A segítő sebei fényt hordoznak
„A segítő nem más, mint reményhordozó” – vallotta György Alfréd, aki ötvenedik születésnapján anyai ajándékként kapta első verseskötetét
Fotó: György Alfréd magánarchívuma
Csíksomlyón mutatták be György Alfréd könyvét, amely nemcsak egy új verseskötet, hanem egy élet vallomása is. A kamilliánus szerzetes verseiben és gondolataiban a sebek, a hit és a segítés tapasztalata fonódik össze: a törékenységből remény születik.
Nagy Lilla
2025. augusztus 16., 12:452025. augusztus 16., 12:45
2025. november 12., 16:332025. november 12., 16:33
„Hol összeér az ég a földdel, mint kanóc a lánggal, / Lelked békéjében Isten nyugalomra lel…” – hangzott el a könyvbemutatón György Alfréd kamilliánus szerzetes (az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka) egyik verséből, akinek ötvenedik születésnapjára jelentette meg édesanyja a Totus Tuus című kötetet. A könyvet Nagyboldogasszony ünnepén mutatták be Csíksomlyón, a Jakab Antal Házban, ahol a szerzővel Balázs Katalin, a Caritas munkatársa beszélgetett. A kötet verseiből Nagy Norbert rendező, színművész olvasott fel. A beszélgetés sokkal több volt irodalmi bemutatónál: egyszerre vallomás és életút-összegzés, ahol a költészet, a hivatás és a segítői tapasztalatok egymásba fonódtak.
Élethosszig tartó úton-lét
György Alfréd története már a születésnél hordozza a törékenység tanúságát: hat hónapra, alig kilencszáz grammal jött a világra. „Akkor kezdtem el járni, amikor mások már iskolába mentek” – emlékezett vissza. De ez a lassú indulás végül is élethosszig tartó úton-lét lett: papként, szerzetesként és költőként járja a maga útját.
Már gyerekkorában, amikor szembesült azzal, hogy más, mint a társai, a költészethez fordult. Előbb csak fejben formálta a sorokat, később papírra is vetette őket.
Nem véletlen, hogy papi jelmondatául Pál apostol szavait választotta: „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik”.
A könyvbemutatón György Alfréddel Balázs Katalin beszélgetetett, a kötet verseiből Nagy Norbert olvasott fel
Fotó: Nagy Lilla-Dóra
A költészet mint gyógyulás
A most megjelent kötet versei között van, amit egy-egy krízis hívott elő, és olyan is, ami megrendítő életesemény után született. A szerzetes számára a vers sokszor imádság, máskor kérdés, néha pedig vigasz vagy ajándék. Így született például a Felajánlás című költemény is, amelyet még teológushallgatóként írt egyik barátjának, hogy az apja betegsége idején erőt adjon neki.
– vallja. „De amikor más ember érzésével, szenvedésével azonosulok, akkor olyan vers születhet, amely egyszerre az övé és az enyém. Ilyenkor a költészet gyógyító kapcsolattá válik.”
Anyai örökség és meglepetések
Különösen fontos helye van életében az édesanyjának. Egy történet szerint, amikor édesanyja nem tudott a hazautazásáról, fia egy grafikával és a látogatásával lepte meg. Most, hogy ötven éves lett, ennek mintegy viszonzásaként jelentette meg anyja a verseskötetet. „Amióta elkerültem otthonról, egyre engedelmesebb lettem. Mindenről megkérdeztem, elmondhatom-e anyámnak” – mesélte mosolyogva. Hozzátette: „gyerekkoromban nem voltam ilyen engedelmes”.
Alfréd édesanyja így emlékszik vissza a fiára
Fotó: Nagy Lilla
A segítő sebei
Az est egyik legmélyebb pillanata akkor jött el, amikor Balázs Katalin arra kérdezett rá: mit tehet a segítő, amikor maga is terheket cipel, és hogyan őrizheti meg reményét, amikor mások fájdalmával találkozik? „Olyan vagyok, mint egy pohár” – felelte a szerzetes.
A segítésben – vallja – nem a nagy gesztusok számítanak, hanem a jelenlét. Néha az, ha csak csendben ülünk a beteg mellett. Máskor az, ha elfogadjuk: nem mindenki akar imádkozni, és ezt is tiszteletben kell tartani. „Sokszor kapok többet egy haldoklótól, mint amennyit én adni tudok” – tette hozzá.
Kiégés és alázat
A segítő hivatás veszélyeiről is őszintén beszélt. „Nem az a kérdés, kiégünk-e – mert aki komolyan dolgozik a szociális szférában, ki fog égni. A kérdés az, felismerem-e, és van-e bennem annyi alázat, hogy segítséget kérjek.”
„Én például a liftben szoktam énekelni, amikor senki sem hallja” – mesélte nevetve.
A közönség csendben hallgatta, ahogy a versek és vallomások lassan közös imádsággá váltak
Fotó: Nagy Lilla-Dóra
„A segítő nem más, mint reményhordozó”
György Alfréd vallomásaiból kiderült: a segítő munkája nem hibátlanságot jelent, hanem sebezhetőséget, amelyben mégis fény rejlik. Hivatását így fogalmazta meg:
Ez a gondolat lett a Totus Tuus kötet lényege is: az ember törékenységében, sebeiben és másságában is méltó arra, hogy Isten kegyelme átjárja. A költészet pedig ennek a belső munkának a tükre.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.
Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
Mi teszi székellyé a székelyt?
Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.
Mi teszi székellyé a székelyt?
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.
Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!