részét egy határon túli magyar épp a trianoni emléknapon nézi meg.
2023. június 04., 20:162023. június 04., 20:16
2023. június 07., 14:552023. június 07., 14:55
Nem elég, hogy Székelyföldön én vagyok az utolsók egyike, akinek továbbra sincs Netflix-előfizetése – így kerülőutakon kellett hozzájutnom a Faudához –, az azonban már tényleg „szégyen”, hogy évekkel később nézek meg olyan sorozatokat, amelyekről állítólag illene tudnom. E fáziskésés miatt a Faudáról mások előttem már mindent leírtak és kielemeztek – ezért nekem mindössze némi morzsa maradt; alább ezeket seprem össze.
Lelőttek két izraeli katonát az egyiptomi határnál szombat reggel, és egy későbbi tűzharcban életét vesztette egy harmadik bajtársuk is. Az izraeli hadsereg szakemberei vizsgálják a lövöldözés körülményeit, hogy terrortámadás történt-e, vagy véres bosszú a csempészakció megakadályozása miatt – jelentette az izraeli hadsereg. Nos, ez a minapi mínuszos hír a Magyar Távirati Irodától (MTI) származik, és az európai olvasó számára szinte-szinte értelmetlen időpocsékolás ennek elolvasása. Mindaddig, amíg át nem rágja magát a Fauda négy évadán.
Fotó: Fauda
Onnantól kezdve már érteni véli, hogy mi lehet e távirati stílusú jelentés mögött;
Egy jól elkészített sorozat az elkényelmesedett európai nézőnek olyan formában tágíthatja a horizontját, hogy a lehető legjobban megérthesse, hogyan is működik a világ azon a buborékon túl, amit mi jóléti társadalomnak nevezünk.
Itt jut eszembe, talán korai még, de nem lenne ostobaság az orosz-ukrán konfliktus előzményeiről is legalább egy Fauda-színvonalú sorozatgyártásba kezdeni, amelynek az utolsó mozzanata 2022. február 24-én zárulhatna, azon a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Enélkül azonban
Ha elkészülne egy minimum annyira tárgyilagos sorozat, mint a Fauda (ami arabul káoszt jelent), akkor nem görgetnénk olyan könnyen tovább az alábbi – ugyancsak MTI-s – híren sem: Az ukrán-magyar határszakaszon 6585-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6845-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
Fotó: Fauda
A maga nemében a Fauda kétségtelenül hiánypótló sorozat, mivel rendkívül korrekt módon,
A cselekményről elég írni egy félmondatot: az egyik izraeli titkosügynök-csapatnak merényletekre készülő palesztin harcosokat kell kiiktatnia.
Fotó: Fauda
A Fauda attól kiváló, hogy a Yes nevű izraeli gyártónak sikerült megértetnie a sorozatot megvásárló amerikai Netflix tartalomgyártóval, hogy a Faudában tényleg úgy kell megjeleníteni mindent és mindenkit, hogy az a lehető legközelebb álljon a valósághoz: legyen szó Csiszjordánia vagy a Gázai övezet lakóiról, a Libanonba menekülő szírekről, a nyugat-európai bevándorlókról, a Netflixnél oly divatos módon lekezelt keresztényekről, vagy a minden alkalommal pozitív színben feltüntetett meleg párokról.
A Fauda esetében szerencsés volt a keresztény egyház, hiszen ezúttal nem kellett szégyenkeznie egy újabb álbotránya miatt – ez a mellékszál amúgy már-már toposszá vált a Netflix-sorozatokban. A Fauda negyedik évadának kilencedik részében egy beépített libanoni ügynök egy Moszad-menedékházban dolgozik; a minden bizonnyal maronita keresztény Nimer nyakában keresztet visel, a létesítmény több falán ugyancsak látni feszületeket, többet azonban nem tudunk meg az egyházi vonatkozásról. És épp ez a lényeges,
A melegeket is úgy mutatja meg a sorozat – ha már kutya kötelesség bevinni egy ilyen szálat a történetbe –, ahogy a maguk valójában megélik másságukat Palesztinában. Az amerikai produkciós vállalat sorozataiban már-már megkerülhetetlen meleg szál a negyedik évad negyedik részében tűnik fel, amikor az egyik arab terrorszervezetnek dolgozó palesztin sofőrről kiderül, hogy egy ideig nem találkozhat a „különleges” patikus barátjával.
„Mi ebben a különleges?” – kérdezi Eli, az izraeli titkosügynök-csapat vezetője felettesétől, Danától. „Ő a szeretője” – válaszolja Dana. „Jó, akkor mond ezt… Majd rózsaszín szalagba csomagolva hozzuk be [kihallgatásra]” – válaszolja az információtól látható módon zavarba jövő Eli. Ez a rövid párbeszéd pont elegendő arra, hogy érzékeltesse, mit gondolnak Izraelben, azon belül Ciszjordániában a melegekről. Később a két érintett férfit meg is zsarolják azzal, hogy a palesztin gyerekeknek elmondják, mit művelnek a hálószobájukban – a zsarolás rendkívül hatásos.
Fotó: Fauda
A sorozat mindössze két rész erejéig azt is felvázolja, hogy az Európára rászakadó bevándorlás milyen súlyos következményekkel jár(hat). Egy jelenetben Brüsszel Molenbeek lakótelepét elözönlő muszlim bevándorlók közös fellépésükkel könnyedén megfélemlítik a belga rendőrséget. Mi több, Angela, a brüsszeli rendőrség parancsnoka „jogi alapra” hivatkozva különösebb kihallgatás nélkül elengedi a brüsszeli muszlim közösség beidézett vezetőjét, imámját, akit egy izraeli kapitány elrablása miatt kellene kihallgatni. „A kurva bürokrácia lesz Gabi Ajub [kapitány] veszte” – bosszankodik a sorozat főszereplője, Doron Kavilio ügynök, aki
És még valami: Angéla azért sem akar különösebb balhét Molenbeekben, mert egy esetleges lázongással a „média kicsúszik az ellenőrzésünk alól”. A brüsszeli képkockák amúgy Budapesten készültek,
Fotó: Fauda
Talán kissé erőltetett a cikk kezdetén felvetett trianoni párhuzam, azonban a sorozat utolsó részében mégis egy olyan jelenetet láthatunk, amely némiképp nekünk, székelyeknek is tartogat valamiféle mondanivalót:
Maja Benjamin, a palesztin gyökerű fiatalasszony zsidó férfihoz megy feleségül, izraeli rendőrként dolgozik, munkájában pedig sikeres – még kitüntetést is kap a zsidó államtól. Testvére, Omár azonban Brüsszelben a Hezbollah libanoni félkatonai szervezet külső tagja lesz. Ettől Maja – aki négy éve nem tartja a kapcsolatot kisöccsével – szorult helyzetbe kerül, hiszen egyik pillanatról a másikra két ellentétes világ közül kell választania:
Utóbbi mellett dönt, ráadásul úgy, hogy izraeli rendőrként tisztában van azzal, hogy öccsének gyászmenetén sokak életét kockáztatja azzal, ha felfedi a menetet vezető, a fundamentalista Hamász katonai ruhájába beöltözött zsidó kommandósok valódi kilétét. Maja egy adott ponton elkiáltja magát:
Maja hosszas őrlődése ezzel véget ér, ő egyszer s mindenkorra a népét választja, eldobva magától minden földi jót, amit csak lehet. Döntésével azonnal káoszt, vagyis faudát okoz, aminek az lesz az eredménye, hogy a palesztin Adel Tawalbével és fegyvereseivel szembeni tűzharcban gyakorlatilag megsemmisül az izraeli elit kommandóegység, a Mista'arvim maroknyi alakulata, élén Doron Kavilioval.
A sorozat utolsó képein elered az eső, a halálosan megsebesített izraeli katonák egymás mellett fekszenek, Doron pedig utolsó erejével az Ószövetség Második Törvénykönyvéből és a Zsoltárok Könyvéből idéz: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr!”; „Neve áldott lesz mindörökké, neve fennmarad, ameddig világít a nap”.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!